A 31 éves futballista lábfejében a törés olyan helyen keletkezett, amely rendkívül kellemetlenné teszi a futballcipő vagy más lábbeli viselését – írja a dac1904.sk.
A dunaszerdahelyi klubhonlap hozzáteszi, a gyógyulási folyamat több hetet vesz igénybe, így a magyar válogatott támadó a szombaton folytatódó szlovák bajnokság jelenlegi idényének hátralévő részében már nem léphet pályára.
Németh Krisztián az Egyesült Államokból visszatérve idén februárban szerződött a DAC-hoz, melyben a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet előtt egy bajnoki és egy kupamérkőzésen játszott.
„Egy cselt csináltam, eltoltam a védő mellett a labdát, amikor rosszul léptem, a lábam külső élére – kommentálta a történteket Németh Krisztián a Nemzeti Sportnak. – Sajnos, hallottam, hogy valami baj történt. Fájdalmat nem éreztem, de voltam már sérült, tudtam, hogy gond van. A röntgen nem mutatott ki semmit, de az MR-vizsgálat igen, eltört egy csont a lábfejemben.”
A lábfejben 26 csont és 33 ízület, emellett több mint 120 izom, szalag és ideg található. Ezek egyike a köbcsont: most már Németh Krisztián is tudja, milyen érzés, ha az törik el.
„Megtudtam, ez a sarokcsont és a legkisebb lábujjat összekötő vékony csont – mondta a 37-szeres válogatott futballista. – Szerencse a szerencsétlen esetben, hogy a csont nem mozdult el, így nem volt szükség operációra. Kaptam egy speciális rögzítő csizmát, mankók segítségével tudok járni, három hét múlva lesz egy kontroll, akkor talán már látni lehet, mikor futballozhatok legközelebb.”
Sérülés nem jön jókor, de ez különösen rossz időpontban történt: a jó erőben futballozó támadóra nagy szüksége lett volna a DAC-nak a szombat esti, Mihalovce (Nagymihály) elleni bajnokin, vagy a jövő szerdai, Ruzomberok (Rózsahegy) elleni kupaelődöntő első felvonásán. Most indul újra a futballélet a határon túl is, erre vártak a dunaszerdahelyiek.
„Megtanultam már: nem segít a panaszkodás, ha az ember azon aggódik, miért történt ez meg vele – mondta erre Németh Krisztián. – Sajnos, voltam már mélyen, átéltem hasonlót, korábban is megsérültem, amikor jól ment a játék és élveztem a futballt, vártam a mérkőzéseket. Erőt ad viszont, hogy minden eddigi problémán túljutottam, ilyenkor előre kell nézni, és arra figyelni, hogy tökéletesen rendbe jöjjön a lábam. Nem szabad stresszelni azon, hogy mielőbb játszhassak, a gyógyulás a fontos. Most pedig hadd köszönjek el, irány a konditerem: hiába tört el a lábam, akkor is dolgozni akarok. Terhelem a felsőtestem, és a lábam is ott, ahol szabad. Visszatérek – tudom jól.”