Amikor Priskin Tamás fel se nézett, és berúgta élete gólját.
Amikor megnéztük az ismétlést.
Amikor Király Gabi egy-kettő-háromszor húzta le a rolót.
Amikor Fülöp Marci megint ott volt a magyar kapufánál.
Amikor Dzsudzsák a kapufája után majdnem nagyszerű gólt szerzett szóló után.
Amikor beállt Böde Dani.
Amikor Böde Dani „pofára ejtette a zsíros kenyeret”.
Amikor Norvégia összekombinálta az év öngólját.
Amikor Norvégia szépített a 87. percben, és egy pillanatra mindenki agyán átfutott „az” a gondolat.
Amikor tudatosult bennünk, hogy 44 év után, sokunk életében először ott leszünk az Európa-bajnokságon.
Amikor eszünkbe jutott, hogy hétfőre szabadságot vettünk ki.
Amikor a lengyel barátok üdvözöltek minket Franciaországban.
Amikor arra ébredtünk, hogy – ha rövid időre is, de – Európa ismét ránk figyel.