Így jutottunk el Bordeaux-tól Andorráig: a Storck-éra gyengéi és a tátongó űr
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? – KRONOLÓGIA
2016. június 14.: A magyar labdarúgó-válogatott Szalai Ádám és Stieber Zoltán góljával 2–0-ra győzött Ausztria ellen az Európa-bajnokságon, az első csoportmeccsen.
Ezek után Izlanddal (1–1), majd a későbbi győztes Portugáliával (3–3) is döntetlent játszottunk, így 1966 után először jutottunk túl felnőtt világverseny csoportkörén, ráadásul első helyen. A nyolcaddöntőben, június 26-án, Toulouse-ban aztán 4–0-ra kikaptunk Belgiumtól, a legjobb 16 között befejeződött számunkra az Eb.
2016. augusztus 4.: Az utolsóként versenyben maradó magyar kupacsapat, a Videoton is búcsút intett az európai porondnak, ahogy az Európa-ligában egy körrel korábban az MTK és a DVSC is. A legmeglepőbb kudarc a bajnok Ferencvároshoz köthető: a több Eb-résztvevővel felálló zöld-fehérek az albán ezüstérmes Partizanival szemben maradtak alul. Az tehát már alig több mint egy hónappal az Eb után bebizonyosodott, a sikeres franciaországi szereplés ellenére klubszinten nem tudunk előrelépni.
| „Az NB I-ben voltak jó meccsek, de sok változást nem tapasztaltam – beszélt a Nemzeti Sport Online kérdésére a magyar futball elmúlt egy évéről Bernd Storck szövetségi kapitány még az oroszok elleni meccset megelőzően. – A teljesítmény sűrűsödött, nem volt Fradi-fölény. De nagy változás nem történt. Hogyan is történt volna. Ha az InStat adatokat, sprintek száma, hossza, mennyisége, összehasonlítjuk külföldi bajnokságokkal, van elmaradás. Az adatokat ki kellene cserélni a klubokkal, hogy közösen egy magasabb szintre tudjuk emelni a teljesítményeket. A Vasast kiemelném a fiatalok nagy szerepe miatt, övék a jövő, azt támogassuk, aki jó munkát végez.” |
2016. augusztus 31.: A nemzetközi átigazolási piac zárásáig csak két Eb-szereplő válogatott játékos, Lang Ádám (Dijon – Franciaország) és Nagy Ádám (Bologna – Olaszország) tudott az öt legerősebb európai bajnokság valamelyikébe szerződni. „Azt kell mondanom, hogy még mindig nem kapkodnak utánunk. Átigazolási szempontból nem azt hozta a nyár, amire számítottam” – mondta ezzel kapcsolatban csalódottan Dzsudzsák Balázs, aki a nyáron a török Bursasportólaz Egyesült Arab Emírségekbe, az al-Vahdához szerződött.
2016. szeptember 6.: Feröer–Magyarország 0–0. Bár csupa Eb-résztvevővel álltunk fel, a tórshavni műfüvön, a vb-selejtezők nyitányán nem bírtunk Feröerrel, amellyel harmadszor találkoztunk, és először nem tudtunk nyerni.
2016. október 7.: Magyarország–Svájc 2–3. Időnként még meg tudtunk csillantani valamit az Eb-n mutatott bátor játékból, Szalai Ádám kétszer is egyenlített, de durva egyéni hibák miatt vereséget szenvedtünk az újabb vb-selejtezőn
Ezt követően viszont a lettországi 2–0-s győzelmünkkel és az Andorra elleni, hazai, 4–0-s győzelemmel kozmetikáztunk valamit a csúnya kezdésen.
