Talán csak a megszállott futballrajongók ismerik Németh Hunor nevét. A 17 éves, győri születésű tehetség gyermekkora óta Dániában él szüleivel, az ottani utánpótlásrendszerben pallérozódik, s a rendszer szón van a hangsúly. A magyar U17-es válogatott középpályása a vele készült interjúban elmondta, az FC Köbenhavnban ígéretes korosztály a 2007-es, négy-öt srácnak, köztük neki is van esélye az első keretbe kerülni.
Amellett, hogy betekintést nyerünk a dán képzés kulisszatitkaiba, kiemelendő, Hunor édesapja legalább úgy segíti fiát, mint ahogyan egykoron Szoboszlai Dominiké, Szalai Attiláé vagy Bolla Bendegúzé. Az odafigyelés, pluszedzések mellett Németh Tamás – aki nem büszkélkedhet kiemelkedő futballmúlttal – felvette a kapcsolatot az MLSZ-szel is, hogy fia a magyar korosztályos válogatottban játsszon – de ami ennél is fontosabb, amióta Hunor átlépte az edzőközpont kapuját Telkiben, eldöntötte, a hazájáért, Magyarországért szeretne futballozni.
Noha azt írtam, talán csak a megszállott rajongók ismerhetik Németh Hunort, némiképpen módosítom az álláspontomat. A papa az nso.hu-n már 2016-ban megfogalmazta gondolatait a dán utánpótlásképzés hatékonyságával kapcsolatban, ez összecseng a fia által az interjúban most elmondottakkal. Ha egy mondatban meg kellene vonnom a kinti és a honi képzés közti különbség lényegét, azt írnám, noha infrastrukturális téren nemigen van különbség, a szemléletben már igen. Németh Hunor elmondta, az edzéseken letépik egymásról a mezt, le akarják győzni a másikat. Nyolc évvel ezelőtt Németh Tamás úgy fogalmazott, kint elsősorban futballistákat akarnak nevelni, nem erős csapatot. Noha nincsen eredménykényszer, a gyerekekben buzog a győzni akarás, lévén ez elemi ösztön. Nekem ez az egyik vesszőparipám: a győzelem, a siker utáni vágy az ember legalapvetőbb, zsigeri tulajdonsága – még gyerekként is.
Az U17-es válogatott labdarúgó 2026-ig írt alá szerződést a dán fővárosban – addig szeretné bejátszani magát a felnőttkeretbe –, a menedzsere Esterházy Mátyás, aki például Szoboszlai Dominik útját is egyengeti.
Németh Hunor, mondjuk úgy, jó úton jár, mentalitása – az elemi ösztön – akár már két-három év múlva a nagyválogatottság kapujáig repítheti. Hogy aztán az lesz-e belőle…? A pontok helyére most mindenki helyettesítse be a kedvenc futballistáját.
Csak remélhetjük, mert az élet már csak olyan, hogy be-betol egy-egy akadályt.
Amelynek legyőzésében az elemi ösztön is segíthet.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!