Gerától Szalain át Otigbáig - idény végi légióskörkép

KELETI BLOKK

Az egykori keleti blokk országai anyagi erejük itt-ott érezhető növekedésével párhuzamosan egyre népszerűbbek labdarúgóink (és azok ügynökei) körében. Sokan felkapták a fejüket, amikor Dzsudzsák Balázs az Anzsi Mahacskalához szerződött, majd onnan a Dinamo Moszkvához tette át a székhelyét 14, illetve 19 millió euró ellenében. Kissé döcögősen indult a nyírlugosi születésű szélső oroszországi karrierje, amelyben a most véget ért idény sikerült számára jobban: öt gól mellett 10 gólpasszal szolgálta a kék-fehéreket, akik azonban ennek ellenére sem remekeltek, még a nemzetközi kupaindulás sem jött össze számukra (a magyar fiú, immár Matrjoska-alanyként sem éppen a legszebben búcsúzott a pontvadászattól). A bal szélről gyakran a jobbra kerülő Dzsudzsákkal kapcsolatban az is felvetődött, hogy otthagyja a Premjer-ligát: állítólag a Bayer Leverkusen, a West Ham és a Fenerbahce is érdeklődik iránta, pár olasz élcsapat (Inter?) mellett.

„Dzsudzsákkal kapcsolatban már régóta minden tiszta számomra. Hibás lépés volt számára az Anzsihoz igazolni, aztán pedig a Dinamóhoz. Az angol élvonalban lenne a helye" – mondta róla Valerij Reingold, a Szpartak Moszkva korábbi futballistája, mintegy összefoglalva ezzel fórumozóink véleményét. Egyébként válogatottunk erőssége megharmadolta az értékét, amely jelenleg 12 millió euró, de ezzel még mindig ő a Dinamo legértékesebbje.

Koman Vladimir a középcsapat FK Krasznodarban két pontot hozott össze a kanadai táblázaton (amelyen Dzsudzsák a nyolcadik legjobb lett), nagy csatát vívva a kezdőért az uruguayi Mauricio Pereyrával és a portugál Márcio Abreuval. „Amikor megkaptam az oroszországi ajánlatot, azt gondoltam, hogy miért ne – nyilatkozta légióséletének legújabb szeletéről Koman. – Nagyon élvezem eddig az ittlétet. A klub ugyan még csak ötéves, de a körülmények egyáltalán nem rosszabbak, mint a legjobb csapatoknál. Az eddigi elnökeim közül Szergej Galickijjal szeretek legjobban dolgozni. Sok témáról lehet vele beszélni és még vicces is". Nem tudjuk, miről beszélt Priskin Tamás a maga prezidentjével, de sejtjük, hogy a „poszlednyij", azaz „utolsó" kifejezés előfordult benne, hiszen az Alanyija Vlagyikavkaz ezen a helyen zárt az élvonalban. Az azért értékelendő, hogy a támadó öt gólja mellett négy gólpasszt is kiosztott (ezek szinte mind pontot vagy pontokat értek), s ezzel csapata második legeredményesebbje lett a brazil Danilo Neco mögött. A klub anyagilag is megroppant, csúsztak a fizetések, így alighanem távozik Észak-Oszétiából a 26 esztendős futballista, bár a szerződése 2015 nyaráig szól.

Üde színfolt volt tavasszal légiósaink között Lovrencsics Gergő, akit a Pápa adott kölcsön a Lech Poznannak, és a lengyel média azonnal felfigyelt rá, köszönhetően fodrász barátnőjének, aki virtuóz módon villogtatta ollóját kedvese fején. Némi akklimatizálódás után a családfő is villogott, a bajnokságban és az Európa-ligában nyolc góllal és öt assziszttal jeleskedett: előbbi kategóriában a második legjobb lett csapatában, utóbbiban holtversenyben első. Mindennek jutalma egy válogatott behívó és egy végleges szerződés lett, a transfermarkt.de szerint 200 ezer euró értékben (a lengyelek és a pápaiak azonban még nem egyeztek meg minden részletben, a magyar fél szeretné már látni is a pénzt a számláján). A Kolozsváron légióskodó Vass Ádám, a CFR Cluj középpályása már nem zárt ilyen jó évet, a bajnokik felén vetették be őt, és csak öt mérkőzést játszott végig. Nem a formája, hanem két súlyos sérülése miatt került az oldalvonalon kívülre, lemaradva a Bajnokok Ligája-csoportkörről, majd az Inter elleni El-duellről is. A gyengécske szereplés miatt előkerült a seprű a klubnál, de ez nem érinti Vasst.