| „A magyar futball fejlődik. Ez abból is fakad, hogy több csapat, például mi is a Vasasnál egy magyar stílust szeretnénk meghonosítani fiatal játékosokkal. A fejlődés viszont egy lassú folyamat, nem hétről hétre alakul, hanem évek alatt. A lényeg a bizalom, hogy bízzunk a játékosokban, mert mindig lesz olyan, amikor gyengébben megy a játék. Ha a magyar labdarúgás türelmet ad magának, és a szurkolók is a csapatoknak, akkor néhány év múlva kiderül, mire viheti ez a mostani, fiatal generáció" – mondta az NSO-nak a Vasas vezetőedzője még az FTC elleni kupadöntő után. |
2016. november 15.: A svédek elleni felkészülés meccsnek szimbolikus jelentősége van abból a szempontból, hogy ezen a találkozón búcsúzott a nemzeti csapattól a 95-szörös válogatott Juhász Roland és a 108 válogatottsággal csúcstartó Király Gábor. 2–0-ra kikaptunk, és az első gólt rögtön azután kaptuk, hogy a legendás kapus elhagyta a gyepet. Bernd Storck szövetségi kapitány ezen a mérkőzésen már a „jövőnek” is bizalmat szavazott, hiszen öten is debütáltak, de a lefújás után, a vereség fényében csalódottan kellett megállapítania: nagy a szakadék a rutinos és a fiatalabb generációnk között. A főleg fiatalokat bevető svédek második sora látványosan felkészültebb volt, mint a a magyar „kísérleti” válogatott.
2017. március 25.: Más kérdés, hogy a portugáliai vb-selejtezőn a rutinos játékosaink is simán, 3–0-ra alulmaradtak az Eb-címvédővel szemben. Ismét bebizonyosodott, a mesébe illő Eb-szereplés, a portugálokkal Lyonban játszott 3–3 sajnos tényleg megmarad mesének, Cristiano Ronaldóéktól fényévekre vagyunk, igaz, a játékunk is messze elmaradt a tavalyitól.
2017. június 5.: A magyar válogatott különböző okok miatt nem a legerősebb keretével készült az oroszok elleni felkészülési mérkőzésre, melyen négy újoncot avattunk és 3–0-s vereséget szenvedtünk.
2017. június 9.: A magyar válogatott történelmi, 1–0-s vereséget szenvedett a világranglistán 186. helyen szerénykedő Andorrától, melytől korábban még gólt sem kapott. Andorra története második győzelmét aratta tétmérkőzésen.
A vereséghez több alapember kiesése – sérülés vagy formahanyatlás, vagy éppen az NB I-es klubok történt megállapodás miatt – hozzájárult. Az Eb-n pályára lépők közül a válogatottságtól visszavonuló Király Gábor és Juhász Roland mellett hiányzott az andorrai meccsről Böde Dániel, Elek Ákos, Fiola Attila, Gera Zoltán, Kádár Tamás, Korhut Mihály, Lovrencsics Gergő, Németh Krisztián, Nikolics Nemanja, Pintér Ádám és Priskin Tamás. Ennyi hiányzót a jelek szerint már Andorra ellen sem bírunk el, ahogy azt sem, hogy az aktuális horvát gólkirályt, Futács Márkót sem hívta meg a keretbe Bernd Storck.
2017. június 15.: A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége, egy nappal az osztrákok elleni Eb-mérkőzés évfordulóját követően meghallgatja a szövetségi kapitány beszámolóját és dönt a jövőjéről…
TIZENEGY MECCSEN KERÜLT HÁTRÁNYBA A STORCK-CSAPAT, NYOLCSZOR KI IS KAPOTT – RITKA A FORDÍTÁS
És akkor szóljunk egy kicsit részletesebben is az andorrai bukáshoz vezető közvetlen okokról.
