„Öt éve Maradona, most pedig Nyilasi és Kiprich játszott a prímhegedűn”

Időről időre felbukkan a magyar sajtóban, így a mi oldalunkon is (mint 2011-ben vagy 2015-ben) az 1985-ös bécsi Ausztria–Magyarország világbajnoki selejtező, emlékezünk rá, felidézzük a számunkra csodálatos három gólt – még szép, hiszen ezzel a három találattal váltottuk meg '85. április 17-én a jegyet a mexikói vb-re, mindmáig az utolsóra, amelyen magyar futballista járt. 2011-ben vagy 2015-ben) az 1985-ös bécsi Ausztria–Magyarország világbajnoki selejtező, emlékezünk rá, felidézzük a számunkra csodálatos három gólt – még szép, hiszen ezzel a három találattal váltottuk meg '85. április 17-én a jegyet a mexikói vb-re, mindmáig az utolsóra, amelyen magyar futballista járt.

Tehát az utóbbi bő harminc esztendő legszebb hazai futballsikerére emlékszünk ilyenkor, arra a diadalra, amelyet négy másik előzött meg a selejtezőkben. (Az ifjabb korosztály kedvéért írjuk: a kvalifikáció hatodik, záró meccsét nem tudtuk megnyerni, 1–0-ra kikaptunk itthon a hollandoktól. Majd 1986 nyarán következett Irapuato...)

(Ha kíváncsi az 1985-ös Ausztria–Magyarország vb-selejtező teljes felvételére, egész nyugodtan kattintson IDE!)

RÁ TUD-E DŐLNI DÉTÁRI?

Akik látták, hallották, netán a helyszínen át is élték a bécsi találkozót, azok számára kitörölhetetlen emlék marad mindörökre.

A tévében a feledhetetlen Knézy Jenő közvetített – ma már úgy mondanánk, kommentált –, szavaival, lelkesedésével mámoros hangulatot varázsolva minden magyar futballszurkoló otthonába. A vezetést megszerző Kiprich József első találatát „fantasztikus”-nak, „káprázatos”-nak titulálta, a tatabányai csatár duplázását pedig ekképpen kürtölte világgá: „Nincs bent, de ez igen! És Kiprich a második gólját lövi! Bravó, Jóska!”

A harmadik gólunknál: „Jön a labda. Détári. Rá tud-e dőlni? Visszahúzza, nagyszerű, góóól! Micsoda Détári-gól! Hát itt csupa klasszis megoldást látunk ma.”

SAJNOS TÉVEDTEK A BELGÁK...

A nyomtatott sajtó – a hazai és a külföldi – sem fukarkodott a pozitív jelzőkkel, a dicséretekkel.

Népsport: „Elsöprő siker a Hanappi-stadionban!”; „A magyar válogatott felejthetetlen játékkal érdemelte ki Bécsben a mexikói repülőjegyet. Egész Európa a magyaroknak tapsolt.”

Az osztrák Kurier tudósítója így fogalmazott: „A magyar szurkolók megszállták, futballistáik pedig meghódították Bécset. Öt éve Maradona, most pedig Nyilasi, Kiprich és a többi magyar játszott a prímhegedűn... A statisztika szerint ilyen vereséget saját pályán 1918 óta nem szenvedtünk, sőt most akár null öt is lehetett volna.”

La Derniere Heure/Les Sports: „A magyarokkal Mexikóban is számolni kell.”

Bár igazuk lett volna belga kollégáinknak...

TIZENKILENCEN HARCOLTÁK KI A VB-RÉSZVÉTELT

Végezetül álljon itt két névsor. Előbb azoknak a nevét vesszük lajstromba, akik a hat selejtezőn kiharcolták a mexikói vb-szereplés jogát. Tizenkilencen voltak: Andrusch József 3 mérkőzés, Disztl Péter 3 (kapusok); Sallai Sándor 6, Róth Antal 6 mérkőzés/1 gól, Garaba Imre 6, Varga József 5, Péter Zoltán 2, Csuhay József 1 (védők); Nagy Antal 6/1, Détári Lajos 6/2, Kardos József 5/1, Csongrádi Ferenc 2, Dajka László 1 (középpályások); Kiprich József 6/2, Nyilasi Tibor 6/2, Esterházy Márton 6/2, Bodonyi Béla 3, Szokolai László 1/1, Mészáros Ferenc 1 (csatárok).

Csak néhányszor, csak néhány helyen változott a kezdőcsapat összetétele a selejtező során, amit ékesen bizonyít, hogy nyolcan mind a hat mérkőzésen szóhoz jutottak – közülük csak egyvalaki nem utazhatott el Mexikóba: a csapatkapitány, Nyilasi Tibor...

Itt pedig az osztrákok elleni keret azon tagjainak a névsora, akik az oldalvonal mellől szurkolták végig a bécsi mérkőzést (ide sorolható még a sárga lapjai miatt eltiltott Varga József is): Andrusch, Szendrei József; Csuhay, Dajka, Fitos József, Bodonyi, Mészáros F., Szokolai. Utóbbi négy labdarúgó végül nem került be a vb-keretbe, sőt az idősebb generációhoz tartozó Bodonyi és Szokolai már válogatott sem volt többé.