NYUGATON A HELYZET VÁLTOZÓBAN

Például azért, mert kezdenek kikopni a harmincas generáció vezéralakjai, de akad, aki kikapja a kezükből a zászlót és az élükre álljon. Itt van például Szalai Ádám. Súlyos sérülését feledve jó (engedjék meg: a bajnokságok végére kifogytunk a bombasztikus jelzőkből) formában kezdte az idényt, a 10. forduló után még vezette a góllövőlistát, és a ligában az övé volt a harmadik legjobb átlagosztályzat. „Akadtak jó, sőt nagyon jó mérkőzéseim, szereztem mesterhármast, de voltak rosszabb periódusok. Mintha egy kicsit elfogytam volna" – foglalta össze maga a támadó a tavaszi idényét, majd miután a válogatottban is góltalan maradt, április végére lesérült. Ekkor a negyedik helyen állt a gólvadászok között. Az alapozásra felépül, már csak az a kérdés, hogy hol kezdi azt meg; őszintén szólva reméljük, a Stuttgartnál és a West Hamnél lesznek azért nevesebb érdeklődők is, idén például már a Dortmunddal, az Interrel és az Arsenallal is szóba hozták a lapok. A pénz nem lehet akadálya annak, hogy egy topklubhoz kerüljön: a Kicker szerint a kivásárlási ára nyolc, nyolc és fél millió euró. Huszti Szabolcs sem akármilyen idényt zárt, a Bildnél bekerült az év csapatába, fórumozók hada követeli a visszatérését a válogatottba – neve komolyabban felmerült a Schalkénél, felületesebben a Real Madridnál. Nem véletlenül: 21 Bundesliga-bajnokin 9 gólig és 11 gólpasszig eljutni frenetikus teljesítmény! Nagy kár, hogy februárban megsérült, és vissza sem tudott térni a szezonban.

A szintén hosszabb időre kidőlt Stieber Zoltán nem varázsolta el a megfigyelőket, bár háromszor eredményes volt a kieső Greuther Fürthben, és az ősz végén sokszor kiemelkedően futballozott. A balszélső marad a klubnál, nem úgy a tavasszal ott kölcsönben szereplő Varga József, akit postafordultával visszaküldtek a feladónak, a Debrecennek. A Kicker 1-től 6-ig osztályoz, az 1-es a legjobb, a középpályás pedig 4.50-es átlagot érdemelt ki, a Dortmund elleni teljesítményére egyenesen 6-ost kapott. „Varga megmutatta magát külföldön, és van is iránta érdeklődés, tehát van rá esély, hogy külföldön maradhat. Az ő fejlődését egyértelműen ez szolgálná" – értékelte a helyzetét nemrégiben menedzsere, Filipovics Vladan. Hajnal Tamás idényét jelképezi a 13-as szám, ennyi Bundesliga-mérkőzésen léphetett pályára – sem gól, sem gólpassz nem szerepel a neve mögött, csak egy 4.64-es átlag, miközben Szalai 3.54-et, Huszti 3.42-t hozott össze (a listavezető amúgy Franck Ribéry 2.10-zel, amely amúgy az utóbbi negyedszázad legjobbja).

A másodosztályban vitézkedő, 1976-os születésű Király Gábor alaposan felkötötte erre az idényre a mackónadrágját, 2.88-as átlaga önmagáért beszél – írjuk már le végre, hogy a válogatott kapusánál az osztályzatok alapján csak drezdai kollégája, Benjamin Kirsten teljesített jobban a Bundesliga 2-ben, és ő is csak öt századdal! Nem meglepő, hogy az 1860 München egy évvel meghosszabbította Király kontraktusát. Különleges helyzetnek örvend Bajner Bálint, aki ugyan alaphelyzetben a Dortmund II-vel a harmadosztályban vitézkedik, de az élvonalban is játszott 20 percet. Ezen kívül csak egyszer olvasták fel a nevét kerethirdetéskor. A „tarcsiban" hatszor volt eredményes, 3.50-es átlaggal, és egyelőre nincs arról szó, hogy távozna a klubtól. A harmadik vonalban a korábban a Hamburgot erősítő Nagy Dániel 3.21-ig jutott, három góllal, öt assziszttal, de csapata, az Osnabrück elbukta a feljutásért vívott harcot.