Bernd Storck mérlege a magyar válogatott kispadján 6 győzelem, 7 döntetlen és 8 vereség 21 mérkőzés után. A hat győzelem egy kivétellel olyan mérkőzésen született meg, amely a magyar válogatott ideális meccsforgatókönyve szerint alakult – tehát sikerült megszerezni a vezetést, és megőrizni azt.
| „Magyar csapatoktól nagy csodákra nem kell számítani ezen a nyáron sem az európai kupákban. Most fejeződött be a szezon és már kezdődik is az új, de természetesen a legjobbat fogjuk adni, és természetesen bízunk benne, hogy egy-egy körön azért túl fogunk jutni – fogalmazott ugyancsak a kupadöntőt követően az FTC vezetőedzője, Thomas Doll, aki felvetésünkre a külföldi edzőkről is beszélt. – Nem az a döntő, hogy német, portugál vagy norvég edző van-e egy csapatnál. Végeredményben mindig az egyes játékosok minősége dönt a csapatokról, továbbjutásokról. Persze az edzők is hozzájárulnak a csapatok szerepléséhez. De látni kell, nemzetközi szinten tavaly mindegyik csapat kiesett, függetlenül attól, milyen edző irányította a csapatot. Közösen kell azért dolgoznunk, hogy nagyobb erőt vigyünk a magyar labdarúgásba, és ebbe például az is beletartozik például, hogy a testi érintkezéseket azonnal ne fújják le a játékvezetők, és akkor hosszú távon majd látható lesz fejlődés. És ha minőségibb játékosokat tudunk szerződtetni.” |
Ha a meccsforgatókönyv rosszul alakul, akkor azonban mintha nem lenne B-terv a tarsolyban, vagy a válogatott nem lenne képes megvalósítani azt. Amikor az ellenfél szerzett vezetést – tizenegy ilyen alkalom volt –, akkor a magyar nemzeti csapat mérlege egészen pocsék, 1 győzelem, 2 döntetlen és 8 vereség.
Egyedül a Feröer elleni hazai mérkőzést sikerült megfordítani (Böde Dániel duplájával 0–1-ről 2–1-re), illetve Horvátország (0–1-ről 1–1) és Izland (0–1-ről 1–1) ellen egalizálni. Görögország és Svájc ellen látványos csetepatéba ment bele a válogatott (a görögökkel szemben 2–1-re és 3–2-re vezetett ugyan, de 4–3-ra kikapott, a svájciaktól pedig 3–2-re), a maradék hat vesztes meccsen viszont gólt sem sikerült szerezni. Beleértve a legutóbbi négy találkozót – ez, hogy szerzett gól nélkül négy vereséget szenvedjen el egymás után a válogatott, példátlan eset a nemzeti csapat történelmében.
A rossz fordítási aránnyal összefügghet, hogy a helyzetkialakítás a válogatott egyik legnagyobb problémája már hosszabb ideje. Kevés tiszta lehetőséget sikerül kidolgozni, ezt mutatja a kaput eltaláló kísérletek alacsony száma is.
Az ESPN FC statisztikai kimutatása szerint a 2016-os Európa-bajnokság óta lejátszott mérkőzéseken csak Andorra (9 és 7 kapura tartó lövés vagy fejes) és Lettország (5) ellen találta el a Storck-csapat háromnál többször a kaput.
A 11tegen11 statisztikai modelljei – az Eb óta négy ilyen készült – kevés minőségi, kidolgozott helyzetet mutatnak. Ha az ellenfél nem lép fel egy meccsen támadólag – így teret adva magyar ellentámadásokra –, vagy nem megy bele egy adok-kapok csatába, akkor nagy a valószínűsége, hogy a válogatott a passzív labdabirtoklásból és tanácstalan (egyben általában veszélytelen) labdajáratásból nem tud előrébb lépni.
