Tévé, légiósok, szurkolói kártya, avagy top 10 NB I-es tudnivaló

1. HÁNY FORDULÓT JÁTSZANAK A CSAPATOK?

Harminchármat, azaz a 2015 nyarától bevezetett új rendszerben minden csapat háromszor játszik mindegyik ellenfelével. A bajnoki év hivatalosan 2015. július 1-jétől 2016. június 30-ig tart, ezen belül az NB I első fordulóját 2015. július 18-án és 19-én rendezték meg, az utolsót 2016. május 7-én játsszák. A hétvégi fordulókban a szombat, a hétközieknél a szerda a fő játéknap.

Az első tizenkilenc fordulóra 2015-ben, a további 14-re 2016-ban kerül sor. A teljes sorsolást ide kattintva tekintheti meg!

Azt, hogy a harmadik kör 11 fordulójában melyik csapat játszik otthon hatszor, és melyik csak ötször, a 2014–2015-ös végeredmény alapján kialakított sorrendjük szerint határozták meg: vagyis az 1–6. helyezettek (Videoton, Ferencváros, MTK, DVSC, Paks, Újpest) hatszor, a többiek (DVTK, Puskás Akadémia, Bp. Honvéd, Haladás) és a két feljutó (Vasas, Békéscsaba) ötször játszanak pályaválasztóként.

2. MELY TELEVÍZIÓS CSATORNÁKON NÉZHETŐK A MÉRKŐZÉSEK?

A címbeli többes szám már nem indokolt: mostantól csak egy csatorna ad meccseket. Elnökségi határozatban még csak az jelent meg (99/2015), hogy a szövetség vezető testülete hozzájárul, az MLSZ módosítsa az MTVA-val és a Sport Televíziót működtető Chello Central Europe-pal 2012-ben kötött szerződést „az MLSZ által kiírt versenyrendszerek feltételeinek változására, illetve egyes versenyrendszerek törlésére tekintettel” (utóbbi a Ligakupára vonatkozik), de az új koncepció is körvonalazódni látszik.

Eszerint élőben a korábbiaknál jóval kevesebb bajnoki kerül képernyőre – főszabályként minden fordulóban kettő, kizárólag az idén nyáron indult M4-en. A közszolgálati sportcsatorna a többi mérkőzést is műsorára tűzi – felvételről –, és minden fordulót követően, vasárnap esténként összefoglalót ad.

3. MI DÖNT A TABELLÁN PONTAZONOSSÁG ESETÉN?

A következő szempontok, méghozzá ebben a sorrendben egészen addig, ameddig az érintettek rangsora meghatározható:

1. a bajnokságban elért több győzelem;
2. az összes bajnoki mérkőzésen elért gólkülönbség;
3. az összes bajnoki mérkőzésen szerzett több gól;
4. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége;
5. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
6. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken az idegenben szerzett több gól;
7. a bajnokság fair play értékelésében elért jobb helyezés;
8. sorsolás.

4. HÁNY CSAPAT ESIK KI?

Az utolsó kettő. Helyükre az NB II 2015–2016-os kiírásának első két helyezettje jut fel, feltéve, hogy rendelkezik a megfelelő klublicenccel. Az idei versenykiírás szerint az NB I 2016–2017-es idényében szintén 12 csapat szerepel majd.

5. HÁNY CSAPATUNK INDULHAT A NEMZETKÖZI KUPÁKBAN?

Négy. „Az UEFA versenyrendszerében az UEFA versenykiírásának megfelelően vesznek részt a magyar csapatok” – fogalmaz az NB I versenykiírása. Az UEFA aktuális kvótarendszere szerint Magyarország kvótáinak száma – bár az egy évvel korábbi állapothoz képest három helyet visszaesve csupán a 31. helyen állt a kvótaosztáskor – változatlan, azaz a Bajnokok Ligájában egy, az Európa-ligában három hely illeti meg a 2016–2017-es szezonban.

• Bajnokok Ligája: a leendő magyar bajnok a selejtező második körében kapcsolódik be a küzdelmekbe.
• Európa-liga: az NB I leendő második és harmadik helyezettje, valamint a Magyar Kupa 2016-os győztese jogosult a szereplésre, mindhárom a selejtező első körében kapcsolódik be a küzdelmekbe. Fontos kiegészítés: ha a Magyar Kupa győztese a BL-re is szerez kvótát vagy az El-részvételt a bajnoki helyezése alapján is kiharcolja, egy magyar El-kvóta szabaddá válik. Ebben az esetben az indulási jog nem a kupadöntő vesztesére, hanem az NB I negyedik helyezettjére száll.

Szükséges indulási feltétel, hogy az európai porondra igyekvő csapat kérelmezze és meg is kapja a nemzetközi (UEFA) klublicencet.

6. HÁNY KÜLFÖLDI JÁTÉKOS SZEREPELTETHETŐ MÉRKŐZÉSENKÉNT?

Bár az MLSZ idén bevezetett ösztönzőrendszere a magyar labdarúgók szerepeltetését favorizálja, a versenykiírás nem szabhat gátat az EU-állampolgárok munkavállalásának, sőt bizonyos EU-n kívüli országok polgárai munkavállalásának sem. Vagyis akár csupa külföldi labdarúgóval is pályára léphet egy magyar klub NB I-es mérkőzésen.

A hatályos versenykiírás így fogalmaz: „A bajnoki mérkőzéseken a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult azokat a labdarúgóit szerepeltetni, akik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, továbbá azon országok állampolgárait, amely országokkal az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, amely jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Unió polgáraival azonos, diszkriminációmentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén. (Ezen pontban meghatározott országok listáját az MLSZ folyamatosan közzéteszi.)”

