Tavaly februárban a DAC-tól igazolt a lengyel élvonalbeli Piast Gliwicéhez Vida Kristopher, aki az idényben már most annyi gólnál, illetve gólpassznál jár, mint az azt megelőző másfél évben összesen.
„Erre azért nem vagyok büszke– mondta lapunk megkeresésére a 26 éves balszélső, aki ebben az évadban négy bajnokin két gólt szerzett és egy gólpasszt adott a lengyel bajnokságban, s csapata húzóemberének tekinthető. –A nyáron össze kellett szednem magam, mert tisztában voltam vele, hogy lényegesen jobb teljesítményt kell nyújtanom, mint az első másfél gliwicei idényemben. Lassan elérem a DAC-nál mutatott játékom színvonalát, vagyis azt a formát, amely megágyazott a lengyel első osztályba szerződésemnek. Egy éve csapatunk beragadt a rajtnál, tíz forduló után jószerével eldőlt, hogy esélyünk sem lesz a bajnoki cím megszerzésére, holott ennél a klubnál rendre jelentős célt fogalmaznak meg. Ez a szezon jól indult, élvezem a szakmai stáb bizalmát, nagyobb hangsúlyt fektethetek a támadásra, ami elősegíti a kibontakozásomat. A csapattársakkal érezzük egymás mozgását, egyben vagyunk.”
A sokoldalú magyar futballista angol, német és holland nyelven egyaránt beszél, s bár Gliwicébe érkezésekor elkezdett lengyelórákat venni, nem megfelelő futballformája kedvezőtlen hatással volt a nyelvtanulási motivációjára.
„Azért ki tudom fejezni magam– mondta erre Vida Kristopher.– Mindamellett fontosabbnak tartom a játékom javulását, jól érzékelhetően több labdát kapok, bíznak bennem a többiek. Igyekszem állandósítani a formámat, elvégre gólokat, gólpasszokat vár el tőlem Waldemar Fornalik vezetőedző.”
Jó játékával nem csupán a bajnokságban jelenleg ötödik helyezett Piast eredményességét befolyásolja, egyúttal felkeltheti Marco Rossi szövetségi kapitány figyelmét is. Kerettag már volt, pályára még nem lépett a válogatottban.
„Minden sportoló álma a hazáját képviselni, csodálatos érzés lehet címeres dresszben pályára lépni. Nyilván nehéz bekerülni a csapatba, az én feladatom mindenesetre egyszerű: jól és eredményesen kell játszanom, és nemcsak egyszer-egyszer, hanem folyamatosan.”
Mint ahogyan eddig.