Összességében büszkék lehetnek magukra a Németországban szereplők, és ne feledjük, több tehetséges utánpótláskorú labdarúgó is futballozik a Bundesliga különböző szegleteiben (róluk bővebben itt olvashat), tehát fényes a jövő ebben a tekintetben.

Angliára mindez már nem igaz, Gulácsi Péter például „csak" kerettagságig jutott a Liverpoolban. Ezek után nem meglepő, hogy elhagyta a klubot és a Red Bull Salzburghoz szerződött.

Gera Zoltán sem lehet elégedett, hiszen a 34 éves középpályás hiába kezdett remekül, csodagólokkal és okos asszisztokkal, az év elején a térde újra megsérült. Éppen ezért kérdéses a jövője, nem a formája miatt (a különböző oldalak 6.4-től 6.95-ig „átlagolták", volt, ahol egyenesen ő lett csapata legjobbja). Lábadozó klasszisunk maradna a WBA-nél, akár kisebb bérért is, ugyanakkor a tekintélyes SkySports szerint több Premier League-csapat is érdeklődik a lejárt szerződésű „Magic Magyar" iránt.

A Bolton kapusa, Bogdán Ádám ismét úgy járt, mint tavaly: ő helytállt, a csapat csalódást okozott, hiszen nem jutott fel. A tavalyi kiesés után Bogdán a Championshipben remekelt, húzóemberként még egy gólpasszt is adott, a nemzeti csapatban kezdővé avanzsált – ezért is érdeklődnek iránta a Serie A-ból (AS Roma, Sampdoria, Torino, Cagliari). A válogatott kapus szerint Róma ugyan csodálatos, de a PL-nek nagyobb a varázsa... Osztálytársa volt Futács Márkó, aki a szezon első felét a Leicesterben, a másodikat kölcsönben a Blackpoolban töltötte, de sehol sem remekelt; Buzsáky Ákos ugyanezen a szerelvényen utazott, csak éppen a harmadosztályról (Portsmouth) átszállt ment közben a második vonalra (Barnsley), majd két üléshely között a padlón találta magát. Nemrégiben tárgyalt vele az ETO, eredménytelenül.

A League One-ban, a harmadosztályban tavasszal is találhattunk magyar légióst Gyepes Gábor személyében, aki kiesett a Portsmouth gárdájával, és most az NB I-ben szeretné folytatni. Egy vonallal lejjebb szerepelt Somogyi Csaba, a Fulham kölcsönjátékosaként Dartfordban; további sorsa kérdéses, hiszen lejárt a kontraktusa. Kovács János hasonló cipőben jár, ő már haza is tért az FA-kupában remeklő Lutontól, és csapatot keres.

TOPLIGÁK ALATT, NB I FÖLÖTT

A holland élvonal, az Eredivisie nem vonzza már úgy honfitársainkat, mint a közelmúltban, de ott találjuk, pontosabban találhattuk eddig Horváth Gábort, aki sérülésekkel bajlódott, nem is hosszabbított vele a Den Haag. Mi tagadás, Németh Krisztián sem parádézott, két góllal zárt a Rodában, ezért is keresheti egykori önmagát a továbbiakban Görögországban, az OFI-ban, ha úgy dönt A magyar-nigériai középső védő, Kenny Otigba sokat fejlődött vezetőedzője, egy bizonyos Marco van Basten kezei alatt, három bajnokin már be is vetette őt az egykori zseniális csatár. Csak irigyelni lehet Babos Gábort fantasztikus hollandiai karrierjéért, a NEC-től megható módon búcsúztatták, de még folytatja a 38 esztendős kapus, aki a NEC-től a NAC-hoz igazolt, hogy Bredában a csapatkapitány Jelle ten Rouwelaar cseréje legyen.

A belga élvonalban egy másik magyar kapus, Köteles László vitézkedik mostanság, különösképpen a Belga Kupában brillírozott, értékesített egy 11-est is, a bajnokságban pedig tavaszra visszaszerezte a helyét a kezdőben. Bodor Boldizsár kevésszer játszott a ki- és széteső Beerschotban, el is hagyja a klubot, a Pécs és a holland II. ligás De Graafschap érdeklődik iránta.