KIRÁLY, JUHÁSZ, GERA, SZALAI – PÓTOLHATATLAN TAPASZTALAT HIÁNYZOTT
| „Az Európa-bajnokság után sokan talán arra számítottak, hogy jelentősen megnő az érdeklődés a magyar játékosok iránt, de semmi olyan nem történt, amitől egyénileg piacképesebbek lettek volna a labdarúgók. Az Eb-n nagyon motiváltak voltak, a pályafutásuk során ez egy ritka alkalom volt, hogy megmutathassák magukat, és mindenki próbálta kihozni magából a legtöbbet, de ez önmagában még nem eredményez változásokat. Amitől a magyar játékosok iránti érdeklődés valamelyest nőtt, az egy-egy kiemelkedő teljesítmény adott országban. Ahogy például Nemanja Nikolics jó játékát látva a Legia Warszawa jobban odafigyelt a magyar piacra, majd szerződtette Nagy Dominikot is. Korábban ugyanígy nyitott piacot Király Gábor és Gera Zoltán is további magyar játékosoknak Angliában. Egy-két futballistát persze segített az Európa-bajnokság, például Nagy Ádámot vagy Bese Barnabást, de összességében nem ez volt a jellemző" – értékelte az elmúlt egy évet az átigazolások szemszögéből Filipovics Vladan játékosügynök. „Ellenben az Andorra elleni mérkőzés még inkább visszavetheti a magyar játékosok külföldre szerződését – folytatta a menedzser. – Azóta tőlem már kérdezték is külföldön mosolyogva, ezek után komolyan gondolom-e, hogy magyar futballistát szeretnék hozzájuk vinni. Sajnos nagyon nem jó az az út, amire most tévedt a válogatott, nem látni az elképzelést, meccs közben nincsenek szakmai változtatások, nem tud a csapat reagálni azokra a helyzetekre, amikor hátrányba kerül, pedig épp az ilyen szituációk mutatják meg egy csapat igazi erejét. Óriási luxusnak tartom, hogy ilyen helyzetben a horvát élvonal gólkirálya, Futács Márkó és az amerikai góllövőlista vezetője, Nikolics Nemanja (akivel akkor sem számolt komolyan a kapitány, mikor lengyel gólkirály volt), annak ellenére nem kapott meghívót, hogy a válogatott meccsek óta nem szerez gólt, miközben NB II-es játékosok és rutintalan fiatalok szerepelnek a keretben. Erős kétségeim vannak, afelől hogy a szövetségi kapitány egyáltalán ismeri-e a Futács Márkó játékát, mert élőben nem látta játszani, nem vette a fáradtságot, hogy a „távoli” Horvátországba elutazzon. Mindezt egy magyar válogatott egyszerűen nem engedheti meg magának, és ez kizárólag a szövetségi kapitány felelőssége.” |
Dzsudzsák Balázs a mérkőzés utáni interjújában arra célzott, hogy egyedül érezte magát. Tény, a meccs előtt a csapatkapitány 88-szor szerepelt a válogatottban, míg a többiek összesen 104-szer.
Az ugyan nem igaz, hogy tinikkel lett volna teletűzdelve a pálya – a tizenévesek közül egyedül az újonc Tóth Bence kapott lehetőséget a meccsen, az átlagéletkor 24 év fölött volt –, az viszont igen, hogy a magas szintű nemzetközi tapasztalat viszonylag csekély volt a válogatottban.
A magas szintű nemzetközi tapasztalat kifejezésnél természetesen nemcsak a válogatottban, hanem a kluboknál megszerzett rutinra is utalunk. Az Eb-hez képest olyan játékosok hiányoztak, akiknek jelentős magas szintű klubrutinja (legalább öt szezon a kontinens legerősebb 15 ligájában, az UEFA-koefficiens alapján számítva) van.
A válogatottságtól a svédek elleni mérkőzésen visszavonult Király Gábor és Juhász Roland, a klubokkal kötött egyezség miatt kihagyott Gera Zoltán, valamint a sérült Szalai Ádám alkotta kvartett mindegyik tagja fel tud mutatni legalább 150 topkategóriás élvonalbeli bajnokit. Az Oroszország és Andorra ellen játszó csapatból egyedül Dzsudzsák Balázs mondhatja el magáról ezt. Az ilyen jellegű tapasztalat pótolhatatlannak látszik, és önmagában a válogatott szereplés nem is helyettesítheti azt, hogy valaki elit európai bajnokságokban lép minden héten pályára.
