Úgy, mint Dárdai Pál, nem kezdett senki az elmúlt 30 évben - rangsor

Dárdai Pál magyar szövetségi kapitányként a negyedik tétmérkőzésére készül vasárnap Görögország ellen. Ha az előző három eredménye bármit is hozzátenne a most következő meccs végeredményéhez, akár a pályának hátat fordítva is végigállhatná a március 29-i összecsapást – legalább egy pontra biztosan jók lennének tanítványai. Merthogy Dárdaival még nem kapott ki a nemzeti együttes tétmérkőzésen: Bukarestben 1–1-re végzett Romániával, aztán – ha nem is látványos, de legalább eredményes célfutballal – idegenben legyűrte a feröeri lelkes amatőröket, végül hazai közönség előtt megverte Finnországot 1–0-ra.

A három mérkőzésből szerzett hét pont derék munka, na de nehogy hasra kelljen már tőle esni – gondolhatják most az olvasók.

Ám az igazság az, hogy a magyar válogatott 30 esztendős közelmúltjának eredményeit tekintve igenis bravúrnak számít Dárdai kezdése. Ha csak a legutóbbi nagy nemzetközi tornarészvételünk (1986, mexikói világbajnokság) óta eltelt időszakot vesszük figyelembe, nem találunk egyetlen olyan szövetségi kapitányt sem, aki kinevezését követően képes lett volna az első három tétmeccsét két győzelemmel és egy döntetlennel lehozni, és a veretlen kezdés is egyedül Mészöly Kálmán harmadik kapitányi ciklusában esett meg a vizsgált időszakban.

Mindez annak fényében igazán lehangoló, hogy 1986 szeptembere és Dárdai 2014-es romániai debütálása között 19 különböző szövetségi kapitány összesen huszonkétszer váltotta egymást hol hosszabb, de rendszerint inkább kínosan rövid időközönként. Csak összehasonlításképp: a német válogatottnál ugyanennyi idő alatt még csak a hatodik szövetségi kapitányt fogyasztják, de a németek közben nyertek két világbajnoki és egy Európa-bajnoki címet.

De lássuk, hogy is fest az 1986 utáni szövetségi kapitányaink eredményességi mutatója az első három tétmérkőzésük alapján!

Csak azokat a kapitányokat vettük figyelembe a listán, akiknek a három tétmeccsét követte a negyedik is, mivel kíváncsiak voltunk arra, hogy Dárdai esetleges újabb győzelme vagy pontszerzése hogyan hatna a sorrendre. Mindegyik kapitány esetében a kinevezése utáni első három (plusz a negyedik) tétmérkőzését néztük meg, így ha valaki egymás után két selejtezős ciklusban irányította a válogatottat (1998 és 2001 között Bicskei Bertalan, míg 2010 és 2013 között Egervári Sándor volt ilyen kapitányunk), a második selejtezős ciklus első három mérkőzésével nem foglalkoztunk. A könnyebb összehasonlíthatóság végett egységesen a hárompontos rendszert (győzelem: 3 pont, döntetlen: 1 pont, vereség: 0 pont) használtuk.

A lista:
1. DÁRDAI Pál (2014–) 3 mérkőzés/7 pont
A vizsgált sorozat: Eb 2016, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 2. kalapba került):
1: Görögország
2: Románia
3: Finnország
4: Észak-Írország
5: Feröer
Dárdai ténykedése a legfrissebb, így aztán nincs is nagyon mit túlmagyarázni a pontszámát illetően: döntetlen a mi szempontunkból második legerősebb románok otthonában, majd két győzelem: a leggyengébb csoportellenfél Feröer ellen idegenben és a finnek ellen itthon.

2. CSANK János (1996–1997) 3 mérkőzés/6 pont
A vizsgált sorozat: vb 1998, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 4. kalapba került):
1: Norvégia
2: Svájc
3: Finnország
4: Azerbajdzsán
Csank János első kapitányi tétmérkőzésén Orosz Ferenc góljának köszönhetően győzelmet ünnepelhetett, csapata hazai pályán 1–0-ra megverte az ellenfeleink erősorrendjében a harmadik helyen található finneket. Ezután Norvégiában jött a szokásos papírforma-vereség (0–3), majd egy ugyanilyen különbségű siker a kvartett legkevésbé erős tagja, Azerbajdzsán vendégeként.

