Négy gólt vágott a Mezőkövesd a Diósgyőrnek

LABDARÚGÓ NB I
8. FORDULÓ
Mezőkövesd Zsóry–Diósgyőr 4–2 (Szeles 7., Cseri 9., Vajda 11., 80., ill. Tajti 51., Makrai 68.)
Mezőkövesd, Városi stadion, 2600 néző Vezette: Berke

A megyei rangadóknak mindig van valami jellegzetessége: tömény izgalom, felfokozott bizonyítási vágy – ennek a csatázásnak a szurkolók a legfőbb nyertesei. A két fél párharcának nincs jelentős múltja, ám a Mezőkövesd Zsóry előretörése felértékelte a párharc jelentőségét. Arról nem beszélve, hogy a mezőkövesdiek néhányszor jól megfricskázták a szomszédokat. Legutóbb május 5-én, amikor is a Diósgyőrben rendezett összecsapáson Sztefan Drazsics 89. percben szerzett góljával a vendégek „elrontották” a miskolci stadionavatót.

A találkozó óta csak néhány hónap telt el, ám a csapatoknál jelentős változások történtek. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy a DVTK akkori kezdőcsapatából szombatra ketten (Dejan Karan és Forgács Dávid) maradtak. Fernando Fernández vezetőedzőnek az utolsó pillanatban is változtatnia kellett az összeállításon, Antal Botond kisebb sérülése ugyanis nem jött rendbe, így az idényben először állhatott a kapuba Ivan Rados.

A diósgyőrieket 667 szurkoló kísérte el Mezőkövesdre, de arra aligha gondolt bármelyikük is, hogy kedvenceik csaknem tíz perc leforgása alatt háromgólos hátrányba kerülnek.

Márpedig ez történt!

A 7. percben Szeles Tamás volt eredményes, két perccel később Cseri Tamás iratkozott fel a gólszerzők közé, és őket követte Vajda Sándor. A kérdés ezek után már csak az lehetett, hogy képesek lesznek-e a piros-fehérek magukhoz térni, s faragni hátrányukból. A diósgyőri szurkolók nem lazítottak, példás buzdítással ösztönözték játékosaikat, ám ők nem tudtak nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni. A DVTK támadójátéka fabatkát sem ért, játékosai többnyire a tizenhatosig sem jutottak el. Közben a Mezőkövesd Zsóry úgy játszhatott, ahogy akart, semmi sem sürgette. A hazaiak megbecsülték a labdát, zártan védekeztek, a Diósgyőr viszont nem találta a játék ritmusát, csak az első félidő utolsó pillanataiban adódott néhány felvillanása, ám a kaput nem tudta veszélyeztetni.

Fernando Fernández – ahogy az várható volt – cserékkel igyekezett frissíteni csapatát. Tajti Mátyás kozmetikázott az eredményen, s ezzel reményt adott a diósgyőrieknek. Bátrabb lett a DVTK, ez viszont azzal járt, hogy lazábbá vált az egyébként sem acélos védekezése. Felpörgött az iram, Makrai Gábor szerencsés gólja pedig fordulatot ígért.

Adva volt a kérdés, feláll-e a padlóról a DVTK?

Nos, a vendégek mentek, robotoltak becsülettel, a Mezőkövesd pedig lassította a játékot. Vajda Sándor nem sokkal a befejezés előtt gondoskodott arról, hogy a hazaiaknak már ne kelljen izgulniuk. Lüktető, jó iramú, élvezetes találkozón a fergeteges tizenegy perccel előrukkoló hazaiak rászolgáltak a győzelemre.