Bognár-duplával lepte meg a Diósgyőr a Videotont

LABDARÚGÓ NB I
1. FORDULÓ
VIDEOTON–DVTK 1–2 (Feczesin 2., ill. Bognár I. 17., 39.)

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA LEHET ELOLVASNI!

Kicsit bizonytalanul nyilatkozott a meccs előtt Henning Berg, a Videoton edzője, mert nem nagyon tudta, mit várhat az új szakvezető, Horváth Ferenc által irányított Diósgyőrtől. Ez azonban a legutóbbi idényben még a Videotont edző Horváth Ferencnek is kérdés volt, mert sok új arc tűnt fel a DVTK kezdőcsapatában is.

A Videoton várhatta nagyobb önbizalommal a találkozót, egyrészt a már lejátszott három tétmérkőzése, másrészt a statisztika miatt is, hiszen a DVTK 1998 óta nem tudta bajnokin idegenben megverni a székesfehérváriakat.

A meccs úgy kezdődött a hazaiaknak, mint valami álom. Rögtön az első szöglet után, a 2. percben Antal aláfutott a beadásnak, Feczesin pedig két lépésről a kapuba fejelt, így ünnepelve 150. NB I-es meccsét. 1–0

A gyors góltól nem roppant meg a DVTK, bátran felvette a harcot a hazaiakkal, és elsősorban Bognár István látványos passzaival többször is megzavarta a Videoton védőit. A hazai hátsó emberek könnyelműsködése aztán a 17. percben egyenlítést hozott a DVTK-nak. Bognár szerzett labdát látszólag ártatlan szituációban, és mivel észrevette, hogy mindenki átadást vár tőle, egy csel után, 16 méterről nagy gólt lőtt a jobb fölsőbe. 1–1

Az egyenlítő találat után is maradt a jó iram az első félidőben, mindkét csapat többször is helyzetbe került, egyszer Elek gyanús körülmények között esett el a tizenhatoson belül Juhász szorításában, de a bíró nem adott büntetőt.

A felcsúti pályán jó hangulatot teremtettek a hazai szurkolók és a rendkívül lelkes vendégdrukkerek. Feltűnő volt, hogy a középpályát milyen gyorsan átjátszották a csapatok, így egészen lüktető játék alakult ki, de már ekkor látszott, hogy amelyik gárda előbb uralja a pálya középső részét, az nyerhet.

Jött előre a Videoton, és meg is bánta, mert a 39. percben Ugrai lódult meg a bal oldalon, Elekhez játszott, akinek a labdájából megint Bognár talált be (1–2). Szépségdíjas átadás volt, egyben leszűrhettük, hogy a vendégek nagyon összeszedetten, okosan játszanak, így megérdemelten vonultak előnnyel a szünetre.

Felesleges mozgások nélkül, jó helyezkedéssel tartotta az előnyt a DVTK, amely a középpálya megerősítésével jött ki a második félidőre. Kellett is, mert a Videoton nagyon beszorította a vendégeket. Bejött egy új szerzemény, Danko Lazovics is, akinek 47-szeres szerb válogatottként az volt a feladata, hogy erősítse a támadásokat.

A DVTK látszólag feladta a rohamozást, de jól védekezett. A Videoton fokozta a nyomást, de a lövések nem találtak kaput, és az idő múlásával egyre több lett a pontatlanság.

Tíz perccel a meccs vége előtt felcsillant a lehetőség a Videoton előtt, mert Lázár buta módon, labdaelrúgásért megkapta második sárgáját, így tíz emberre fogyatkozott a DVTK.

Csakhogy a hazaiak nem tudtak élni a lehetőséggel, ráadásul a 86. percben tizenegyeshez jutott a Diósgyőr. Bognár azonban kihagyta, így elmaradt a mesterhármas. A győzelem azonban nem, mert a – Felcsúton játszó – fehérváriak már nem tudtak túljárni Antal kapus eszén. Így 1998 után újra nyert idegenben a Videoton ellen a DVTK.

Remek meccsen, nagy küzdelemben kiderült, hogy Horváth Ferenc nagyon szervezett csapatot faragott a Diósgyőrből, amely teljesen megérdemelten nyert, hiszen hátrányból fordított, tíz emberre fogyatkozott, de minden labdáért megharcolt, és ez nagyon hiányzott a múlt idénybeli csapatból. A Videoton is nyerhetett volna, ha belövi a helyzeteit, de a védelmi hibákat ezúttal nem sikerült támadóinak ellensúlyozniuk.

„Jár a dicséret a Diósgyőrnek, mert jól futballozott – jelentette ki Henning Berg, a Videoton vezetőedzője az M4 Sportnak. – Emellett nem tudtunk felnőni saját magunkhoz, nem tudtuk azt a teljesítményt nyújtani, mint csütörtökön a Csukaricski ellen. Ez a két tényező eredményezte azt, hogy ma nem szereztünk pontot.”

„Előzetesen nem sok esélyt adtak nekünk – mondta Horváth Ferenc, a DVTK vezetőedzője. – Olyan volt, mintha a fehérvári elit kommandó a diósgyőri Pál utcai fiúk ellen lépett volna pályára. Ám a Pál utcai fiúk ma kitették a szívüket. Ezzel együtt sokat kell még dolgoznunk, de a fegyelemmel és az akarattal elégedett vagyok. A tudásunkat egyelőre nem lehet összehasonlítani a Videotonéval, ám csapatként remekül tettük a dolgunkat. Ha továbbra is így lesz, akkor még sok sikerben lehet részünk.”