Légiósok: Nagy élmény volt a mérkőzés – Tamás Márk

– Túl van a bemutatkozáson. Milyen volt?
– Nagyon jó! – vágta rá lapunknak Tamás Márk, aki a közelmúltban igazolt Lengyelországba, a Slask Wroclaw játékosaként szerdán először lépett pályára új csapatában, és együttese hazai környezetben 2–1-re megverte a Korona Kielcét. – Vártam már, hogy elérkezzen ez a pillanat. Az elmúlt hetekben a szakmai stábnak nem volt oka a változtatásra, döntetlent játszottunk, majd győztünk, csakhogy a múlt héten fontos mérkőzést veszítettünk el, és most elérkezett az én időm.

– Mikor tudta meg, hogy bemutatkozhat?
– Nem az utolsó órákban. A Zaglebie Lubin elleni vesztes mérkőzést követően egyre több csapattársam jött oda hozzám, hogy készen állok-e a játékra, és a hét elején a szakmai stáb tagjai is magukhoz rendeltek. Látták rajtam, hogy rendkívül motivált vagyok, az edzéseken becsülettel dolgoztam, és vártam a soromra. Szerintem jól sikerült a bemutatkozásom, és nem csak azért, mert győztünk. Jól ment a játék. Nagy élmény volt a szerdai találkozó, hazai környezetben, sok szurkoló előtt játszottunk.

– A drukkerek hogyan köszöntötték?
– A többiek felvilágosítottak róla, hogy a szurkolókat itt még véletlenül sem szabad félvállról venni. A Lubin elleni meccs rangadónak számít errefelé, a csapat viszont elbukta azt a találkozót. A Kielce elleni győzelem ezért is volt fontos, a drukkerek eleinte ellenszenvvel fogadtak bennünket, ám a siker láthatóan kiengesztelte őket. Biztosították minket arról, hogy a rájátszásban mellettünk állnak.

– Hogy érzi, bejátszotta magát a kezdőcsapatba?
– Remélem. Dolgozom, a szakmai stáb meg majd eldönti, hogy helyem van-e a csapatban. Motivált vagyok, az edzéseken is száz százalékot nyújtok, hiába egymás közötti játék zajlik, nem ismerek elveszett labdát. A formámra sem lehet panasz, a télen a Diósgyőrrel remek felkészülést csináltam végig, és az átigazolásomat követően három hét maradt ki, mintha meghúzódtam volna. Mostanra felvettem a lengyel ritmust, tökéletes állapotban várom a feladatokat.

– Felesége, a röplabdázó Tamás-Szabó Barbara, s a közelmúltban született a kislányuk. A család is költözött?
– Egyelőre egyedül vagyok. Barbiék bajnoksága is dübörög, ezekben a hetekben két fronton zajlik a család élete. Szerencsére hétvégenként általában úgy jön ki a lépés, hogy ők vagy én tudok repülni. A terv az, hogy májusban Barbi és a kislányunk, Zora is Lengyelországba költözik.

– Akkor most még szállodában él?
– Nem szeretem a hotelek légkörét. Egy hét után megtaláltam az optimális otthont, és miután a páromék éppen utána jöttek ki hozzám, egy nap alatt be is rendeztük. Futottunk egy kört az egyik bútoráruházban, egy lendülettel megvettünk mindent. Szerencsére ezzel nekem nem kellett bíbelődnöm, Barbi intézett mindent.

– Wroclaw városa milyen?
– Nagy és szép. A régi stílus ötvöződik a modernnel, gyönyörű helyek vannak. A fekvése jó, Berlin és Prága is közel van, ha pedig úgy hozza a kedvünk, elmehetünk a hegyekbe kirándulni. A csapattársaim segítőkészek, a spanyol csatárunkkal, Erik Expósitóval egy helyen lakunk, együtt járunk edzésre, délutánonként pedig ide-oda a városban, az uruguayi társammal, Guillermo Cotugnóval pedig az utazások idején vagyunk szobatársak, vele is jó a kapcsolatom.

– Szombaton itt az újabb kihívás, a Jagiellonia vendégei lesznek.
– Nemrégiben ért véget a regeneráló tréning, pénteken már útra is kelünk, hiszen hatórás buszút vár ránk. Bialystok városa északkeleten van, mondjuk úgy, nincs közel hozzánk. De alig várom már, hogy újra mérkőzésen lépjek pályára.