Sportrádió: Szijjártó Péter büszke az FTC nemzetközi teljesítményére

A műsorvezető Lantos Gábor kérdésére Szijjártó Péter elmondta, a sportágak közül a labdarúgás áll hozzá a legközelebb, abból is leginkább a hazait követi.

„Alapvetően futballrajongó vagyok. A két, utánpótlás-bajnokságban szereplő fiam révén a közös programjainkat is ez a sportág határozza meg. Az NB I eseményeivel is képben vagyok. Honvéd-szurkoló vagyok, de megnézem bármely magyar csapat bajnoki mérkőzését is. Szeretem, ha szombat vagy vasárnap esténként közösen le tudunk ülni egy meccsre a fiúkkal. A magyar futball és sport vonatkozásában azt érzem, sok mindent ismerek, míg a nemzetközi terepen kevésbé. Ott a gyermekeim kártyás albumaiból tudok tájékozódni, hogy azokon milyen értékelések szerepelnek és ez alapján milyen játékos lehet.”

A külgazdasági és külügyminiszter kifejezte csalódottságát kedvenc klubjának teljesítménye miatt.

„Én csak szurkoló vagyok, tehát a lelátó hangját tudom tolmácsolni, szakmai kérdésekben nem vagyok kompetens, de nyilván vérzik az ember szíve a Honvéd miatt. Az elmúlt években a bennmaradásért küzdött a csapat és ennek a bebiztosítása évről évre egyre jobban csúszott az idény vége felé. Voltak jó pillanatok is, ha például a bajnoki címre és a Magyar Kupa-győzelemre gondolok, de azt érzem, valami nincs rendben.”

„Megértem a szurkolói felháborodást. Még ha nem is fejezhetem ki úgy magamat, ahogyan a döntő többség a lelátón, sokszor vagyok ideges a mérkőzések során, hogy tulajdonképpen mi is történik a csapattal.”

Szijjártó Péter örömét fejezte ki a számára rivális Ferencváros jó teljesítménye okán.

„Mint a magyar futball szurkolója, kifejezetten örülök annak, hogy van egy csapatunk, amely a tavaszi szezonban is nemzetközi kupaszereplő. A magyar futballt és a megerősítéséhez vezető intézkedéseket divat volt szidni, de szépen lépegettünk előre. Most már van olyan csapatunk, a Ferencváros, amely négy éve folyamatosan csoportkörben szerepel. Korábban ez is vágyálom volt. És most ennyi idő elteltével sikerült elérni azt, hogy az alapszakasz tavaszi szezonná érett.”

„Emlékszem arra, amikor Kubatov Gábor barátom a Ferencváros elnöke lett. Ő akkor is azt mondta, hogy egy tendenciózus, hosszú távú stratégiára alapozó építkezést kell végrehajtani, magyarán nem lesz másnapra eredmény. Ugyebár mit vár mindig a szurkoló az új edzőtől, tulajdonostól, vagy sztárigazolástól? Hogy már holnap bajnok, BL-győztes, aztán klubvilágbajnok lesz a csapat.

Nyilvánvalóan ezek nem reális elvárások, de Kubatov Gábor vezetésével az FTC – ismerjük el – rendkívül szisztematikus, átgondolt módon haladt előre. Persze, lehet rá mondani, hogy a Ferencvárosnak mennyi pénze van! Igen! Viszont láttunk már klubokat a futballtörténelemben, amelyek nagyon sok pénzből sem értek el semmit, vagy az elköltött összegekhez képest nem sokat mutattak fel. A Fradinál egy olyan tudatos építkezés zajlott és zajlik, amely a kétségtelenül meglévő anyagi erőforrásokat úgy használta fel, hogy azok eredményben jelentek meg. Én, mint magyar futballszurkoló, büszke vagyok arra, hogy van egy ilyen Fradi.”

Szóba került a külügyminiszter futsalkarrierje is.

„Régi, nagy szerelem számomra a sportág. Még a Miniszerelnökségen dolgoztam, amikor elkezdtünk focizni, 4+1-en, így jött össze a futsalcsapat. Egy jótékonysági tornán összekeveredtünk a Fradival, amelynek az akkori edzője felajánlotta, hogy foglalkozik velünk. A zöld-fehérektől később több játékos csatlakozott hozzánk és Dunakeszin csináltunk egy NB II-es, majd NB I-es csapatot, amelynek az egyik fele a korábban igazolt futballistaként sohasem játszó, közigazgatási dolgozókból állt, a másik fele pedig valódi futsalokból. Ezzel szerintem magunknak és a dunakeszieknek is nagyon sok szép élményt szereztünk.”

Szijjártó Péter fontos szerepet játszott a győri NB I-es női kosárlabdacsapat, az Uni Győr létrejöttében – szívesen emlékszik vissza erre az időszakra.