EGERVÁRI Sándor (2010–2013) 3 mérkőzés/6 pont
A vizsgált sorozat: Eb 2012, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 4. kalapba került):
1: Hollandia
2: Svédország
3: Finnország
4: Moldova
5: San Marino
Negyedik kalapos válogatott szakvezetőjeként ne csodálkozzon a szövetségi kapitány, ha erős ellenfelek közé kerül. Ehhez képest Egervári Sándor a létező legtöbbet hozta ki az első három tétmérkőzéséből. Svédországban nem csak neki nem sikerült nyernie (0–2) a legutóbbi harminc évben, utána pedig élt a sorsolás kínálta lehetőséggel, és – dacára a Huszti-levél keltette futball-belpolitikai viharnak – hazai pályán hozta a három pontot Moldova (2–1), majd San Marino (8–0) ellen is.

4. MÉSZÖLY Kálmán (1990–1991) 3 mérkőzés/5 pont
A vizsgált sorozat: Eb 1992, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 3. kalapba került):
1: Olaszország
2: Szovjetunió
3: Norvégia
4: Ciprus
Jó negyedszázada annak ellenére is összekerült válogatottunk az olasz és a szovjet együttessel, hogy labdarúgásunk akkori ereje még elég volt a harmadik kalapbeli tagsághoz. Ennek ismeretében minimum figyelemreméltó Mészöly Kálmán második kapitányi ciklusának kezdése a mérvadó (értsd: nem barátságos) mérkőzéseket tekintve. Dárdaihoz hasonlóan veretlenül hozta le az első három fontos meccsét, ami – ahogy már írtuk – kettőjükön kívül senkinek sem sikerült a korszak szakemberei közül, ráadásul a norvégiai döntetlent (0–0), az első kiemelt olaszokkal szembeni hazai pontszerzést (1–1) és a Ciprus ellen idehaza aratott fölényes győzelmet (4–2) ma is bármikor, szó nélkül elfogadnánk.

5. BICSKEI Bertalan (1998–2001) 3 mérkőzés/4 pont
A vizsgált sorozat: Eb 2000, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 4. kalapba került):
1: Románia
2: Portugália
3: Szlovákia
4: Azerbajdzsán
5: Liechtenstein
Bicskei Bertalan edzői karrierje során két periódusban is vezette a magyar válogatottat, ebből a most vizsgált második időszaka volt a sikeresebb. A portugálok elleni Eb-selejtezőnek (1998. szeptember 6.) például úgy ment neki, hogy az azt megelőző öt felkészülési mérkőzésen nem kapott ki. Az akkor még Népstadionnak nevezett arénában viszont igen (1–3), amit az azerbajdzsáni fölényes (4–0-s) győzelemmel és a románok elleni hazai pontszerzéssel (1–1, Hrutka János pompás szabadrúgásgóllal egyenlített) feledtetett.

JENEI Imre (1992–1993) 3 mérkőzés/4 pont
A vizsgált sorozat: vb 1994, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 3. kalapba került):
1. Oroszország
2. Görögország
3. Izland
4. Luxemburg
Ha volt világbajnokság 1986 óta, amire ki kellett, pontosabban fogalmazva, amire a selejtezőcsoport ismeretében illett volna kijutni, hát az 1994-es torna (USA) ilyen volt. Kezdve azzal, hogy a második kalapból hozzánk sorsolt Jugoszláviát a polgárháború miatt a FIFA kizárta a versengésből – ismerve az erőviszonyokat, egy potenciális vb-elődöntőstől szabadultunk meg. De ha egy válogatott már az első meccsén hazai pályán esik pofára a félamatőrökből álló izlandiak ellen (1–2), ott nagyon nincs miért tovább cukrozni a mézet. Szegény Jenei Imre napjai onnantól fogva meg is voltak számlálva a nemzeti csapat élén, s utána hiába verte meg 3–0-ra Luxemburgot, és játszott gól nélküli döntetlent Görögországgal (mindkettőt idegenben), a három meccsből szerzett négy pont semmit sem ért.

Erwin KOEMAN (2008–2010) 3 mérkőzés/4 pont
A vizsgált sorozat: vb 2010, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 4. kalapba került):
1: Portugália
2: Svédország
3: Dánia
4: Albánia
5: Málta
Az ellenfelek játékerejét tekintve aligha volt nehezebb feladata a közelmúltban kapitánynak, mint a holland Erwin Koemannak a 2010-es dél-afrikai világbajnokság selejtezői során. Ehhez képest minimum csoda, hogy a sorozat utolsó harmadáig egyáltalán élt a továbbjutás esélye (rendben, ez főként a cseles sorsolásnak volt köszönhető), de az is nagy szó, hogy a dán hazai (0–0), svéd vendég (1–2), itthoni albán (2–0) meccshármasból négy pont összejött. Bár ha Huszti belövi azt a ziccert Dánia ellen… A lényegét tekintve talán akkor sem változik semmi sem.

