Hriszto Sztoicskov nem sokat változott az évek során. Ahogy a bolgárok szövetségi kapitánya a Megyeri úti stadion kispadja előtt álldogált, lerítt róla: ha tehetné, legszívesebben még most is futna, csípne, harapna, mindezt természetesen nem az alapvonalon kívül, hanem bent a pályán. Az idő azonban elszállt felette, immár a bolgár csapat kapitányaként elegáns öltönyben és fényesre csiszolt cipőben kell megmutatnia: fejben is sokat tud a futballról.
A meccs elôtt Hriszto Sztoicskov (balra) és Lothar Matthäus még mosolyogva parolázott, a döntetlennek azonban már csak a magyarok szövetségi kapitánya örült
A meccs elôtt Hriszto Sztoicskov (balra) és Lothar Matthäus még mosolyogva parolázott, a döntetlennek azonban már csak a magyarok szövetségi kapitánya örült
Hriszto Sztoicskov azonban még mindig az a Hriszto Sztoicskov, aki évekkel ezelőtt ha kellett, minden ellenfelén átgázolt, csak hogy gólt lőhessen. Habitusa semmit sem változott.
"Elkeseredett vagyok, mert megnyertnek tűnő mérkőzésen csak egy pontot szereztünk - mondta Hriszto Sztoicskov a meccs után. - Jól játszottunk, futballistáim végig azt tették a pályán, amit kértem tőlük, és mégis elvesztettünk két pontot. Azt a taktikát játszottuk, amivel idegenben győzni lehet egy magyarhoz hasonló együttes ellen, a szerdai találkozón ez mégsem jött be százszázalékosan. A vezető gólunk után négy tiszta helyzetünk volt, ha abból csak egyet értékesítünk, akkor végleg eldőlt volna a találkozó. Most a magyarokhoz volt kegyesebb a sors. Ezzel a döntetlennel eltávolodtunk a továbbjutást jelentő első két helytől, hiszen a horvátok és a svédek ezzel az eredménnyel lépéselőnybe kerültek velünk szemben, ám nincs veszve semmi. Minden meccsünket meg kell nyerni, ami ismerve csapatomat, egyáltalán nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak."
Svéd fricska a bolgároknak
Szavazás
Lothar Matthäus csapata magával rántotta Bulgáriát - a reménytelenségbe. A szerdai budapesti vb-selejtezőt (1-1) követően megjelent írások legalábbis ezt sugallják bolgár részről.
A legtekintélyesebb napilap, a Trud reggeli kiadása, a Nosten Trud egy Dimitar Berbatov mea culpával címkézte írását: "Bűnös vagyok! Bolond!" - hangzik bevallás jelleggel az első rész, ami nyilvánvalóan az ostobán összeszedett sorozatbeli második sárga lapra, valamint a tőle meglehetősen halovány előadásra vonatkozik.
"Gulyást csináltak belőlünk!" - folytatta hasonló vehemenciával, ám ezt a gondolatot már nehezebb értelmezni, így maradjunk annyiban: vélhetően arra célzott, ők is mehetnek a levesbe…
A tragikus hangvétel a Trud "rendes" számát is áthatja - "Dráma! 1-1 Magyarországgal. Megérdemelt győzelmet engedtünk ki a kezünkből" -, akárcsak a Topsport hasábjait: "Szörnyű! Ezúttal az utolsó percben elbuktunk". A 7 dni sport egy bolgár szólással élt a címlapon - "Moziba megyünk" -, ami az eredeti olvasatban egészen mást jelent, a 2006-os seregszemle szemszögéből viszont a szó szerinti fordítás is beszédes, tekintettel már csak a folytatásra is: "A világbajnokság álom, elbuktunk".
Horvátország alapvetően a saját örömével volt elfoglalva (Zlatko Kranjcar alakulata 3-0-ra verte Máltát), ám a Vecernji list azért szentelt néhány sort a Szusza Ferenc-stadionban történtekre is. A "Rajczi megbüntette a bolgárokat a sok kihagyott helyzet miatt" cím nélkülöz ugyan minden érzelmet, lentebb ugyanakkor kiderül, a horvátok némelyikének bizonyosan könnybe lábad a szeme, ha az újpesti támadót emlegetik. A tévedések elkerülése végett: öröm- és hálakönnyekről lenne szó. A horvát lapok egyelőre egyik felet sem temetik.
