Japán top 6

Ihara Maszami Ihara Maszami

A kilencvenes évek derekán élte fénykorát az 1967-ben született egykori védő, aki 122 alkalommal húzhatta magára a válogatott mezét, megfordult többek között az 1998-as világbajnokságon és az 1999-es Copa Américán is. A 182 centiméternyire nőtt söprögető 1995-ben Ázsiában az Év játékosa lett, emellett odahaza ötször is bekerült az Év csapatába. 1990 és 1999 között a Nissan Motors (későbbi nevén Jokohama Marinos, még későbbin Jokohama F-Marinos) gárdáját erősítette, majd a Jubilo Ivatában és az Urava Red Diamondsban is megfordult rövid ideig, mielőtt 2002-ben vissza nem vonult. Az 1992-es Ázsia-kupa-győztes játékos felcsapott edzőnek: először a japán U23-as válogatottnál dolgozott asszisztensként, jelenleg a Kasiva Reysolnál tölt be ugyanilyen munkakört. 122 fellépésével a japán válogatott szereplési rekordere.

 

Kavagucsi Josikacu 

Minden bizonnyal hazája legjobb futballkapusaként emlékeznek majd visszavonulása után az 1975-ben napvilágot látott Kavagucsira, aki 1997 és 2007 között 116 alkalommal léphetett fel a nemzeti tizenegyben. 1998 és 2006 között három világbajnokságon is megfordult, összesen hatszor szerepelve. 1994-ben írt alá a Jokohama F-Marinoshoz, innen vette meg 2.7 millió euróért a Portsmouth 2001 nyarán, de az angol másodosztályban nem sikerült „áttörnie". A dán Nordsjaellandnál sem járt jobban, így 2005 januárjában hazatért a Jubilo Ivatához. Három selejtezőn még pályára lépett 2008-ban, de nincs esélye az újabb vb-szereplésre. Legjobb mérkőzését talán 1996-ban vívta, amikor az olimpián kivédte a Ronaldo, Bebeto csatárkettőssel felálló brazilok szemét. Sikerei: japán bajnok (1995, 2000), japán Ligakupa-győztes (2001), vb-résztvevő (1998, 2002, 2006), Konföderációs Kupa-résztvevő (2001, 2003, 2005), Copa America-résztvevő (1999), Ázsia-kupa-győztes (2000, 2004), olimpiai résztvevő (1996), az év újonca Japánban (1995), a Konföderációs Kupa legjobb kapusa (2001), az Ázsia Kupa legjobb kapusa (2004), a J.League Fair Play-díjasa (2008).

 

Nakamura Sunszuke

 

Miura Kazujosi

A japán futball első igazi csillaga kipróbálhatta magát Európában is, bár a nemzetközi áttörés nem sikerült számára. Az 1967-ben, Sizuokában született „Kazu" igen fiatalon kipróbálhatta magát több brazil (CA Juventus, Santos, Palmeiras, Coritiba) klubban is, de először csak az 1993-as idényben termelte nagyüzemben a gólokat, már otthon. Le is igazolta nemsokára egy komolyabb európai klub, a Genoa, ám ott Miura csupán egyetlen bajnoki találatig jutott, haza is tért gyorsan. A Verdi Kawasakiban tért magához, majd tett egy újabb kiruccanást, ezúttal a Dinamo Zagrebben. A Kiotó Purple Sanga, a Vissel Kobe és a Jokohama után az ausztrál Sydney FC-ben is megfordult egy röpke időre. Jelenleg is aktív a Jokohama F-Marinos színeiben, a japán második vonalban. A „kék szamurájok" között 89/55-ös mérleggel zárt, amelyet 1990 és 2000 között szorgoskodott össze. A válogatottbeli örök-góllövőlistát, holtversenyben Kamamoto Kunisigével, ő vezeti. Egyszeres japán gólkirály, 1993-ban az Év játékosa Ázsiában, két ilyen címet odahaza is kiérdemelt. Mindössze egyetlen „komolyabb" tornán szerepelt a nemzeti tizeneggyel, az 1995-ös Konföderációs Kupán.

 

Nakata Hidetosi

A közelmúlt japán szupersztárját tisztelhetjük Nakata személyében, aki beckhami szerepet töltött be országában, és ennek, nem pedig tudásának köszönhette, hogy legjobb évében közel kilencmillió eurós éves bevételre tett szert... A technikás középpályás 1995-ben robbant be a japán labdarúgásba a Bellmare Hiratsuka színeiben, majd 1998-ban az olasz Perugiához igazolt, immáron mint földrésze kétszeres aranylabdása. 2000 januárjában elképesztő összeget, 30 millió eurót fizetett érte a Roma, ha hinni lehet a híreknek. A jó kezdést (bajnoki cím) nem követte hasonló folytatás, hősünk ezért távozott, és előbb a Parmában, majd a Bolognában és a Fiorentinában próbálkozott. Kölcsönben megfordult a Boltonban is, mielőtt mindenki számára megdöbbentő módon váratlanul vissza nem vonult 2006 nyarán, a németországi világbajnokságot követően, mindössze 29 évesen. Az 1977-es születésű Nakata 77-szer húzhatta magára a címeres mezt a felnőttek között (például az 1998-as, a 2002-es és a 2006-os világbajnokságon, valamint három Konföderációs Kupán), és 11 gólt szerzett ezen alkalmakkor.

 

Kamamoto Kunisige

A japán labdarúgó-válogatott társgólrekordere 61 fellépésén 55-ször zörgette meg az ellen hálóját, 1964 és 1977 között. A Vaszeda Egyetem gárdájából került be a nemzeti tizenegybe, majd 1967-től egészen visszavonulásáig, 1984-ig a Janmar Dieselt szolgálta. Hétszeres japán gólkirály és ugyanennyiszer választották meg odahaza az Év játékosának. Két olimpián vett részt, 1968-ban bronzéremmel és a torna aranycipőjével térhetett haza Mexikóból. 1978 és 1984 között a Janmar Dieselt, majd 1991 és 1994 között a Gamba Oszakát edzette, jelenleg a sokadosztályú Fudzsieda élén áll.