„Nem a Real vagy a Milan ellen döntöttünk” – a Szoboszlai-út

Vágólapra másolva!
2021.01.13. 06:15
Szoboszlai Dominik egy újabb rekordot állított fel azzal, hogy a magyar sportújságírók szavazatai alapján 20 évesen elnyerte az év sportolója díjat, ráadásul nem egyéni sportolóként, hanem egy csapatsportág képviselőjeként – korábban ilyenre nem volt példa az először 1958-ban átadott elismerés történetében. A télen a Red Bull Salzburgból az RB Leipzighez szerződő középpályás menedzserével, Esterházy Mátyással az idáig vezető útról beszélgettünk, arról, mennyire szolgálhat ez példaként a jövő tehetségei számára – a játékosügynök kulisszatitkokat is elárult Szoboszlai klubváltásáról, az azt megelőző tárgyalásokról.     



Nagyításért katt ide!


– Kezdjük a legfrissebbel: mit jelent Szoboszlai Dominik számára egy olyan elismerés, mint Az év sportolója, át tudja érezni húszévesen ennek a jelentőségét?
– Amikor a jelölés után erről beszélgettünk, és szóba került, kik után kaphatja meg Dominik a díjat, hogy olimpiai bajnokok is vannak a jelöltek között, az édesapja, Szoboszlai Zsolt csak ennyit mondott: „atyaúristen” – fogalmazott a Nemzeti Sport Online-nak a lipcsei középpályás menedzsere, Esterházy Mátyás, akivel az Év Sportolója Gála kapcsán beszélgettünk Szoboszlai Dominik eddigi útjáról. – Már az önmagában hihetetlen, hogy ennyi idősen egyáltalán jelölték egy ilyen rangos elismerésre. Talán mi már meg sem tudjuk igazán élni mindazokat a sikereket, rekordokat, amiket egymás után elér. Lassan már természetesnek tűnik, hogy tizennyolc évesen debütált a válogatottban és rögtön az első meccsén gólt szerzett a Bajnokok Ligájában (húszéves korára a BL legeredményesebb magyar góllövője – a szerk.), hogy ő lett a legdrágább magyar játékos és húszévesen a Bundesligába szerződött, most pedig az év sportolója lett Magyarországon. Közben elfelejtjük, úgy búcsúzott Salzburgból négy év után, hogy az utolsó, Wolfsberger AC elleni bajnokiján a kezdőcsapatból még mindig ő volt a legfiatalabb játékos. Minden egyes siker után figyelmeztetem, örülhet, nyugodtan lehet büszke magára, hiszen ezekért a pillanatokért dolgozik. Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy magyar labdarúgó ilyen hamar ilyen magasságokba juthat, most ez a valóság, ami számára is visszaigazolja, jó úton jár.

AZ ÉV SPORTPILLANATA
Szoboszlai Dominik az Év Sportolója Gálán az első alkalommal kiosztott, Év sportpillanata-díjat is elnyerte az izlandiak ellen szerzett góljával.

– Olyan úton, mellyel párhuzamosan a magyar futball, illetve a labdarúgásunk nemzetközi megítélése is új szintre léphet, de ez nagy felelősséggel is jár…
– Dominik egész eddigi karrierje nemcsak az ő sikereiről szól, hanem a következő generációk lehetőségeinek megnyitásáról is. Reméljük, az eredményei és az elhivatottsága inspirációt jelent majd a fiataloknak: akármennyire hihetetlen, magyar tinédzserként is el lehet jutni odáig, hogy a világ száz legjobb labdarúgója között emlegessék. Ezért is készült mini film a Lipcséig vezető útjáról. Dominik próbál úgy élni, hogy minden szempontból jó példa lehessen mások előtt – az, ahogy dolgozik, ahogy viselkedik a pályán és azon kívül. Sokszor elmondom neki, „nem csak magadért csinálod”, de ezzel tisztában van, ennek is köszönhető, hogy egészen más ember lett, szakmailag és a gondolkodás terén is a Salzburgban töltött évek alatt. A pályán rengeteget fejlődött például a labda elleni játékban, a pályán kívül megtanulta, hogyan kell tiszteletet tanúsítani a társaival vagy bárki mással szemben. Azt, hogy nem mindig ő a legnagyobb király a csapatban – itthon például ez az egyik probléma, hogy a saját korosztályukban kiemelkedő tehetségek sokszor túl sok időt töltenek az utánpótlásban, nem kapják meg a lehetőséget már tizenhat-tizenhét évesen előbb a másodosztályban, majd az első osztályban a felnőttek között, így megreked a fejlődésük, mert az utánpótlás-bajnokság már nem jelent kihívást számukra.