A közép-kelet-európai "csatározásokat" biztos távolságból szemlélő svédek legfőbb riválisuk partijára, a zágrábi összecsapásra fókuszáltak, noha az Aftonbladet sportmellékletében azért megemlékezett a magyar-bolgár páros "öngyilkosságról". "Köszönjük, Hriszto!" - repült a fricska az egy hete még magabiztosan, a svédekről lesajnálóan nyilatkozó bolgár kapitánynak, majd a Sztoicskovra jellemző kioktató hangon némi magyarázat következett. "Csőd, ahogy cserélt, ez vezetett a számukra fiaskót jelentő döntetlenhez." Tiszteletteljesebben, legalábbis szánakozóbban szól az írás a magyarokról, kiemelve: Lothar Matthäus együttese érdemben nem szólhat bele a továbbjutás kérdésébe. ---- Előbb rendet kell tennünk
A félidőben, azaz öt lejátszott selejtezőmérkőzést követőn a 4. helyen áll csoportjában a magyar válogatott. Tudjuk, a remény hal meg utoljára, ezért addig reménykedni kell, amíg a válogatottnak akárcsak halovány esélye is van a továbbjutásra. A korábbi szövetségi kapitányt, Csank Jánost arra kértük, mondja el, milyen eredményeket vár a hátralévő mérkőzéseken.
Június 4.: "A Svédország-Málta összecsapáson csak a gólkülönbség lehet a kérdés, de abban is biztos vagyok, hogy a bolgárok hazai pályán sem nyernek a horvátok ellen. Ami bennünket illet, Izlandot nem szabad leírni, azonban verhető ellenfél, még idegenben is." Június 8.: "Izland, hazai pályán, Málta ellen megszerzi az első győzelmét." Szeptember 3.: "Máltát idegenben is legyőztük, hazai pályán sem lehet más a célunk. A Svédország-Bulgária találkozón a svédek nem hibáznak, és feltörik a sebezhetőnek tűnő bolgár védelmet. Ha azt mondtam, hogy mi nyerhetünk Izlandon, akkor ez a megállapítás Horvátországra is igaz." Szeptember 7.: "Ami a Bulgária- Izland és a Málta-Horvátország mérkőzéseket illeti, nem hiszem, hogy valamelyik helyszínen is borulna a papírforma. A svédek ellen hazai környezetben bravúrra lenne szükségünk, a realitás azonban azt mondatja, már a döntetlen is elfogadható eredmény lenne." Október 8.: "Bulgária idegenben is nyerni szeretett volna ellenünk, hazai pályán ugyanez lesz a helyzet. Talán maradjunk a döntetlenben. A Horvátország-Svédország párosításra csak azt tudom mondani, ez igen… Nem lesz sima, de a horvátok vannak annyira erősek, hogy a fanatikus közönségük előtt bármelyik válogatott ellen esélyesek legyenek a három pont megszerzésére." Október 12.: "Izland pont nélkül zárja a svédországi fellépését, Bulgária ugyanakkor biztosan nyer Málta ellen idegenben. Örülnék annak, ha zárásként bravúrra lennénk képesek a horvátok ellen, de ha ez nem jön össze, szervezett játékkal jók lehetünk a döntetlenre."
A mesteredző képzeletbeli tabellája
1. Horvátország
24 pont
2. Svédország
22 pont
3. Magyarország
16 pont
4. Bulgária
16 pont
5. Izland
4 pont
6. Málta
1 pont
"Svédország, Bulgária és Horvátország ott volt az Európa-bajnokságon, vagyis a csoport harmadik helyének a megszerzése már bravúr lenne - mondta Csank János. - Szeretnék optimista lenni, ehhez azonban rendnek kellene lennie a labdarúgásunkban…" ---- Háromból kétszer kevesebb pontot szereztünk a selejtezősorozat második felében
Az utóbbi három világbajnokság selejtezősorozatának a felénél egyszer sem álltunk továbbjutó helyen, és csak egy alkalommal sikerült a továbblépés, az 1998-as sorozatban, amikor a második hellyel kivívtuk a pótselejtezőt. A sorsdöntő Finnország-Magyarország mérkőzés utolsó percében a hazai Mahlio hátba lőtte a labdával Moilanent, akiről a kapuba pattant a labda, így lett 1-1, és jutottunk tovább. Aztán a pótselejtezőben jött Jugoszlávia, és… A csapat 12-1-es összesítéssel lépett túl a mieinken.
Még korábban, az 1994-es egyesült államokbeli világbajnokságra kvalifikáló sorozatot Jenei Imre irányításával kezdte meg az együttes, aztán a sorozat felénél, a görögök elleni hazai 0-1 után lemondott a szakember - igaz, eddigre már elszállt minden esély, hiszen Izlandtól már kikaptunk itthon, és a favoritnak számító oroszokkal még egy meccset sem játszottunk. Az ideiglenesen beugró Puskás Ferenc, majd a négy mérkőzés - ebből kettő volt selejtező - őt váltó Verebes József sem tudott csodát tenni. A második négy mérkőzésen kevesebb pontot szereztünk, mint a sorozat első felében.