A „sógoroknál" Szabics Imre ismét felemás érzésekkel gondolhat vissza az idényére, mert lőtt azért öt gólt a pontvadászatban, a válogatottban is eredményes volt, de meggyűlt a baja a sérülésekkel, sokszor pedig kispadoztatták. Betalált Sáfár Szabolcsnak is, aki hatalmas szeletet érdemelt a bennmaradásért kapott tortából, hosszabbított is a 38 éves kapuvédővel a Wacker Innsbruck. Nem Kocsis Sándor, Détári Lajos vagy Sallai Sándor alkotja már a svájci magyar légiót, hanem Vanczák Vilmos, egy személyben. Ha nem is szerzett kilenc gólt a sokoldalú védő, mint legutóbb, de számítanak rá a viharos hónapokat élő Sionnál, kitölti a 2014-ig szóló szerződését.

FENN, ÉSZAKON

„A dél túl meleg, északon a hideg/Keleten nagy még a sötétség/
A nyugat messzebb, mint képzeled/Törj ki mégis, vagy próbáld meg!"

Nem, nem a kalandvágyó labdarúgók himnuszából vagy a kezdő játékosügynökök kézikönyvéből idéztünk, hanem az Ossiantól. A fentiek ellenére sokan keresik a boldogulást a zord északon, Dániában például Vadócz Krisztián. A rutinos középső középpályás hét góllal és három gólpasszal az Odense erőssége volt, különösen ősszel rugdosta a gólokat, tavasszal viszont éppen csak megúszták a kiesést.

Norvégia tavaly, kis túlzással, Kovács Péter nevétől volt hangos, hiszen a veterán csatár gólkirály lett, és ezüstéremre vezette a Strömsgodsetet. Tizenhat év után koronáztak ismét magyar légiós gólkirályt Európában, a maximalista Kovács pedig a Norvég Kupában is aranycipős lett! Jellemző, hogy a korábbi norvég szövetségi kapitány, Nils Johan Semb sajnálatát fejezte ki, hogy Kovács nem norvég, mert szívesen látná őt az ország válogatottjában. Az új, kora tavasszal indult bajnokságban csapata jobban, Kovács gyengébben szerepel, de háromszor így is bosszantotta az ellen kapusait a „vörös veszedelem".

Korcsmár Zsolt hozta szokásos, megbízható játékát, hatmérkőzésenként ráadásul gólt szerzett vagy előkészített egyet. Nem is fejezi be az idényt a Brannban, mert a Greuther Fürthhöz, Stieber csapatához szerződött nemrégiben. „Fürthben jobban szem előtt leszek, és ha egy-két jó szezont futok, akkor is eljuthatok az élvonalba, ha a csapat esetleg nem tudja kiharcolni a feljutást" – indokolta a váltást a válogatottban is egyre markánsabb szerepet betöltő védő. Finn nyelvrokonainknál Gruborovics Tamás kelti jó hírünket az élvonalban, az Inter Turkunál. Még a lenyűgöző nevű Jyväskylän Jalkapalloklubi (egyszerűbben: JJK) színeiben négy gólt vágott a nyári El-selejtezőkön, majd a télen klubot váltott, házi gólkirályként. A gyermekkora óta Finnországban élő Gruborovics, a közép-finnországi régió legjobbja szeretne hamarosan újra költözködni, hiszen egy komolyabb bajnokságban is kipróbálná magát.

LENN, DÉLEN, ÉS TÁVOL, KELETEN.

A spanyol Primera Divisiónban egy szem magyarként Pintér Ádám szerepelt, aki nem tudott alapemberré válni a kieső Real Zaragozában, bár jó átlagteljesítményt nyújtott, a whoscored.com szerint 6.66-ot. Még egyéves szerződés köti klubjához, de a nyáron minden bizonnyal továbbáll.

Az olasz élvonalban is csak egy legény állt talpon, pontosabban néha ült a kispadon vagy a lelátón, mert Tőzsér Dániel osztályrésze „csupán" 22 bajnoki volt a Genoában. Ezeken kiosztott egy gólpasszt, és a mértékadó La Gazzetta dello Sport szerint 5.67-es átlagot szorgalmatoskodott össze (a genovai középpályások közül csak ketten szerepeltek rosszabbul a lap szerint). A gárda majdnem kiesett – egyértelmű, ennél sokkal-sokkal jobban tud futballozni a válogatott karmester, reméljük, egy kevésbé zaklatott idényben kivirágzik majd.

A Serie B-ben hárman keresték a kenyerüket honfitársaink közül: Laczkó Zsolt a Vicenzában játszott (tavasszal, miután felépült) kölcsönben, és játékjogának tulajdonosa, a Sampdoria – amely, bár viccelnénk, 69 szerződtetett profi labdarúgóval bír – szívesen eltekint a további jelenlététől. Feczesin Róbert szintén kiesett csapatával, az Ascolival, hét gólja és eggyel több gólpassza nem megvetendő, csak Simone Zaza volt nála többször eredményes a klubnál, az asszistlistát vezeti a magyar fiú. Annyi biztos: távozik az Ascolitól, és nem gondolkodik a hazatérésen.

