A kivételesen feldobott állapotban lévő labdarúgó - hosszú sérülése miatt több mint egy esztendeje volt utoljára válogatott - hangsúlyozta: sorsdöntő találkozó vár a válogatottra, és habár mostanság nem sok sikerélményben volt részük a nemzeti együttes tagjainak, de neki a Debrecennel szép emlékei vannak, legyőztek jó néhány erősebb együttest, és ezekből sokat tanult.
"Boldog vagyok!" - mondta Böőr Zoltán, és közben mosolygott, úgy mosolygott, hogy meg sem fordult az ember fejében, hogy nem őszintén beszél, vagy hogy ez valami marketingszöveg. "Boldog vagyok, hogy itt lehetek! Az elmúlt napokban nagyot fordult velem a világ, több mint egy héttel ezelőtt még az sem volt biztos, kezdő leszek klubcsapatomban, most meg együtt készülhetek a válogatottal. Ráadásul a legutóbbi bajnokin, a Diósgyőr vendégeskedése alkalmával légcsőhurut- megbetegedés miatt nem léphettem pályára, erre itt vagyok, készen arra, hogy segítsem a válogatottat" - tette hozzá a DVSC 15-szörös válogatott középpályása, aki piros-fehér-zöld mezben eleddig egy gólt ért el, azt az egyet csaknem két esztendeje, 2003 júniusában a San Marino-Magyarország (0-5) Eb-selejtezőn szerezte.
"A pozitív szemlélet elengedhetetlen! Nem akarok nagy szavakat használni, nem szeretnék fogadkozni, igazán beszédesek legyenek inkább a tetteink. A pályán kell bizonyítanunk! Ez is csak egy meccs, olyan, mint a többi, és annak ellenére, hogy a magyarnál erősebb ellenfél érkezik Budapestre, bármi megtörténhet. El kell hinnünk, hogy ha kihozzuk magunkból a maximumot, bárkit képesek vagyunk legyőzni."