Amikor kellett, megrázta magát a Ferencváros, és győzött is

Budapest,Groupama Aréna,zárt kapuk mögött.Vezette:Kárpály

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

Mit érez egy édesapa?

Nemrég volt húsz esztendeje, hogy 2000. november 30-án, az évszázad utolsó Újpest–Ferencváros rangadóján Dragóner Attila fejese döntött (0–1). A Fradi-szurkolók egykori kedvence szombat délután furcsa érzésekkel nézhette egykori csapatát, hiszen a Zalaegerszeg kezdőcsapatába bekerült idősebb fia, Dragóner Filip (a kisebbik testvér, Áron az FTC U19-es csapatának játékosa). Aligha kétséges, a korábbi védő ma is fradista, de apaként elsősorban a fiának szorított – aki talán némi meglepetésre kiszorította a válogatott támadót, Könyves Norbertet az egerszegiek kezdőcsapatából.

Ezzel együtt aligha a ZTE támadósora okozta, hogy egészen hajmeresztő hibákat követtek el a ferencvárosi védők. Olyanokat, és annyit, amennyit egész ősszel, vagy talán a naptári évben sem láttunk tőlük. A hetek óta sokat rontó Miha Blazic rövid hazaadása vezette fel a mérkőzést, hajszálon múlt, hogy a vendégegyüttes nem szerezte meg azonnal a vezetést. Aztán Marcel Heister rossz passza után Babati Benjámin került lövőhelyzetbe – kívülről úgy tűnt, a hónapok óta tartó erős terhelés, a Bajnokok Ligája selejtezői és a csoportkör meccsei nagyon megviselték a játékosokat, akik mintha mentálisan fáradtak volna el. Az első félidőben úgy tűnt, a ZTE a vártnál komolyabb kihívás elé állítja a magyar bajnokot. Boér Gábor három belső védőt és öt középpályást küldött pályára, a vonalak mellett játszó Vass Patriknak és Gergényi Bencének kulcsszerep jutott, nekik labdavesztést követően azonnal vissza kellett sprintelniük a védővonalba, hogy lezárják a területeket a ferencvárosi támadók elől. Ugyanakkor szó sem volt arról, hogy a ZTE védekezni érkezett volna a fővárosba, mert már a saját tizenhatosánál letámadta ellenfelét, és bizony úgy tűnt, ez nagyon nem ízlik a ferencvárosiaknak. Rengeteg pontatlanság, rossz átadás jellemezte a zöld-fehérek játékát, nem volt meglepő, hogy Szerhij Rebrov idegesen toporgott a kispad előtt. Nyilván a keddi, kijevi BL-meccs után senki sem számíthatott arra, hogy a legjobb állapotban lesznek a játékosai, de erre szokták mondani, azért bő a keret, hogy ilyenkor is minőségi és kipihent játékosok lépjenek pályára. Ennek jegyében Lovrencsics Gergő, Ihor Haratin, Myrto Uzuni vagy Olekszandr Zubkov csak a kispadon kezdett.

Az első félidő alapján inkább a ZTE állt közelebb ahhoz, hogy vezetést szerezzen, Demjén Patrik kapuja alig forgott veszélyben, az FTC nem nagyon tudott mit kezdeni a szervezett, jól záró egerszegi védelemmel.

Jó tempóban folytatódott a mérkőzés a szünetet követően, és természetesen arra voltunk kíváncsiak, mit próbáltak változtatni a szakvezetők. Nos, az FTC megpróbált gyorsítani a játékán, s miközben a ZTE oldalán pályára léphetett a gólérzékeny Könyves Norbert, addig kettős cserével frissített a házigazda is, Olekszandr Zubkov és Roko Baturina szállt be. A lecserélt ferencvárosiak cseréje indokoltnak tűnt, hiszen Isael és Franck Boli is visszafogottan teljesített.

Somália, majd nem sokkal később a frissen beálló Roko Baturina szerezhetett volna gólt, de Demjén mindkét alkalommal menteni tudott, ez azonban már jelezte, hogy sokkal aktívabb Ferencváros volt a pályán ebben az időszakban. A ZTE ekkor már jobbára csak a védekezésre tudott összpontosítani, nem tudták megtartani a labdát a vendégek játékosai, és nem volt meglepő, hogy Aissa Laidouni megszerezte a vezetést a Ferencvárosnak.

A gól megfogta a vendégeket, s két perc sem telt el, már el is dőlt a mérkőzés: Roko Baturina maradt egyedül, és ezt ki is használta a horvát támadó. Természetesen szó sem volt arról, hogy két perc alatt verte volna meg a Ferencváros a Zalaegerszeget, de a második félidőben már nagyon sokat tett a sikerért a hazai csapat.2–0