A válogatott Storck alatt egyetlen meccset nyert meg, amikor a legrutinosabb ötösből (Király, Juhász, Gera, Szalai és Dzsudzsák) csak két játékos volt pályán – a Norvégia elleni hazai pótselejtezőt. Amikor az említettek közül vagy csak Dzsudzsák volt pályán, vagy – mint a Svédország elleni találkozón – csak ketten (Király, Juhász) játszottak, de egy félidőnél kevesebbet – akkor kivétel nélkül vereség lett a kísérletezés vége.
HOL VAN AZ UTÁNPÓTLÁS?
A nagy rutinú játékosok mögött nagy az űr, és most még nagyobb lett azzal, hogy Bernd Storck a kluboknak tett egy diplomáciai gesztust, és a kontinentális kupaszereplésre készülő játékosok többségének szerepeltetésétől eltekintett: Gera és az időközben az ugyancsak Fradihoz szerződő Priskin Tamás volt érzékeny veszteség ebből a szempontból.
Miközben az MLS-ben szenzációs formában játszó (15 bajnokin 12 gólnál tartó) Nikolics Nemanjával egyeztetett a kapitány arról, hogy nem kap behívót, a 18 találattal horvát gólkirály Futács Márkót nehezen érthető, hogy miért, de nem próbálta ki. A gesztus bizonyos értelemben logikus – a klubok is tettek hasonlót, mikor elengedték az összetartásokra a játékosokat –, ám a júniusi mérkőzések alapján annyira szűk a merítési lehetőség, hogy ezt nem engedheti meg magának a válogatott.
„Nagy volt a felhajtás tavaly, fanatikus biztatásban részesítettek minket a magyar emberek a világ minden tájáról. Azt, hogy ebből mennyit tud profitálni a magyar labdarúgás, most még nem lehet látni, hosszabb folyamat lesz. De reméljük, az Eb után, arra visszaemlékezve a gyerekek is bátrabban nyúlnak a labdához, többen kimennek a pályákra játszani, többen lesznek belőlük igazolt játékosok, akiknek a mi példánk erőt adhat, hogy el lehet jutni a magyar válogatottal nagy tornákra.” – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak még a júniusi meccsek előtt, a két találkozóról sérülés miatt hiányzó Korhut Mihály. |
A leginkább aggasztó azonban az, hogy a fent említett tengely utánpótlása nem látszik. Királyék legkésőbb 25 éves korukig, meghatározó NB I-es játékosként kezdtek légióskarrierbe elit ligákban, és nagyon hamar kulcsjátékosok lettek csapatukban. Nagy Ádám hasonló utat jár be, ám rajta kívül a válogatottba most meghívott 20–25 éves játékosok nem meghatározó vagy kulcsemberek elit bajnokságban. Márpedig ez már akadémiai generáció, mely infrastrukturálisan a korábbiaknál sokkal jobb körülmények közepette készülhetett. Csak kérdés, hogy a kikerülő játékosat milyen szakmai színvonalon milyen szintre készítik fel.
A 2016-os Double Pass akadémiai átvilágító vizsgálat előrelépésekről is említést tett a két évvel korábbi jelentéshez képest, többek között megállapította, hogy „az eredményesség több esetben is felülírja a szakmai programot”, „az akadémiák nem rendelkeznek kidolgozott stratégiával a későn érő játékosok fejlesztésére”, „a játékosok önálló döntéshozatalának ösztönzése fejlesztésre szorul, az eredmény-centrikusság ezt a folyamatot is negatívan befolyásolja”, valamint „az egyéni edzések száma és időtartama nem éri el az optimális szintet.”
Az egyik legérdekesebb megállapítás, és ez a külföldi karrierekre is kihatással lehet: „A részletes karriertervezés és a professzionális környezetbe való hatékony integráció lépésekre bontott konkrét egyéni terveinek elkészítése egyelőre nem létező/alkalmazott fogalmak.”