Ami az egyéb, az előző idézetben nem érintett országok labdarúgóit illeti, közülük legfeljebb 5 tartózkodhat egy időben a pályán csapatában.

7. HOGYAN TÁMOGATJA AZ MLSZ A HAZAI JÁTÉKOSOK SZEREPELTETÉSÉT?

A szövetség elnökségének májusi határozata alapján a 2015–2016-os idénytől a támogatások jelentős részét, nagyjából egyharmadát csak azok a csapatok kaphatják meg, amelyek legfeljebb hét nem hazai nevelésű játékost alkalmaznak a keretükben.

A központi források elosztásánál további előnyt élveznek, akik legfeljebb három nem hazai nevelésű labdarúgót, illetve legalább egy (a 2016–2017-es idénytől kettő) 20 éven aluli hazai nevelésű futballistát szerepeltetnek a kezdőcsapatukban a bajnoki mérkőzéseken.

Az MLSZ-normatívának megfelelni szándékozó, nemzetközi kupákban induló csapataink 7 helyett 10 nem hazai nevelésű labdarúgót szerződtethetnek, és 3 helyett 5 nem hazai nevelésű futballistát szerepeltethetnek a kezdőcsapatban.

Ami a központi bevételek elosztását illeti: az MLSZ elnökségének vonatkozó határozata szerint (ELN-65/2015. május 13.)
• a névszponzori jogdíj teljes összege levonások nélkül, normatív alapon, minden sportszervezetet egyenlő arányban megilletően kerül felosztásra.
• a televíziós és fogadási jogokból származó bevételek 65.6 százaléka jut az NB I csapatainak. Ezt az összeget tovább darabolja a szövetség, méghozzá a következők szerint:
•• normatíva a szerződtetett játékosok összetétele szerint (33%)
•• normatíva a kezdőcsapat összetétele szerint (33%)
•• mérkőzéspénz (15%)
•• helyezési pénz (8%)
•• televíziós nézettség díjazása (6%)
•• fiatal hazai nevelésű játékosok szerepeltetése (6%)
(Nem mi néztünk el valamit, a határozatban 101 százalék szerepel.)

A határozat megjegyzi: a csapatoknak a „NORMATÍVA a szerződtetett játékosok összetétele szerint”-i jogcím alapján kapott összeggel azonos nagyságú önrészt kell finanszírozniuk.

8. HOGYAN VÁLTOZOTT A SZURKOLÓI KÁRTYÁK RENDSZERE?

A klubok túlnyomó többségénél már nem kötelező. Az MLSZ elnöksége a július elsején hozott határozatában (98/2015) felfüggesztette a klub- vagy futballkártya (a továbbiakban egységesen: szurkolói kártya) kötelező alkalmazását, és a döntést a klubok hatáskörébe utalta. A mezőny 11 klubja él a lehetőséggel, és az új idényben eltekint a szurkolói kártya kötelezővé tételétől – az egyetlen kivétel a Ferencváros. (De a kivételnél is akad kivétel.)

Ugyanakkor a kártyakötelezettséget eltörlő klubok egyrészt kötelesek gondoskodni arról, hogy az általuk szervezett bajnoki mérkőzésre szurkolói kártyával is lehessen jegyet vásárolni, másrészt a szurkolói kártyával nem rendelkező személyeknek csak helyszíni értékesítéssel, személyes azonosítást követően, „a Sporttörvény 72/B.§ a) és c) pont szerinti adatok (legalább a név, a születési hely és idő)” adható el belépőjegy. A jegynek a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban tartalmaznia kell a felvett adatokat, a beléptetéskor a kártya nélküli szurkolók esetében személyi azonosítás történik.

Fontos kiegészítés: „Az MLSZ Elnöksége a szurkolói kártya kötelező használatának felfüggesztésére vonatkozó döntését 2016. június 30-át követően felülvizsgálja, és ha az ezen időszak alatt lezajlott labdarúgó-mérkőzések kapcsán a szövetséget vagy a klubcsapatokat nem sújtja nemzetközi szervezet részéről súlyos büntetés, illetve a nemzeti bajnoki mérkőzések fegyelmi határozatainak száma és súlyossága ezt lehetővé teszi, a szurkolói kártya kötelező alkalmazásának a felfüggesztését meghosszabbítja.”

9. METTŐL MEDDIG TARTANAK A HAZAI ÁTIGAZOLÁSI IDŐSZAKOK?

2015. nyári átigazolási időszak: június 9.–augusztus 31.
2016. téli átigazolási időszak: január 24.–február 22.

10. MI A FAIR PLAY VERSENY LÉNYEGE?

A versenykiírás a bajnokság céljai között említi „a fair play elv érvényre juttatását, a fair play magatartásforma népszerűsítését”, sőt a pontazonosságot eldöntő kritériumok között is szerepel a „bajnokság fair play értékelésében elért jobb helyezés”, nem beszélve arról, hogy a bajnokság végén a legsportszerűbb sportszervezet fair play serleget kap.

Nem árt tehát, ha összegezzük, mely öt szempont alapján értékelik a csapatokat minden mérkőzésük után.

• Sárga és piros lap (legfeljebb 10 pont). A sárga lap egy, a piros lap három pont levonását eredményezi a maximálisan adható tízből. A két sárga lappal kiállított labdarúgó összesen három pont veszteséget jelent csapatának a fair play versenyben, míg a korábban sárga lapot is kapó, de direkt pirossal kiállított labdarúgó négy fair play ponttal rövidíti meg klubját. Mindebből következik, hogy a további négy szempont értékelésével ellentétben itt negatív eredmény is születhet.
• Az ellenfél tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont)
• A játékvezetői csapat tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont)
• A csapatvezetők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont)
• A nézők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont)