Szalai Attila a Freiburg elleni bajnoki előtt már tudta, odaszerződik kölcsönben

– Szombaton még Hoffenheim-játékosként volt ott a Freiburg elleni mérkőzésen, vasárnap viszont bejelentették, hogy Sallai Rolandéknál folytatja. Milyen érzések kavarogtak önben a hétvégi három kettes freiburgi győzelmet hozó találkozón?
– Különleges volt a hétvégi mérkőzés – válaszolta lapunk kérdésére a 26 éves védő. – Akkor már tudtam, hogy a Freiburgban folytatom kölcsönben, mégis Hoffenheim-játékosként készültem a meccsre. A mérkőzés napján volt egy megbeszélésünk a klubbal, ahol kérdezték, hogy le tudom-e hozni profin ezt a helyzetet, le tudok-e ülni a kispadra. Természetesen igennel válaszoltam. Mindenben segítettem a Hoffenheimnek; mivel születésnapom volt, motivációs beszédet tartottam az öltözőben, és támogattam a srácokat a bemelegítés során. A találkozó közben furcsa érzelmek lettek úrrá rajtam, nem tudom megmondani, hogy mit is éreztem. Örültem neki, hogy jó barátom, Sallai Roland gólt szerzett, de annak nem örültem, hogy veszített a Hoffenheim. Furcsa nap volt, nem volt egyszerű megélni.

– Ahogy az elmúlt fél évet sem, hiszen nem kapott annyi játéklehetőséget a Hoffenheimben, mint amennyit szeretett volna. Mentálisan hogyan élte meg ezt az időszakot?
– Mentálisan erős játékosnak tartom magam, sok mindent átéltem már a karrieremben, egészen kis koromtól kezdve a felnőtté válásig. Rengeteget kellett küzdenem, sosem adtam fel, mindig hittem magamban, keményen dolgoztam, hogy elérjem a céljaimat. Ebben nagy segítségemre van a barátnőm, a családom, ők mindig mellettem állnak, még a nehéz időszakokban is. Ezúton is köszönöm nekik a támogatásukat. Nincs egyszerű időszak mögöttem, hiszen nem játszottam eleget, ám rengeteget tanultam és sokat fejlődtem az edzéseken. Készen állok arra, hogy Freiburgban tovább dolgozhassak és megmutassam, ki is az a Szalai Attila valójában.

– Beszélt Sallai Rolanddal a kölcsönszerződés aláírása előtt?
– Amikor hallottam a Freiburg megkereséséről, azonnal beszéltem Sallai Rolanddal, aki csak megerősített a döntésemben. Sok pozitívumot mondott a klubról, a szakmai stábról és a körülményekről is. Már a hétvégi bajnoki előtt tudtam, hogy sikerült megegyezniük a kluboknak és így a meccs után én már ott maradok. Viszont nem akartam semmiképpen sem elmondani a srácoknak, ugyanis azt szerettem volna, ha nyugodtan, fókuszáltan készülünk mindannyian a meccsre. Különleges volt minden, születésnapom is volt, a Freiburggal játszottunk… Ha jól tudom, a freiburgi sportigazgató mondta is, nem mindennapi történés, hogy Hoffenheim-játékosként érkeztem a meccsre, de Freiburg-szerelésben távoztam… Ám ilyen a futball, néha különleges dolgok is megtörténnek, örülök, hogy itt lehetek Freiburgban, a legjobb tudásomat nyújtom majd.

– Új klubba érkezve mindig fontosak az első napok: hogy megy a beilleszkedés?
– Vasárnap edzettem először a csapattal, majd hétfőn szabadnaposak voltunk, ekkor visszamentem Hoffenheimbe összepakolni, aztán jöttem is vissza Freiburgba. Kedden két, míg szerdán és csütörtökön egy edzést tartott a szakmai stáb. A beilleszkedés remekül halad, kiváló közegben, jó felfogású játékosokkal készülhetek nap mint nap. Jól érzem magam, rengeteget segít, hogy sokan ismertek korábbról, hiszen ellenfélként találkoztunk egymással, így összefutottunk már néhányszor. Természetesen rengeteget segít az, hogy itt van Sallai Roland, jó barátok vagyunk, mindketten örülünk, hogy mindennap együtt készülhetünk. Jól teltek az első napok, remélem, ez így lesz a jövőben is.