Az az akadémiák „szabályai” szerint is természetes, hogy még a hazai élvonalig sem jut el mindenki, ám az felvet szakmai kérdéseket, hogy európai elit szinten a fiatal magyar játékos olyan ritka, mint a fehér holló. A kora huszonévesek közül az eddigi legmeggyőzőbb karriert építő Nagy Ádám pedig nem volt érintett a rendszerben, sőt, eltanácsolták korábban a futballtól… Ha összevetjük az adatokat néhány szomszédunkkal és érdekességképpen Albániával, nem mondhatjuk, hogy a magyar fiatalok jól állnának az európai klubelitbe kerülés feladatával.
Azzal pedig, hogy egy teljes utánpótlás-generáció berobbanásában bízunk (mondjuk az U17-es Európa-bajnokságon szépen szereplő fiatalokéban), jobb óvatosnak lenni – lásd az U19-es Eb-elődöntős és U20-as vb-bronzérmes gárda tagjainak sorsát. Abból a generációból Gulácsi Péter, Megyeri Balázs, Kádár Tamás és Németh Krisztián volt a közelmúltban a válogatott tagja, tehát nem lehet mondani, hogy az utánpótlás-korosztályokban kiemelkedően szereplő 1990-esekre épülne a nemzeti csapat. Pedig elméletileg pont ők vannak abban a korban, hogy a Királyék kezéből kihullott stafétabotot átvegyék, hisz 27 évesen már jelentős rutint szerezhettek.
MEGMARAD-E A TÁMOGATÁS?
„Évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy 600-an jöjjünk össze Andorrában (2012-ben 120-150-en lehettünk), 3000-en Lisszabonban, vagy sorolhatnánk – fogalmazták meg álláspontjukat a szurkolók a az ultrashungary.com oldalon. – Az Eb egyik pozitív hatása volt, hogy bárhova mentünk idegenbe, az előző évi megjelenéseket messze túlszárnyaltuk létszámban. Az utolsó szabadságaikat és pénzüket tették fel az emberek újra a válogatottért, nem gondolva, hogy Andorrában kapjuk a legnagyobb pofont. |
Az Európa-bajnokságra kijutó és ott nyolcaddöntőbe jutó válogatott saját teljesítményének köszönhetően olyan egyöntetű szurkolói támogatást vívott ki, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa.
A drukkerek reálisan fel tudták mérni a csapat játékerejét és elfogadták, hogy ez egy középmezőnybeli válogatott a kontinensen – ebben igen nagy szerepe volt Dárdai Pálnak, aki lózungok helyett szókimondó realizmussal kezelte a magyar nemzeti tizenegy erősségét, és nem kergetett illúziókat.
Bernd Storckkal a norvégok elleni pótselejtezőkön majd az Eb-n messze túlszárnyalta a csapat a várakozásokat, és ennek megfelelő volt a szurkolói támogatás is – hasonlóan pozitív lelátói attitűdöt nagyon régen láthattunk.
Ennek jele volt, hogy még az oroszok elleni, meglehetősen lehangoló mérkőzés után is inkább taps, mint fütty fogadta a csapatot – az Andorrában elszenvedett rendkívül kínos kudarc viszont lehet, a szinte kritikátlan lelátói bizalom eljátszását jelentette. Dárdai kapitányságának kezdetétől idáig folyamatosan élt a bizalom a válogatott iránt, ám Andorra la Vellában kirobbant a frusztráció, a feszültség és a harag a drukkerekből.
Egy kérdés: hogyan fogadják a játékosokat a következő hazai találkozón, és mi lesz, ha a rossz eredmények folytatódnak? Egy másik: ha az MLSZ vezetősége felállítja Storckot a kapitányi posztról, miként fogadják utódját?