8. BOZSIK Péter (2006) 3 mérkőzés/3 pont
A vizsgált sorozat: Eb 2008, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország az 5. kalapba került):
1: Görögország
2: Törökország
3: Norvégia
4: Bosznia-Hercegovina
5: Moldova
6: Málta
Hogy mást jelent bajnokcsapatot csinálni az NB I-ben a Zalaegerszegből, és megint mást eredményes munkát végezni szövetségi kapitányként, azt jól jellemzi Bozsik Péter működése. Már eleve reménytelen helyzetben kapta meg a marsallbotot, hiszen egy hétcsapatos csoportban ötödik kiemeltként továbbjutásról álmodni minden, csak nem reális. Hát még, amikor az emberrel élete első kapitányi tétmeccsén a még csak nem is kiemelkedő képességű norvég válogatott mossa fel a padlót (1–4) – ráadásként hazai pályán. A csapat (közeg) Janus-arcúságát mi sem mutatja jobban, hogy négy napra rá viszont olyan magától értetődő természetességgel gyűrte maga alá a bosnyákokat idegenben (3–1), hogy utána még a legpesszimistább futballszakíró is úgy érezte, hogy belement valami a szemébe. A mámort aztán a törökök elleni hazai 0–1 józanította ki. Összességében viszont a papírformát kielégítette Bozsik három mérkőzésen szerzett 3 pontja.

Lothar MATTHÄUS (2004–2005) 3 mérkőzés/3 pont
A vizsgált sorozat: vb 2006, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország az 5. kalapba került):
1: Svédország
2: Horvátország
3: Bulgária
4: Izland
5: Málta
A magyar futball először a 2006-os világbajnokság selejtezőire kapta meg az addig még viccből sem kimondott ötödik kalapos minősítést, amin sajnos még a varázsló cilinderéből előhúzott fehér nyúl szerepében tetszelgő Lothar Matthäus sem tudott segíteni. Nem, nincs semmi félreértés, a német futball-legendától nem a csodát, hanem az illúziót remélte a jó nép, ám a svéd, horvát, bolgár ellenfelek mellett még ez is csak ideig-óráig adatott meg. A tétmeccsek sorát nyitó horvátországi 3–0-s vereség a nyolcvanperces emberhátrány ismeretében (Huszti Szabolcs számára a 10. percben ért véget a meccs) nem is rossz, és ha valaki, hát mi magyarok tudjuk, milyen érzés Izlandtól kikapni hazai pályán; hát ehhez képest a 3–2-es siker minimum három hét nyaralással ér fel. A svédországi vereség inkább csak a különbsége (0–3) miatt fájt, az elkerülhetetlensége nagyjából a negyedik percben nyilvánvaló volt. Három meccs, három pont. Semmi extra, de a semminél több.

VÁRHIDI Péter (2006–2008) 3 mérkőzés/3 pont
A vizsgált sorozat: Eb 2008, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország az 5. kalapba került):
1: Görögország
2: Törökország
3: Norvégia
4: Bosznia-Hercegovina
5: Moldova
6: Málta
Bozsik Péter máltai bukása után menet közben vette át a válogatottat, rajta kívül csak Bicskei Bertalan, Gellei Imre és Dárdai Pál vette át futó selejtezősorozat közben a válogatott irányítását a vizsgált edzők közül. Várhidinek így nem is lehetett más feladata, mint megállítani a zuhanást és elkerülni a katasztrófát, miközben megkezdte egy új váz felépítését. A kármentés eleinte sikerült is, hiszen a még ebben az állapotban is kötelezőnek gondolt hazai győzelmet hozta a bajszos mester (Moldova, 2–0), a görög (0–2) és a norvég (0–4) vendégjátékról viszont jobb hosszabban nem beszélni. Három meccs, három pont, a beteg lélegzik.

