Az eseményen Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futballhagyomány és a Puskás-ügyek nagykövete felidézte Czibor pályafutásának emlékezetes pillanatait a kezdetektől, amikor vonatvezetőként dolgozott Komáromban, az Aranycsapatban elért eredményeken keresztül a barcelonai évekig, majd az 1990-es hazatérésig.
A nagykövet kiemelte: a mostani Aranycsapat Emlékév – melynek része ez a megemlékezés is – célja, hogy a hazai, és a külföldi fiatalok is megismerjék a legendás válogatott eredményeit, tagjait, ezért az egész Kárpát-medencét felölelő tanulmányi versenyt hirdetnek középiskolásoknak, amely közelebb hozza a fiatalokat a „magyar sport- és kultúrtörténet ezen kiválóságaihoz”.
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke arról beszélt, hogy idén tíz különböző eseményt rendeznek az emlékév kapcsán, jövőre pedig az Évszázad mérkőzése, a 6:3-as magyar–angol találkozó 65. évfordulója lesz a középpontban.
A megemlékezésen részt vett Mesterné Czibor Zsuzsa, az egykori futballista testvére.
Czibor Zoltán – a zseniális, „ördöngös balszélső”, a „rongylábú”, a „bolond”, ahogy társai szólították – a válogatottban 1949 és 1956 között 43 mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett. Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes. Első klubja a Komárom volt, majd a Ferencvárosban folytatta karrierjét, amely során a Budapesti Honvédban és a Barcelonában is szerepelt.