Dárdai személyiségével és a csapat helyes pályára állításával integratív és hiteles személyiség volt a tábor előtt. Bernd Storck a pótselejtező sikeres megvívásával kivívta a szurkolói bizalmat és az Eb-n szinte megkérdőjelezhetetlenné tette a pozícióját. Pontosan egy év után azonban ezt jócskán leépítette (erről tanúskodik a mellékelt keretes írás is, ami a drukkerek nézőpontját jeleníti meg). Azt se felejtsük el, milyen pocsék élmény lehetett a játékosoknak szembesülni az agresszív lelátói hangulattal a vállalhatatlanul rossz teljesítmény után – ez is maradandó nyomokat hagyhat, különösen azokban, akik még ilyet nem éltek át.
Akárki is lesz június 14. után a szövetségi kapitány, megfelelő külföldi tapasztalattal rendelkező játékosok hiányában nem hogy fejlődni nem fog a válogatottunk, de azt a szintet sem fogjuk tudni újra elérni, amelyen az Eb-n voltunk.
Márpedig akkor évekig nem marad más, mint újra csak várni, csak várni, hogy aztán így június 14. környékén mindig elővegyük a felvételt, és megnézzük, hogyan piszkálta, tuszkolta be a labdát az osztrák kapuba 2016-ban ezen a napon Szalai Ádám…
2016.06.14.
LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG
F-CSOPORT, 1. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–AUSZTRIA 2–0 (0–0)
Bordeaux, Nouveau Stade de Bordeaux, 34 424 néző. Vezette: Turpin (francia)
MAGYARORSZÁG: Király G. – Fiola, Guzmics, Lang, Kádár – Gera, Nagy Á. – Dzsudzsák, Kleinheisler (Stieber Z., 79.), Németh K. (Pintér Á., 89.) – Szalai Á. (Priskin, 69.). Szövetségi kapitány: Bernd Storck
AUSZTRIA: Almer – Klein, Dragovic, Hinteregger, Fuchs – Baumgartlinger, Alaba – Harnik (Schöpf, 78.), Junuzovic (Sabitzer, 59.), Arnautovic – Janko (Okotie, 65.). Szövetségi kapitány: Marcel Koller
Gólszerző: Szalai Á. (62.), Stieber Z. (87.)
Kiállítva: Dragovic (66.)
2017.06.09.
VB-SELEJTEZŐ
EURÓPAI ZÓNA
B-csoport
ANDORRA–MAGYARORSZÁG 1–0 (1–0)
Andorra la Vella,Nemzeti Stadion.Vezette:Kalogeropulosz (görög)
ANDORRA:J. Gómes – C. Rubio, Llovera, Lima, San Nicolás – Vales, Rebés – Clemente (Riera, 83.), Pujol (J. Ayala, 88.), A. Martínez – Aláez (Maneiro, 68.).Szövetségi kapitány:Koldo Álvarez
MAGYARORSZÁG:Gulácsi – Bese, Vinícus, Lang (Balogh N., 56.), Tóth B. – Nagy Á. – Dzsudzsák, Kleinheisler, Stieber Z. (Nagy D., 21.), Gyurcsó (Sallai R., 71.) – Eppel.Szövetségi kapitány:Bernd Storck
Gólszerző:Rebés (26.)
Vb 2026: őrült meccsen ikszelt Bahreinben Ausztrália
Az autójában és az osztályteremben is megerőszakolta a diákját egy tanárnő
NB I: a DVTK szabadlistára tette marokkói játékosát – hivatalos
Dávid Petra alaposan megmondta a véleményét
Hazánkba hozhatják a budapesti embervadászat vezetőjét, Ilaria Salis bűntársát
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
Eldőlt, ki ellen játssza sorsdöntő meccsét a magyar válogatott – ez hosszú távon meghatározhatja Marco Rossi együttesének sorsát
Eb-negyeddöntő, csalódás a Nemzetek Ligájában – ilyen volt a törökök 2024-es éve
Itt vannak az első képek az országos havazásról
Pénteki sportműsor: ellenfelet kap a magyar válogatott az NL-osztályozóban; pályán a Bayern és a PSG
Szolnoki uszodaügy: a közösségi médiában üzent a polgármester
Nemzetek Ligája: holland–spanyol és olasz–német rangadók jönnek a negyeddöntőben
