Válogatott: „Mi versenyeztetünk, nem képzünk, ez a baj”

„Óriási örömet szerzett az országnak azzal, hogy átvéve Dárdai Páltól a munkát, kijuttatta az Európa-bajnokságra a csapatot. Kint voltam az összes mérkőzésünkön Franciaországban, és állítom, remek húzásai voltak. Ugyanakkor az Eb-t követően eltűntek a csapatból az alapemberek, Juhász, Király visszavonult, sokan megsérültek. Mögöttük pedig nem kopogtattak sokan a fiatalok közül” – idézi a Magyar Nemzet Gellei Imre szavait.

A 2003-ban az Eb-szereplést a lettekkel szemben nagy csatában elbukó válogatottat irányító Gellei szerint Storck többek között abba bukott bele, hogy a nemzetközi kupában szereplő klubcsapatoknál hagyott több rutinos válogatottat, és Andorrában megpróbálkozott néhány zöldfülű újonccal – az együttes 1–0-ra kikapott.

„Nincs válogatott meccs, ahol ne a rendelkezésre álló legerősebb csapattal kellene kiállni. Ugyanis Magyarországon mindig a fejével játszik a szövetségi kapitány, ha nem így tesz.”

Várhidi Péter arról panaszkodott, hogy Magyarországon még mindig nem dolgozta ki senki azt a koncepciót, amely alapján minden klubnál egységes utánpótlásképzési rendszer működne, és amivel a válogatott is nyerne.

„A múltban hol a hollandok, hol az olaszok, hol a németek útját próbáltuk járni. Húsz éve beszélek már arról, hogy ezt az egységes koncepciót meg kellene alkotni, nem akarom újrakezdeni – mondta Várhidi Péter a Magyar Nemzetnek. – Mi versenyeztetünk az utánpótlásban, és nem képzünk, ez a legnagyobb probléma.”

A korábbi kapitány úgy véli, 17 éves korig azért versenyképes a magyar labdarúgó, mert a versenyeztetés és a képzés jelentette különbség ebben a korban még nem mutatkozik meg annyira az eredményben. Később azonban igen, és akkor már nem lehet pótolni a sok-sok kiesett évet, amikor képzés helyett csak a győzelmet, vagyis az eredményt követelték a gyerekektől.

„Amíg máshol egy Messiből, Iniestából, Thomas Müllerből ki tudja hozni a száz százalékot az edzője, addig nálunk legfeljebb a hetven százalékot fogja tudni kipréselni az edző. Ők pedig ezzel a teljesítménnyel válogatottak lesznek, mert az elmaradt képzést később nem lehet pótolni” – tette hozzá.

A mindmáig legutolsó európai kupadöntős magyar csapatot, az 1985-ös Videotont irányító Kovács Ferenc a Nemzeti Sportnak elmondta, úgy látja, a szövetségnek nem volt más választása:

„Az egész sportvilágban természetes, hogy ha egy csapat hosszú időn át nem ér el jó eredményeket, az edzőnek távoznia kell, hiszen a játékosokat nem lehet lecserélni. A szövetség még türelmesebb is volt a kapitánnyal, mint a szurkolók, akik az andorrai vereség után nyomban menesztették volna. Ezen nem szabad megsértődni, a Bayern Münchentől is azonnal elküldték Carlo Ancelottit, amint a vezetők úgy ítélték meg, nem fejlődik a csapat. Az MLSZ pontosan úgy cselekedett, ahogy ilyen esetben cselekednie kell” – mondta lapunknak.

A 62-szeres válogatott, az Újpesttel ötszörös bajnok, KEK-gólkirály Göröcs János sem marasztalta volna a német szakembert:

„Teljesen jogosan küldték el. Szerintem már Andorra után le kellett volna mondania. Úgy vélem, magyar embernek kellene lennie a mindenkori szövetségi kapitánynak, hiszen mire egy külföldi megismeri az arra érdemes magyar játékosokat, szinte már el is küldik. Nem hiszem, hogy nincs olyan magyar edző, akire rá lehetne bízni a válogatottat, ráadásul tizedannyi fizetésért. Az Eb-re jó csapatot állított össze Bernd Storck, de abból a sikerből nem lehet megélni. Számomra a viselkedése sem volt szimpatikus, sokfelől hallottam, hogy nem megengedhető hangnemben beszélt a munkatársaival, és lassan minden ismerősét idehozta” – felelte a Nemzeti Sport kérdésére.

A legutóbb vb-szereplő 1986-os magyar csapat tagja, a 24-szeres válogatott Dajka László az elmúlt időszak pozitívumait és negatívumait is számba vette:

„Először is gratulálni szeretnék Bernd Storcknak a Norvégia elleni pótselejtezős párharc sikeréhez, és az osztrákok, valamint a portugálok elleni Eb-mérkőzéshez. Ezeket a meccseket mi, magyar edzők is élveztük, a teljesítményt megsüvegeltük. Viszont úgy gondolom, hogy a későbbiekben nemigen lehetett felfedezni azt a fejlődést és előrelépést, amiről ő beszélt. Úgy vélem, ha egy külföldi szakembert hívnak a magyar válogatott kispadjára, mi, magyar edzők szeretnénk minden tekintetben felnézni rá, de az utóbbi hónapok eredményeire a magyar edzők is képesek lettek volna.”

A több évet Németországban futballozó, a Kaiserslauternnel Bundesliga-aranyérmet nyerő Hrutka János így kommentált:

„Bernd Storck neve immár örökre összefonódik a negyvennégy év utáni első magyar Eb-szerepléssel, amiben elévülhetetlen érdemei vannak. Még akkor is, ha a siker alapjait Dárdai Pál rakta is le, mert a munkát az utódja végezte el. Ugyanakkor az Eb-kijutáshoz a kedvező körülmények összejátszására és nagy szerencsére is szükség volt, és az MLSZ-nek kommunikációval meg kellett volna előznie, hogy az Eb után a szurkolók elhiggyék, hogy Svájccal és Portugáliával is versenyképesek lehetünk. A válogatásnál nem volt könnyű helyzetben, mert nincs sok klasszis játékosunk. Ugyanakkor Andorrától soha semmilyen körülmények között sem szabad kikapni, így a menesztése akkor talán időszerűbb lett volna” – mondta lapunknak.