– Közeledik az Európa-bajnokság és középső védő poszton nagy harc lehet a csapatba kerülésért. A már megszokott játékosok mellett Dárdai Márton és Yaakobishvili Antal is ott lehet a közeljövőben a válogatottnál: hogy látja, nehezebb lesz bekerülni a kezdőbe?
– Nagyon örülök neki, hogy egyre több magyar játékos játszik erős bajnokságban, jó csapatokban, ez erősítést jelent a válogatott számára. Örülök neki, hogy Dárdai Márton úgy döntött, a magyar válogatottat erősíti a jövőben, és amiatt is boldog vagyok, hogy Yaakobishvili Antal mostanában rendszeresen lehetőséget kap egy spanyol első osztályú csapatban, a Gironában. De ott van Szalai Gábor esete is, aki Kecskemétről szerződött a svájci élvonalba. Fantasztikus dolgok ezek. Vannak feltörekvő, jó játékosaink, egyre több magyar labdarúgó igazol külföldre, a válogatott tagjainak egy része topligában futballozik, elég csak a Bundesligára vagy a Premier League-re gondolni. A nemzeti együttesnél remek szakmai munka folyik a stábnak köszönhetően, itt ki kell emelni Marco Rossi szövetségi kapitány személyét, csodálatos dolgokat értünk el az elmúlt pár évben. Nagyon örülök, hogy ennek részese lehetek, kifejezetten pozitívan látom a jövőt. Várjuk a tesztmérkőzéseket és az Európa-bajnoki felkészülést, ahogy Szoboszlai Dominik mondta, emlékezeteset szeretnénk produkálni az Európa-bajnokságon.

– Beszélt már Christian Streich vezetőedzővel arról, hogy milyen szerepet szán önnek a csapatban?
– Természetesen beszéltem Klemens Hartenbach sportigazgatóval, a vezetőedzővel, a szakmai stáb többi tagjával is, rengeteg videoelemzésen és megbeszélésen vagyok túl, a cél, hogy mihamarabb alkalmazkodjak. Intenzív napok vannak mögöttem. Sajnos több belső védő is sérüléssel küzd, így szükség volt újabb játékosra, én pedig annyit tudok mondani, ha szükség lesz rám, készen állok pályára lépni. Természetesen a vezetőedző dönti el, hogy milyen kezdőcsapatot küld pályára és azt, hogy három, esetleg négy védővel áll fel a csapat. Készen állok, ha számítanak rám, mindent megteszek, hogy a legjobbamat nyújtsam.

– Sallai Roland körbevezette már a városban?
– Az első szabadnapunkon a barátnőmmel együtt vacsoráztunk Sallai Rolanddal és az ő párjával, remek időt töltöttünk négyesben. Mivel az idő nagy részében az edzőközpontban vagyunk, a várost még nem volt időnk felfedezni. Fantasztikus érzés, hogy egy jó barátommal, egy válogatott társsal készülhetek nap mint nap. Hogy ez előnyünkre válhat-e az Európa-bajnokságon? Igen! Ha mindennap együtt készülsz egy játékossal, egyre jobban megismeritek egymást, egyre erősebb kötelék alakul ki közöttetek, egyre jobban kiismered a mozgását. Roli nagyon gyors, remekül indul be az üres területekre, bízom benne, hogy a Freiburgban és a válogatottban is tudok majd egy-két olyan labdát adni neki, amely után gólt szerez vagy gólpasszt ad.

– Visszatérve még egy pillanatra a Hoffenheimtől való távozására: nem tudom, hallott-e róla, de a közösségi médiában rengeteg Hoffenheim-szurkoló fejezte ki szomorúságát az ön távozása miatt.
– Eljutottak hozzám is ezek az üzenetek, nekem sem volt könnyű meghozni ezt a döntést, de nehéz volt az elmúlt fél év számomra, és az Európa-bajnokság miatt azt éreztem, hogy muszáj lépnem, ez pedig jó lehetőség. Összeszorult a szívem, hiszen szeretem a Hoffenheimet és a volt csapattársaimat, ráadásul a szurkolókkal is jó kapcsolatot tudtam kialakítani. Viszont tudjuk, milyen a labdarúgás, mindig a jelen számít…

– Habár mindig a jelen számít, de el tudná képzelni azt, hogy hosszabb távon marad Freiburgban?
– Ahogy az imént mondtam, mindig csak a jelenre koncentrálok, a következő edzésre és a következő mérkőzésre. Lehet, hogy ez nagy közhely, de tényleg így van. Csak a Werder Bremen elleni bajnoki jár a fejemben, szeretném a legjobbamat nyújtani a Freiburgban és a válogatottban is. Meglátjuk, mit hoz a jövő, abban hiszek, hogy a kemény munka mindig kifizetődik. Ez segített eddig is és ezt vallom továbbra is.