„TÚL SOKAT BESZÉLNEK SZOBOSZLAIRÓL? LÁTNÁK MI MEGY KÜLFÖLDÖN!”

Az M4 Sport – Az Év Sportolója Gálát követő sajtótájékoztatón is Esterházy Mátyás képviselte Szoboszlai Dominiket (aki a magyar labdarúgó-válogatott tagjaként az Év csapata kategóriában is győzött) és válaszolt a Nemzeti Sport kérdéseire is.

Lapunk felvetette: az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a Red Bull Salzburg a koronavírus-helyzet miatt elengedi az Izland elleni pótselejtezőre, és amennyiben nem jöhetett volna, a három díj közül az egyik (az Év sportpillanata) biztosan nem lehetett volna az övé, és a másik kettő sem valószínű.

„Erre az eshetőségre gondolni sem mertünk – mondta Szoboszlai Dominik nevében is Esterházy Mátyás. – Nehéz helyzet volt, benne volt ez is a pakliban, volt A-, B- és C-forgatókönyvünk is, szerencsére az A valósult meg. Sőt, így hogy győztes gólt szerzett a 92. percben, mondhatjuk, hogy az A+...”

Megkérdeztük a menedzsert arról is, mit szól ahhoz, hogy sokak szerint a magyar sajtóban már túlságosan nagy teret kap a még mindig csak 20 éves labdarúgó, Puskáshoz hasonlítják, mind gyakrabban hangzik el, hogy „a csapból is ő folyik”. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan lehet ezt a jelenséget kezelni.

„Aki azt gondolja, hogy itthon túl sokat foglalkoznak Szoboszlai Dominikkal, az nem látja, mi folyik a külföldi sajtóban vele kapcsolatban – fogalmazott Esterházy Mátyás. – Azt kell mondjam, a magyar sajtó meglehetősen diszkrét is még vele kapcsolatban, amiért külön is hálás vagyok. Folyamatosan készítjük fel arra, hogy a magánélete is mind jobban előtérben lesz, minden vele kapcsolatos dolog iránt egyre nő az érdeklődés. Ugyan még csak húszéves, de szerencsére évek óta már benne van egy olyan körben, ahol fokozatosan megszokhatja a nagy felhajtást maga körül. Régóta készítem fel arra, hogy az ő élete ez lesz. Egy olyan pályafutásra és az azzal járó hírnévre készülünk, amely teljesen más szint az itthon megszokottakhoz képest, de szerencsére nagyon erős mentálisan, nagyon jól kezeli a nyomást, és csak a munkával foglalkozik, azzal, hogy napról napra jobb legyen a pályán.”

BODNÁR ZALÁN

– A magyar futballban az őszi sikerek után éppen a játékospiacon lenne szükség nagy változásra, hogy egyre több magyar játékos kerülhessen a legerősebb európai bajnokságokba.
– Egyik napról a másikra ne várjunk robbanásszerű változást a játékospiacon, de néhány év alatt lehet változást elérni, amiért viszont tenni kell. Van egy helyzet, amit ki kell használnia a magyar kluboknak. Dominik, Gulácsi Péter, Sallai Roland vagy Szalai Attila sikereinek köszönhetően sokan figyelik a játékosainkat, ez olyan helyzet, amire lehet és kell is tudatosan építeni. Most még álom kategóriának tűnik, hogy az NB I-ből magyar játékos közvetlenül topcsapatba tudjon szerződni, de ha például a szlovákiai Zsolnáról az egyébként Győrben nevelkedett Bénes László el tudott igazolni a Mönchengladbachhoz vagy ugyanabban az évben Milan Skriniar a Sampdoriához, akkor néhány év múlva miért ne köthetnének üzletet a magyar klubok is ilyen kaliberű klubokkal? Csak azzal a céllal kell játékosokat nevelni, hogy aztán el lehessen adni őket, ehhez a fiataloknak tizenhat-tizenhét éves korban fokozatosan egyre több lehetőséget kell adni, hogy a felnőttek között futballozhassanak. Dominik még nem volt tizenhét éves sem, amikor Ausztriában már alapembernek számított a felnőtt másodosztályban szereplő Lieferingben. Nagyképűség lenne azt gondolni, hogy az NB I-es csapatok a világ összes egyesülete számára piacot tudnak jelenteni, első körben azt a hat-hét csapatot kellene megtalálni, amelyeknek rendszeresen tudnának eladni játékosokat a hazai klubok. Egyre több fiatal bizonyítja, hogy megállja a helyét, így a klubok is egyre nagyobb bizalommal fordulnak Magyarország és a magyar játékosok felé, de a piaci folyamatokkal nem lehet szembe menni, megfelelően kell pozícionálnunk magunkat nemzetközi viszonylatban.

