Nyolc érem a magyar csapat célja a paralimpián

Pálos Péter ugyanitt világ- és Európa-bajnokként veszi a kezébe az ütőt. Az első versenynapon színre lép Gurisatti Gyula, aki légpisztollyal szerepel először, a 10 méteres számban. Az olimpiai közvetítésekből jól ismert, gyönyörűséges Eton Dorney evezőspályán pénteken mutatkozik be Lengyel Mónika, másnap pedig az ExCelben vár küzdelem két cselgáncsozónkra, Papp Gáborra és Szabó Nikolettre, akiknek világ- és Európa-bajnokságokról vannak már érmeik. Az első hét végén, vasárnap elkezdődik a paralimpia a teniszezők számára is, köztük Farkas László igyekszik továbbjutni a selejtezőből.

Az augusztus 29.–szeptember 9. között sorra kerülő paralimpián részt vevő magyar csapat tagjai: Berecki Dezső, Csonka András, Pálos Péter (asztalitenisz), Biacsi Bernadett, Biacsi Ilona, Kanyó Zsolt, Orbán Csaba (atlétika), Sas Sándor, Szávai Csaba (erőemelés), Lengyel Mónika (evezés), Papp Gábor, Szabó Nikolett (cselgáncs), Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula (sportlövészet), Farkas László (tenisz), Csuri Ferenc, Meilinger Csaba, Sors Tamás, Tóth Tamás, Vereczkei Zsolt, Engelhardt Katalin, Illés Fanni, Kézdi Réka, Ráczkó Gitta, Zámbó Diána (úszás), Juhász Tamás, Mató Gyula, Osváth Richárd, Szekeres Pál, Dani Gyöngyi, Juhász Veronika, Krajnyák Zsuzsanna, Pálfi Judit (vívás)

A magyar sportolók 29 arany-, 34 ezüst- és 50 bronzérmet gyűjtöttek az eddigi 13 paralimpián.

Az első magyar paralimpiai medáliát, egy bronzot 1972-ben Fejes András szerezte kerekesszékes hajtásban Heidelbergben. A legsikeresebb szereplés 1984-ben volt New Yorkban, ahonnan a küldöttség 29 éremmel tért haza (13/11/5). Legutóbb, a 2008-as pekingi seregszemlén a magyarok egy aranyat – Sors Tamás úszó révén –, továbbá öt bronzot szereztek.

A testi fogyatékosok seregszemléjét 1988 előtt „Fáklyás Játékoknak" hívták, és nem volt kötelező az olimpia helyszínén megrendezni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) megállapodása után 1988-tól hívják az eseményt paralimpiának, és azóta mindig az ötkarikás játékok helyszínén bonyolítják le.

Az esélyegyenlőség érdekében a résztvevőket egy nemzetközi szakértői bizottság a testi fogyatékosságtól függően kategóriákba sorolja. Minden sportág saját besorolási rendszerrel rendelkezik, ezeket a nemzetközi sportági szövetségek készítik el. A fogyatékosság mértékét számmal és betűvel jelölik, de ugyanaz a betű és szám különböző sportágakban más fogyatékossági szintet jelent.

A besorolást minden versenyző esetében az első külföldi viadal előtt egy független szakértőkből álló bizottság készíti el. Vannak versenyzők, akiknek az állapotában bekövetkezhet változás, őket gyakrabban ellenőrzik, és esetükben előfordulhat, hogy többször változik a kategória, amelyben versenyezhetnek.

Elsősorban Európa- és világbajnokság előtt kapnak kategóriákat a sportolók, mert sokan ezeken a viadalokon mutatkoznak be a nemzetközi porondon. Az sem ritka, hogy a vb-ken, Eb-ken a végeredményt a vesztesek megóvják, és kérik a győztesek vagy érmesek besorolásának felülvizsgálatát. Főleg az újoncként kiemelkedő eredményt elérő sportolók számíthatnak arra, hogy az ellenfelek óvást nyújtanak be, és kérik a megismételt ellenőrzést. Egy-egy sportoló kategóriai besorolásán csak az illetékes szakértői bizottság módosíthat.

Paralimpián ilyen esetek nem szoktak előfordulni, mivel a játékokra az év közben rendezett világkupaversenyeken, illetve vb-ken és Eb-ken elért eredmények alapján elkészített világranglista helyezéseinek köszönhetően lehet kvótát szerezni. A Londonba eljutó versenyzőket már ellenőrizték, a riválisok is pontosan ismerik egymást.

Vannak sportágak, melyekben a besorolás egyszerűen nyomon követhető, teniszben például két kategória létezik: ülő (kerekesszékes) és álló. Erőemelésben nincsenek sérültségi

kategóriák. Ezzel szemben az úszóknál egy-egy versenyző esetében az úszásnemtől függően is változhat a besorolás, és előfordulhat, hogy valaki az egyik számban az enyhén, a másikban a súlyosabban sérültek között indulhat.

Ami a játékok programjába idén visszakerülő értelmi fogyatékosokat illeti, ők három számban – atlétika, úszás, asztalitenisz – vehetnek részt, és a testi fogyatékosok kategóriaszámai (például az úszóknál 1–13) után ők kapják meg a következő számot (az úszóknál a 14-est). Az értelmi fogyatékosoknál az indulási feltétel a 75 alatti intelligencia-hányados (IQ).