11. BICSKEI Bertalan (1989) 3 mérkőzés/2 pont
A vizsgált sorozat: vb 1990, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 2. kalapba került):
1: Spanyolország
2: Észak-Írország
3: Írország
4: Málta
Így utólag visszanézve a kilencvenes világbajnokság selejtezője sem tűnt megoldhatatlan feladatnak, főleg, hogy egy kivételével mindegyik csoportból két együttes jutott be az olaszországi torna 24-es döntőjébe. Amikor Bicskei átvette a csapatot, két meccs már lement a sorozatból (Mezey György irányításával az északíreket 1–0-ra legyőztük, Máltán ikszeltünk – 2–2). Mindenesetre az írek (0–0) és a máltaiak (1–1) elleni hazai döntetlen nem sok jóval kecsegtetett, s a gyenge kezdést a dublini 2–0-s vereség erőteljes visszaesése követte.

MÉSZÖLY Kálmán (1994–1995) 3 mérkőzés/2 pont
A vizsgált sorozat: Eb 1996, selejtező
A csoportellenfelek erőssége a sorsolás kalapbeosztása alapján (Magyarország a 3. kalapba került):
1: Svédország
2: Svájc
3: Izland
4: Törökország
A harmadik magyar kapitányi korszakát a török futball szakértőjeként ismert Mészöly Kálmán 2–2-es budapesti döntetlennel nyitotta az ekkor még a csoport sötét lovának tartott, papíron a leggyengébbnek ítélt ellenféllel szemben, hogy aztán a friss vb-bronzérmes svédek otthonában szenvedjen az együttesünk 2–0-s vereséget. A változatos kezdést egy újabb budapesti 2–2-es döntetlen garantálta; ezúttal Svájc ellen. A két pontból mondjuk simán lehetett volna hat, mivel a törökök és a svájciak elleni meccsen is 2–0-s előny herdáltak el Illés Béláék.

13. GELLEI Imre (2001–2003) 3 mérkőzés/1 pont
A vizsgált sorozat: vb 2002 és Eb 2004, selejtezők
A csoportellenfelek erőssége a sorsolások kalapbeosztása alapján (Magyarország a 4. (vb) és a 3. (Eb) kalapba került):
1: Románia, Svédország
2: Olaszország, Lengyelország
3: Litvánia, Lettország
4: Grúzia, San Marino
Hogy Gellei Imrének lehetett a legnehezebb dolga bemutatkozó szövetségi kapitányként, az egészen biztos. Kezdve azzal, hogy Bicskei Bertalan távozása után egy már eleve tét nélküli vb-selejtező utolsó két meccsére beugorva kellett életet és lelket verni a játékosokba, ami ugye, már önmagában sem egyszerű pszichológiai és pedagógiai feladat. De hogy azt az utolsó két meccset az első kiemelt Románia és a második kiemelt Olaszország ellen kelljen lejátszani: na, erre tessék gombot varrni! Az előbbit itthon 0–2-vel, az utóbbit idegenben 0–1-gyel megúszta, majd hozzákezdhetett az építkezéshez, elsősorban a korábban a gondjaira bízott U21-es válogatott tehetségeire építve, s már az új (a 2004-es Eb-re selejtező) sorozatban az elmúlt 20 év legnagyobb sikerét elérve idegenben szerzett pontot az első kalapos Svédország ellen.

És most nézzük, miképp módosult a lista a negyedik tétmeccset követően! Dárdai értelemszerűen hiányzik a rangsorból, az ő helyét majd a vasárnap esti selejtezőt követően jelölhetjük ki, helyesebben jelöli ki azt ő maga az elért eredménnyel (zárójelben az előző helyezés).

1. (2.) EGERVÁRI Sándor (2010–2013) 4 mérkőzés/9 pont (Eb 2012, selejtező)
Egervári a hat megszerzett pontját a Finnországban megszerzett bravúrgyőzelemmel hizlalta kilencre, a 2–1-es siker kimaxolta az utolsó pillanatos győzelem fogalmát, ráadásul Dzsudzsák Balázs dugójának felidézése négy és fél évvel később is elhomályosítja a tekintetet.

2. (4.) MÉSZÖLY Kálmán (1990–1991) 4 mérkőzés/8 pont
A veretlen széria a negyedik meccsen sem szakadt meg, igaz, a Mészöly-csapatnak ehhez csak Cipruson kellett felmondania a leckét hibátlanul. A 2–0-s magyar győzelem azt jelentette, mindenki jól tanult.

3. (5.) BICSKEI Bertalan (1998–2001) 4 mérkőzés/7 pont
Négyből hét pontot szerezve jött fel a harmadik helyre a kilencvenes évek végi Bicskei-együttes, amely negyedikre Liechtenstein masszív miszlikbe aprításával (5–0) növelte négyről hétre pontjai számát.