– Mi kell ahhoz, hogy egy magyar fiatal Dominikhez hasonló utat járhasson be? Mennyire fontos a futballista szülő, hiszen ha megnézzük a mostani válogatott nagy ígéreteit, akkor azt láthatjuk, hogy Dominik mellett Sallai Roland és Szalai Attila édesapja is élvonalbeli labdarúgó volt?
– A tehetségen túl három tényezőt emelnék ki. Az egyik, hogy tizennégy éves korra tökéletes technikai képzettséggel kell rendelkezni. Ennek átadása nem is az akadémiák feladata lenne, mert ott már a taktika és egyéb elemek kerülnének előtérbe, csakhogy itthon még az utánpótlás-válogatott mérkőzésein is sokszor arról beszélgetünk, ez vagy az a játékos megfelelően képzett-e, például le tud-e venni úgy egy labdát, hogy azt képes azonnal tovább is passzolni. A karrierépítés másik kulcstényezője a tudatosan gondolkodó szülő. Az nyilvánvaló, hogy az a gyerek, akinek futballista az édesapja, sokkal több időt tölt labdával, mint a társai, tehát előnyben van. A gyerekek régen a grundokon rúgták a labdát napestig, egymástól tanultak, egy átlagos, nem különösen tehetséges gyerek is jobban megtanult futballozni, mint a maiak, akik kevesebb időt töltenek a labdával. Viszont egy tudatosan gondolkodó szülő folyamatosan keresi, hogyan tudná fejleszteni a gyermekét – ez nemcsak a labdarúgásra, hanem bármely más sportra is érvényes. A harmadik, ezzel összefüggő tényező a karriertervezés. Egy szülőtől nem várható el, hogy átlássa, melyik csapatnál hogyan építik a fiatalokat, ez a menedzserek feladata, hogy minden elérhető információ értékelésével és megosztásával segítsék a döntéshozatalt. Sokszor mondják, Dominiknek szerencséje volt a Salzburggal, de elfelejtik, hogy ehhez meg kellett hozni egy döntést, a szülőkkel közösen más csapatok helyett a Salzburgot választottuk, mert a tapasztalatok azt mutatták, a tehetségek együtt tudnak fejlődni a klubbal, amely azzal a céllal szerződteti, majd neveli a fiatalokat, hogy aztán tovább tudja adni. Nem lesz mindenkiből topjátékos, aki Salzburgba kerül, de mindenki egyenlő esélyekkel indul.

Esterházy Mátyás (jobbra) elmondta, Szoboszlai Dominik a Lipcsében felvázolt projekt miatt döntött a német klub mellett (Fotó: EM Sports Consulting)
Esterházy Mátyás (jobbra) elmondta, Szoboszlai Dominik a Lipcsében felvázolt projekt miatt döntött a német klub mellett (Fotó: EM Sports Consulting)
A BEMUTATKOZÁSRA VÁRNI KELL
„Dominiknek most már hosszabb ideje a szeméremcsontja van begyulladva, ami miatt sokszor úgy játszott, hogy a meccsek előtt gyulladáscsökkentőket kapott. Volt időszak, amikor ez segített és kevésbé fájt neki, de volt olyan is, amikor jobban. Most, hogy elkezdett edzeni Lipcsében ismét fájdalmat érzett, ezért az a döntés született, hogy elmegy Salzburgba egy specialistához, és ha a kezelések hatásosak lesznek, akkor három hét múlva már ismét teljes értékű munkát végezhet Lipcsében” – mondta Szoboszlai sérüléséről menedzsere, Esterházy Mátyás.

– A magyar játékosok további menedzselése szempontjából milyen hozadéka lehet a lipcsei szerződésnek? Magyar menedzserként is oda lehet érni a topklubok közelébe?
– A magyar futball közelmúltja miatt hajlamosak vagyunk arra, hogy már a gondolkodásban is limitáljuk magunkat, és előre kijelentjük: magyar játékos tizennyolc évesen nem lőhet gólt a Bajnokok Ligájában, magyar játékost húszévesen nem szerződtet egy BL-elődöntős klub, magyar menedzserrel nem ül le tárgyalni az Arsenal, a Manchester City, vagy az AC Milan. Dominik eddigi karrierútja viszont azt mutatja, mindez igenis megtörténhet, a nemzetközi sajtóban vele kapcsolatba hozott sztárklubok valóban konkrétan érdeklődtek iránta. Tehát, ha a tehetségen és a technikai képzettségen túl adott a családi háttér és a játékos a jó karriertervezésnek is köszönhetően képes fokozatosan fejlődni és egyre magasabb szinten, egyre jobb teljesítményt nyújtani, akkor a határ a csillagos ég.

