A Zágrábból érkezett újságíró csak nézett nagyokat, amikor a "Mit remél a horvátok elleni összecsapástól?" kérdésére Huszti Szabolcs rávágta: "Természetesen győzelmet".
Hogy ez esetben nem elszólásról volt szó, az akkor is bebizonyosodott, amikor a Ferencváros középpályása lapunknak nyilatkozott. - Ismétlem, győzelmet várok - jelentette ki mindjárt a hatodik válogatott mérkőzésére készülő futballista. - Bízom abban, nem tűnök nagyképűnek, ha azt mondom, már nem félünk senkitől. Ismerjük, mi több, elismerjük a következő riválisunkat is, de úgy vélem, az elmúlt két meccsen nyújtott teljesítményünk alapján igenis van okunk a bizakodásra. Azt különben sem hangoztathatom, hogy kikapunk…
A megfontolt ifjú: Huszti Szabolcs (Fotók: M. Németh Péter)
- És ha döntetlenre végeznének? - Most azt mondom, annak sem örülnék. Holott tisztában vagyok azzal, kiváló erőkből áll szombati vetélytársunk, ráadásul nemzetközi szinten jó csapatnak számít, azonban - és ezt bizonyította a nyári Európa-bajnokság is - nem verhetetlen. - Szűkítsük le a kört: a horvát kollégától tudom, hogy a kontinenstornán nem szereplő Darijo Srnával randevúzhat a legtöbbet a pályán. Állítólag tehetséges fiatalemberről van szó. - Az lehet, de nem tartok tőle sem. Az amúgy sem szokott izgatni, kivel találkozom a gyepen, hiszen a helyszínen úgyis kiderül, melyikünk a jobb. Az ellenben sokkal jobban érdekel, hogy a játékommal nagy segítségére legyek a csapatnak. - Ez már a Lothar Matthäus-féle pozitív gondolkodás? - Nem, ez az én mottóm. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a kapitány mentalitása mára átragadt ránk, labdarúgókra, és ez jó, sőt nagyon jó. - Ha most azt is hozzáteszi, hogy csoportelsők leszünk… - …akkor hozzáteszem, mert egyáltalán nem kizárt, hogy mi futunk be a végén. Tudom, persze, hogy a svédek a favoritok, én mégis amondó vagyok, Málta kivételével bármelyik válogatott az élen végezhet. Akár az az Izland is, amelyik válogatott két hete éppenséggel Olaszországot verte kettő nullára. Az a szép a futballban, hogy bármi megtörténhet, még az is, hogy megelőzzük Svédországot, Bulgáriát, Horvátországot és Izlandot is. - Látom, cseppet sem rontott a hangulatán, hogy nem jött össze a külföldi szerződés.
- Az ember miért szomorkodjon, amikor a Fradiban szerepelhet? Nem tagadom, az elmúlt napokban megfordult a fejemben, hogy szeptembertől esetleg Angliában légióskodom majd, de - és ezt a legőszintébben mondom - most egyáltalán nem vagyok csalódott. Megjegyzem, amúgy sem vagyok az a kesergős típus, ezt talán bizonyítja, hogy amikor a Ferencvárosból Sopronba kerültem, nem játszottam a durcás kisgyereket, hanem rátettem még egy lapáttal. Tudniillik azt vallom, legyen az illető futballista, postás vagy felszolgáló, csak akkor érhet el sikereket, ha nem a szerencsében, hanem a munkában hisz. Úgyhogy végzem a dolgom tovább, mert tudom, hogy ha esetleg nem is egy vagy két hónap, de egy vagy két év múlva meglesz az eredménye. Mindamellett azt sem bánnám, ha már egy héten belül felmutatnánk valamit… Mondjuk, hat pontot.
Csatárfricska
"Korábbi ferencvárosi csapattársamtól, Gera Zoltántól megkérdezem: tényleg ő kérte a West Bromwich Albion menedzserét, Gary Megsont, hogy a kedvenc posztján, a jobb oldali középpályán játszassa? Ezek után nem értem, a Fradiban miért a játékot akarta szervezni, amikor a jelek szerint a robotolás az erőssége…"
Tököli Attillának,az 1. FC Köln támadójának - aki a válogatottban nem mellékesen Gera Zoltán szobatársa - "tüskéje"