„Egy szomorú történet vált vidámmá. Sopronnak két csapata volt: az egyik az Euroliga-győztes Sopron Basket elődje, míg a másik a Postás, amely a Magyar Posta akkori sportfinanszírozás-programjának leépítése nyomán megszűnőben volt. Akkor kerestek meg tőlük, hogy nem lenne-e kedvünk Győrben női kosárcsapatot indítani. Én győri vagyok. A két város közötti rivalizálás mindig is megvolt, szerintem ez jó és egészséges, s ha mindez kulturáltan zajlik, akkor jó dolgok is születhetnek ebből. Nagyon sok erőt és energiát fektettünk az építkezésbe. Győr egy kézilabdaváros – ez helyesen van így, hiszen ha egy 130 ezres városnak van egy BL-győztes csapata, nyilván az tekinthető az első számúnak.”

A külügyminiszter szerint a város sportéletének „nagyokosai” által megfogalmazott kezdeti kritikák ellenére büszkék lehetnek arra, hogy felépült egy stabilan élvonalbeli együttes, amely 2013-ban bajnok lett, sokaknak biztosít sportolási lehetőséget és egy komplexen felépített utánpótlás-piramist is működtet iskolai programokkal együtt.

A beszélgetés során felmerült a külhoni magyar sportolók honosításának kérdése, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium is aktív szerepet vállal.

„Próbálunk segítséget nyújtani nekik. A mi esetünkben az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. A nemzetközi sportszervezetek nem igazán tudják kezelni ezt a felállást. Ma egy, a világ bármely távoli pontján élő, magyarul valószínűleg nem tudó fiatal, akinek a nagyszülei még magyar állampolgárok voltak, könnyebben válnak magyar sportolóvá, mint az a határon túli magyar, akinek a szülei sohasem rendelkeztek magyar állampolgársággal, de mindig magyarként éltek.

Szijjártó hozzátette, senkit nem akarnak erőszakkal idecsábítani, magyarrá tenni.

„Folyamatosan figyelem azokat a sportolókat, akik már tapasztaltabbak és pályafutásuk végéhez közeledve már a civil élet irányába is kacsintgatnak. Múltkor például, amikor a soproni kosarasok meglátogattak, Fegyverneky Zsófiának felajánlottam, hogy ha úgy érzi, eljött a visszavonulás ideje, szóljon. Nyelveken beszél, külföldön élt és játszott sok ideig, nemzetközi kupákban szerepelt, a válogatott vezéralakja volt, szóval minden adottsága megvan ahhoz, hogy diplomata váljon belőle. Ezen kívül a Diplomáciai Akadémián is van most több hallgatónk, akik korábban sportolók voltak. Remélem, őket is mihamarabb egy külföldi állomáshelyen, vagy pedig a központi hivatalban alkalmazni tudom.”

A külügynél dolgozó sportolók kiveszik a részüket abból is, amikor Magyarország egy nemzetközi sportesemény megrendezésére pályázik.

„Amikor egy sportesemény rendezési jogáért lobbizunk, a diplomáciának fontos szerepe van. Emellett a rendezés során sok ügyes-bajos feladat akad: vízumügyintézés, beutazási szabályok”– árulta el Szijjártó, aki kifejezte vágyát a magyar olimpiarendezés iránt is.

„Nagyon jó lenne egy budapesti olimpia. Amikor a sajnálatos módon visszavonni kényszerült pályázatot készítették Fürjes Balázsék, abban a külüggyel mi is szerepet vállaltunk. Akkor értettem meg igazán, hogy Budapest egy ideális helyszín a Dunára és a különböző fantasztikus történelmi helyszínekre alapozva. Nagyon sajnálom, hogy politikai okok miatt ez nem valósulhatott meg. Egyesek úgy érezték, politikai tőkét kovácsolhatnak abból, hogy elveszik ezt az élményt, büszkeséget, dicsőséget az országtól. Én azt gondolom, hogy lett volna esélyünk a rendezésre. Remélem, hogy ez a lehetőség nem örökre veszett el.”

A külügyminiszter beszélt a hozzá közel álló Dzsudzsák Balázsról és a labdarúgó válogatottbeli búcsúmeccséről is.

„Nem tudok elfogulatlan lenni, tekintettel arra, hogy a barátomról van szó. Hosszú évek óta nagyon jó barátságban vagyunk, nagyon sok időt töltünk együtt, a gyerekeim példaképként tekintenek rá. A felvetést is irreálisnak tartom, hogy megkérdőjelezhető Balázs búcsúmeccsének jogossága. Ő egy olyan nemzet válogatottsági csúcstartója, ahol Puskás Ferenc, Nyilasi Tibor, Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Budai II László, Göröcs János játszottak. Nem is értem, hogyan merülhet ez fel, hogy ezt bárki megkérdőjelezze. Nagyon sokan nem látják, hogy mennyi munkával, lemondással, alázattal járt az, amit a labdarúgásban elért.”

A beszélgetés végén Szijjártó elárulta, gyermekkora óta olvassa lapunkat.

„Most is el szoktam olvasni minden nap a Nemzeti Sportot. Konzervatív vagyok ebből a szempontból is, tehát az újságot.”

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg!