Légiósok: „Senki vagyok; ezt az ellenségemnek sem kívánom”

„Olaszország csodálatos hely, rengeteget tanultam, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy csak szép emlékekkel távoztam. Sok háborút megvívtam, és elismerem, a végére teljesen leeresztettem, a Varesében nagyon rosszul futballoztam. Az edző nem bízott bennem, én pedig akárhogy küzdöttem, képtelen voltam vele dolgozni” – mondta a pianetaserieb.it-nek Tamás Krisztián, aki részletesen is megindokolta a váltást.

„Szükségem volt erre, egy európai csapatban akartam játszani, amelynek a nemzetközi kupaszereplésre is van esélye. Nem tudok egy olyan együttesnél futballozni, amely fél támadni. Olaszországban azt mondták, azért nem játszhatok, mert sokat futok fel, idejöttem a Slaviához, és hirtelen senkit sem zavar a játékstílusom. Fura, nemde? El kellett hagynom Olaszországot, ha maradok, sosem lesz belőlem nagy játékos” – tette hozzá Tamás.

„A Varesénél rengeteget beszéltek a jövőről, az edző, a sportigazgató, az elnök is szeretett ígérgetni, végül azonban nekem kellett lépnem, mivel láttam, így sosem lehetek sikeres” – mondta Tamás, aki elmondta, mit tartogathat számára a jövő.

„Ha a Milan vezetősége kéri, visszatérek Olaszországba. Milánóban is kaptam néhány ígéretet, de kevés a konkrétum. Az ügynököm még a cseh kaland előtt mondta, hogy a csapatom a harmadosztályba szeretett volna kölcsönadni. Erre inkább nem mondok semmit, egy dolog azonban biztos, soha többé nem futballozom a Serie B-ben. Ne értsenek félre, tudom, hogy nem vagyok egy fenomén, egy senki vagyok, de azt még az ellenségemnek sem kívánom, amit ott átéltem…” – tette hozzá Tamás.