Különös karrier Filkor Attiláé, elvégre kevesen mondhatják el magukról, hogy az Interből a Milanhoz igazoltak, de egyik félnél sem játszottak, sőt, még az olasz élvonalban sem – a 24 éves középpályás azonban ismét kölcsönkenyeret evett, ezúttal a Pro Vercellinél. A bajnokik felén szerepelt, és bizony nem sziporkázott, szintén kizúgott övéivel a másodosztályból. Most visszakerül a Milanhoz, legalábbis elméletileg, mert egyáltalán nem biztos, hogy teljesül a nagy álma: egyszer pályára lépni tétmérkőzésen a Milan színeiben. A legfrissebb hírek szerint folytatja az olasz országjárást, ezúttal a Crotonéhez kerülhet.

Külön eset a Napoli U20-asai között pallérozódó Novothny Soma, aki 11-szer rezgette meg a hálót a maguk bajnokságában. „Nápolyban hosszú távon számolnak velem, és a fejlődésem érdekében nagy eséllyel kölcsönadnak egy, a Primaveránál erősebb bajnokságba" – nyilatkozta a támadó. Az első kérő már meg is jelent, a harmadosztályú Paganese személyében.

Ciprusról kisöpri ugyan a gazdasági válság a légiósok zömét, így eligazol az élvonalból a válogatott Leandro, aki az elmúlt idényben az Omonia Nicosia kapitánya volt. Vagy az arab világban folytatja, vagy idehaza – ez utóbbi mellett az szól, hogy innen lenne esélye visszakerülni a nemzeti csapatba. A 34 éves kapus, a csapatából tavaszra (sérülése miatt is) kikopó Sebők Zsolt (Pafosz) hasonló cipőben jár. Graszl Károly a kiesés ellen küzdött a Nea Szalamiszban, sikerrel, a kapus Kovács Zoltán pedig hiába remekelt ugyanott, az anyagi nehézségek miatt már korábban haza kellett térnie.

Görögországban sokkal jobban ment honfitársaiknak, bár a hellén gazdaság sem dübörög éppen. Nem úgy Fülöp Márton ottani karrierje, aki egyre markánsabb szerepet töltött be a negyedik helyen végző Aszterasz Tripoliszban, de most mégis úgy döntött, távozik. Ugyanitt szerepelt Lencse László, kölcsönben: ő az őszi idényt ugyanilyen formában az izraeli Ironi Kirjat Smonában töltötte, melynek színeiben kétszer is eredményes volt a BL-selejtezőkön; majd tulajdonosa, a Videoton tavaszra a görögöknek adta kölcsön. Itt gólokkal, gólpasszokkal kezdett, majd két gyengébb mérkőzés után kiesett edzője kegyeiből. Érdeklődnek iránta Izraelből, Győrből és Diósgyőrből, egyelőre csak az a fix, hogy a Vidi nem tart rá igényt. Megyeri Balázs bajnok lett az Olympiakosszal, 14 bajnokin és két BL-mérkőzésen védett, ez nem rossz mutató Roy Carroll mellett – ha marad a magyar fiatal (angol és német csapatok érdeklődnek iránta), a jövő az övé lehet.

Izraelben nincs már tucatnyi honfitársunk az első osztályban, de azért egy delegáltunk akadt most is: Hrepka Ádám. A Bnei Jehuda támadója az alapszakaszban még nem rázta meg a gólfát, de a felsőházi rájátszást 10/5-ös mérleggel zárta. Sorsa és csapata anyagi helyzete bizonytalan.

Zárjuk idei légióskörünket Szaúd-Arábiában (sajnos csak virtuálisan), ahová Sándor György vitte jó hírünket. Az al-Ittihadban a karmester gólt szerzett a nyolc legjobb szaúdi csapatot felvonultató Bajnokok Kupája-döntőn, amelyet meg is nyertek – Sándort végül nem veszi meg a dzsiddai klub, haza is tért a futballista a Videotonhoz, ahová 2015 nyaráig köti szerződése.

Cikkünk a légiósok péntek kora délutáni helyzetét tükrözi, ha kíváncsi a külföldön játszó magyar futballistákkal kapcsolatos legfrissebb hírekre, kattintson ide!