Szemlátomást az ellenfél is jól érezte magát, a brazilok élvezték a játékot és a felhajtást is, Roberto Carlos lecserélése után is állta a sarat, s osztotta az autogramot a kispad közelébe férkőző rajongóknak. (A lefújás után az MTK Budapest támadója, Welton Silva megjelent a játékoskijáró előtt – ő régi barátja, Renato mezével lett gazdagabb.)
A mérkőzés utáni sajtótájékoztató viszont kisebb vitával kezdődött, a vendégek szövetségi kapitánya, Carlos Alberto Parreira mögé ugyanis a brazil illetékesek az ő szövetségük szponzori paravánját szerették volna betenni, a mieink pedig a magyart – végül salamoni döntésként semmilyen reklámfal nem szerepelt a szakvezető mögött a Puskás Ferenc-stadion Iharos-termében. Karneváli hangulatról, szambaiskoláról beszélt aztán a világbajnok csapat világbajnok mestere. "Kijött a játékosokból a meglévő technikai tudás, türelmesen futballoztunk, éltünk a magyar csapat hibái nyújtotta lehetőségekkel – értékelt Parreira. – Vigyáztunk arra, hogy ne adjunk esélyt a hazaiaknak a kontrákra. Az első félidőben jobban játszottunk, aztán a cserék megbontották a csapatot, visszaesett a teljesítményünk. Összességében jól szolgálta a mérkőzés a felkészülésünket, ami nagyon fontos, mi ugyanis összetartásokra nem tudunk találkozni, csak meccsekre, azt is szinte csak Európában, így itt és most kell gyakorolnunk." A kapitány azt sem felejtette el hozzátenni, mennyire örül, hogy végre hivatalos válogatott mérkőzésen is legyőzték a magyar válogatottat…
A mieink játékát is értékelte pár szóval Parreira – mint mondta, a magyar sajtóban többször is a bátor támadójátékra buzdító Lothar Matthäus jobbára védekező futballt játszat együttesével, de elismerte, hogy a brazil válogatott ellen ez reális taktika. Ami a saját együttesét illeti, kiemelte, hogy milyen nehéz dolga van a keret és a csapat kijelölésekor, hiszen nem lehet minden ismert brazil futballistát behívni a nemzeti tizenegybe. Persze gyorsan leszögezte, hogy ennek inkább a pozitív oldalát nézi, vagyis ha egy játékosa kiesik (mint például most Ronaldo), akkor egy hasonló képességű klasszissal tudja pótolni (mint például most Luís Fabianóval). Végezetül Parreira megköszönte a fogadtatást, amelyben csapata az ideérkezésétől az edzésen át egészen a mérkőzésig részesült – mint mondta, sok helyen jártak már, sokszor tapasztaltak ilyesmit, de a magyarországi élményt a legjobbak közé sorolja. Akár udvariasságból mondta, akár nem, örülhetünk e szavaknak.
Parreira után érkezett Lothar Matthäus, aki elégedettnek vallotta magát a játékkal, s annak is tűnt. "Ennyivel feltétlenül jobbak a brazilok, össze sem lehet hasonlítani a két csapat közötti tudáskülönbséget – mondta a magyar szövetségi kapitány, majd egy kissé meglepő kijelentéssel folytatta: – Az azonban zavart, hogy a brazilok mintha kicsit lelkesebbnek tűntek volna. Én igen optimista voltam a mérkőzés előtt, ennek hangot is adtam, de ez nem ragadt át a fiúkra. Nagyon sok információt szereztem a játékosaimról ezen a meccsen…"
"A mieink az elején kicsit meg is voltak illetődve, nálunk sok fiatal szerepelt, akik túlzottan tisztelték a brazil sztárokat – folytatta. – Túl sok egyéni hibát követtünk el, ezeket vissza kell szorítanunk a jövőben, amennyire csak lehet. Nagyon fontos lenne, hogy minden játékos azt tegye a pályán, amit kérek tőle…" – vonta le a következtetést Matthäus, azt azonban nem akarta elárulni, hogy mely futballisták játéka nem nyerte el a tetszését. Hogy mindezek mellett valóban teljesen elégedett volt-e, azt csak ő tudja, mindenesetre véleménye szerint a találkozó igazi győztesei a szurkolók voltak, akik élőben láthattak a selecaót. "És ez a legfontosabb…" – fejezte be Matthäus.