… (5.) Erwin KOEMAN (2008–2010) 4 mérkőzés/ 7 pont
A holland edző negyedik meccse azt mutatta meg, hogyan kell hozni a kötelezőt: a válogatott egy Torghelle Sándor-góllal jobb volt, mint a hazai pályán szereplő máltai együttes.

5. (2.) CSANK János (1996–1997) 4 mérkőzés/6 pont
Az 1998-as vb-részvételhez jártunk a legközelebb 1986 óta, noha a jugoszlávok elleni pótselejtező mészárszékét szívesen kihagytuk volna. Viszont négy meccs után Csank János egyáltalán nem állt jól, mivel Svájcban, ha szűken is (0–1), de vereséget szenvedett együttese.

… (8.) Lothar MATTHÄUS (2004–2005) 4 mérkőzés/ 6 pont
A vereség, győzelem, vereség után a sorminta újabb sikerért kiáltott, márpedig ha valaki, hát egy német kapitány nem tűri a rend felbomlását. Szerencsére ez 2004 novemberében a máltai győzelemmel (2–0) jelentett egyet.

… (8.) VÁRHIDI Péter (2006–2008) 4 mérkőzés/ 6 pont
Bármennyire is tragikusan alakult a 2008-as Eb-selejtező, Bosznia-Hercegovinát oda-vissza megverte az elmúlt 30 év leggyengébb magyar selejtezős eredményét elérő válogatott. Bozsik után Várhidi is győzött a volt jugoszláv utódállam csapata ellen, az Újpest eddigi utolsó bajnoki aranyát nyerő edző pedig ezzel a sikerrel hatra növelte a megszerzett pontjainak számát.

8. (11.) BICSKEI Bertalan (1989) 4 mérkőzés/ 5 pont
Bicskei első kapitányi időszakában a negyedik meccs hozta el az első sikert a 2011-ben elhunyt szakvezető számára; Észak-Írországot verte meg a csapata 2–1-re Belfastban.

… (11.) MÉSZÖLY Kálmán (1994–1995) 4 mérkőzés/ 5 pont
A negyedik meccse volt igazán emlékezetes a harmadik Mészöly-érának, mivel a válogatottunk hazai pályán Halmai Gábor bombájával 1–0-ra megverte a vb-bronzérmes Svédországot. Mészöly boldogan nyilatkozta a lefújást követően, hogy végre elindultunk felfelé. Pedig nem.

10. (13.) GELLEI Imre (2001–2003) 4 mérkőzés/ 4 pont
Gellei svédországi bravúros ikszét hazai kötelező győzelem követte. Ugyan az első félidő végén még 0–0-s döntetlen állt az eredményjelzőn, de aztán jött Gera Zoltán, és egy mesterhármassal elintézte a három pont sorsát.

… (5.) JENEI Imre (1992–1993) 4 mérkőzés/ 4 pont
Ha most történetesen nem a negyedik, hanem az ötödik tétmeccsére készülne Dárdai Pál, s úgy elemeznénk a közelmúlt kapitányi kezdéseit, Jenei Imre (miként most mások mellett Komora Imre, Verebes József vagy Pintér Attila) eredménysorát már nem is kellene figyelembe vennünk. Nem, mert a negyedik tétmeccse egyben az utolsó is volt a magyar válogatott kispadján; a görögök elleni hazai vereség (0–1) után vette a kalapját.

12. (8.) BOZSIK Péter (2006) 4 mérkőzés/ 3 pont
Ha van nagy égés a váratlan meglepetést már nem kínáló magyar futball történetében, hát a máltai 2–1-es vereség bizony égés a javából. A meccs után lemondó Bozsik Péter ezzel az elmúlt bő negyedszázad leggyengébb kezdésének nem túl dicső eredményét tudhatja magáénak

EURO 2016, SELEJTEZŐK
F-CSOPORT, 5. FORDULÓ

MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG
(ÉLŐ, szöveges tudósítás az NSO-n! Tv: Duna)
Budapest, Üllői út, 20.45. Vezeti: Karaszjov (orosz)

Észak-Írország–Finnország (Tv: Sport2)
Belfast, Windsor Park, 18.00. Vezeti: Marciniak (lengyel)

Románia–Feröer
Ploiesti, Ilie Oana Stadion, 18.00. Vezeti: Dias (portugál)