– Nem próbálták meg elcsábítani öntől Dominiket nemzetközi hírű ügynökségek?
– Voltak megkeresések Európa topügynökségeitől, de hét év alatt szerencsére olyan, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat alakult ki közöttünk Dominikkel és a családjával, hogy mindannyian maximálisan hiszünk a közös munkában, a közösen választott útban. Ezzel együtt folytattam tárgyalásokat lehetséges partnerekkel, akik bizonyos százalékért cserébe segítettek volna a menedzselésében a kapcsolataikkal, de nem találtuk meg azt a formát, ami minden félnek előnyös lett volna. Fiatal vagyok, vannak terveim, ambícióim és egy rövid távon anyagilag kecsegtető ajánlat miatt nem akartam egyébként szükségtelen kompromisszumokat kötni. A jövőben is csak olyan együttműködésbe megyünk bele, ami a játékos előrelépését szolgálhatja.

– Ha valóban hinni lehet a sajtóhíreknek, akkor ez a bizonyos út már most vezethetett volna Münchenbe, Madridba vagy Barcelonába is – túl nagy ugrás lett volna?
– Amikor meghoztuk a döntést Dominik jövőjéről, nem a Real Madrid vagy mondjuk az AC Milan ellenében döntöttünk – hatalmas élmény volt például megismerkedni a milánóiak technikai igazgatójával, Paolo Maldinivel, mára látszik is, mennyire jó irányba viszik a klubot –, hanem az RB Leipzig által felvázolt projekt mellett. Azért esett a választásunk Lipcsére, mert itt láttuk a legnagyobb esélyét annak, hogy folytatódni tud a Salzburgban tapasztalt, remélhetőleg továbbra is töretlen fejlődési folyamat.

– Milyen ajtókat nyithat ki ön előtt ez az átigazolás?
– Természetes, hogy minden sikerrel újabb kapuk nyílnak meg az ügynökségem és ezáltal a játékosaink előtt is. Nagyon jó visszajelzéseket kapok egész Európából, több klub is konkrét elképzelésekkel keresett meg, így kár lenne tagadni a pozitív hatásokat. Azt gondolom, hogy kezd beérni az a tudatos munka, aminek évekkel ezelőtt nekiálltunk és biztos vagyok benne, hogy rövid- és középtávon is hasznát látja ennek a magyar futball.

– Ön már látja a mostani, tizennégy-tizenhat év körüli fiatalok között az új Szoboszlaikat, akik hasonló útra léphetnek?

– Nem szerencsés, ha összehasonlítjuk a játékosokat, de nem akarom megkerülni a kérdést. Igen, vannak olyan egyéniségek az utánpótlásban, akik megfelelő szorgalommal és elhivatottsággal nagyon messzire juthatnak. A teljesség igénye nélkül Senkó Zsombor (Juventus), Berki Marcell (FC Liefering), Keresztes Noel, Szűcs Tamás, Németh Dániel (mind a három Honvéd), illetve Kovács Patrik és Vancsa Zalán (mind a kettő MTK) mind olyan tizenhat, tizenhét-tizennyolc éves fiatalok, akikben nemzetközi szinten is óriási potenciál rejlik. Azért őket említem, mert abban a korban vannak, amikor egy hajszál választja el őket attól, hogy a felnőttek közé lépjenek és rendszeresen ott bizonyítsanak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy segíthetjük ezeket a tehetségeket, hiszek benne, ha tovább mennek a megkezdett úton, akkor sikeresek lesznek. A fiatalabbak között is vannak óriási tehetségek, de előttük még nagyon hosszú az út, rengeteget kell dolgozniuk, míg tehetségből igazi futballistává válhatnak. Szoboszlai Dominik kiváló példa arra, hogy a „nem lehet megcsinálni” kezdetű mondatokat el kell felejteni, mert azok csak könnyű indokok arra, miért ne csináljunk valamit. Ha a fent említett alapok adottak, igenis bármit el lehet érni, Magyarországról indulva is…

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik