– Mivel győzte meg Willi Orbant?
– Nem én győztem meg – kezdte a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjúját a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi, miután kiderült, hogy a hétfőn kihirdetett keretben az RB Leipzig 25 esztendős csapatkapitánya is helyet kapott. – Nem áll szándékomban senkit rávenni arra, hogy öltse magára a címeres mezt, a játékosnak kell ezt akarnia! Ebben az esetben ez történt, Willi Orban döntött úgy, hogy a magyar válogatott tagja szeretne lenni. Bernd Storck és Georges Leekens is szerette volna, hogy a magyar válogatott játékosa legyen, Willi azonban most hozta meg ezt a döntését. Felhívott és tájékoztatott arról, hogy örömmel csatlakozna hozzánk. Az tehát nem titok, hogy beszéltem vele, mint ahogy beszéltem és beszélek más futballistákkal is. Amikor szövetségi kapitány lettem, arra vágytam, hogy olyan játékosok vegyenek körül, akik száz, sőt száztíz százalékig elkötelezettek a válogatottjuk és az iránt, hogy Magyarországot képviseljék.Senkit sem kényszeríthetek arra, hogy velünk tartson, a játékosnak kell éreznie, hogy köztünk van a helye. A motivációnál és a szenvedélynél nincs fontosabb a futballban.
– Feltételezem, nem bánkódott, amikor Willi Orban jelezte, hogy jönne.
– Persze hogy nem, mégiscsak a világ egyik legerősebb bajnokságában szereplő lipcsei csapat belső védőjéről, csapatkapitányáról van szó. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a finnek és a görögök elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen elégedett voltam Kádár Tamás és Lang Ádám teljesítményével, mint ahogy a pályára végül nem lépő Vinícius és Litauszki Róbert hozzáállására és edzésmunkájára sem lehetett panaszom. Willi kétségkívül topjátékos, örülök, hogy a jövőben velünk lesz. Arról nem beszélve, hogy klubtársával, egyben válogatottunk egyik kulcsemberével, Gulácsi Péterrel jól ismerik és kiválóan megértik egymást, ami már az elején hasznunkra válhat. Elvileg mindenképp erősödtünk, remélem, ez a pályán is látszik majd.
– Ha Willi Orban kap lehetőséget középen, Kádár Tamás befoltozhatja a védelem bal oldalán egy ideje tátongó lyukat?
– Ez is egy opció. Amellett, hogy Tamásnak nem a balhátvéd a kedvenc pozíciója, a személyiségéből fakadóan ott segít, ahol tud. Mint mindenki más, aki a csapatunkhoz tartozik.
– Mikor volt nehezebb helyzetben, augusztus végén, amikor először kellett megneveznie, akikre számít, vagy most?
– Egy hónapnyi tapasztalattal gazdagabb vagyok. Vallom, aki okul a hibákból, idővel tapasztaltabbá válik, aki nem, csak szimplán öregszik...
– Ön követett el hibákat az előző két meccsen?
– Szinte mindenki hibázik. Ha valaki dönt, vállalnia kell a következményeit. Az edző döntését viszont kizárólag az eredmények minősítik. Ha nyer a csapatod, jókat húztál, ha vereséget szenved, hibáztál. Ha abból indulok ki, hogy Finnországtól kikaptunk, Görögországot legyőztük, egyelőre ötven-ötven a jó és a kevésbé jó döntéseim aránya. Apropó, ötven! Mintegy félszáz játékost kísérünk folyamatos figyelemmel, közülük kerül ki az a huszonegynéhány, akivel a soron következő mérkőzéseken számolunk. A megfelelő forma és fizikai állapot alap, most is azok kaptak meghívót, akik a többieknél jobb formában vannak.
– El is érkeztünk Dzsudzsák Balázshoz...
– Balázs esetében örömteli, hogy végre talált magának csapatot. Amióta az al-Ittihad Kalbához igazolt, két meccsen játszott, az egyiken negyvenöt, a másikon nyolcvankilenc percet. Nyilvánvaló, hogy a hosszú kihagyást követően még nincs topformában,de az idő előrehaladtával ez minden bizonnyal változik. Meglátjuk, hogyan alakul a sorsa, ha jó formában és kondícióban lesz, visszatérhet a válogatottba. A képességei alapján ott a helye, ugyanakkor az arab emírségekbeli bajnokságot nem lehet az európai bajnokságokhoz mérni. Tudom, Balázs közel állt ahhoz, hogy Hollandiában, Németországban vagy Angliában folytassa, sajnálom, hogy nem jött össze.
– Augusztusban személyesen beszélt vele a kihagyásáról. Most is?
– Most már nem. Az első kerethirdetéskor felállítottam egy szabályrendszert, amiről Balázst és minden játékost tájékoztattam, és ami nem csupán rá, hanem mindenkire vonatkozik. Nem vagyok az a típus, aki egyik hétről a másikra megváltoztatja a regulákat. Vannak elveim, azokhoz ragaszkodom. Szerintem ez tiszta sor. Aki nem játszik rendszeresen, aki nincs jó állapotban,azzal nem tudok kalkulálni– ezt, azt hiszem, mindenki megérti.
– Ha lehet egyáltalán valakit hiányolni, az Gazdag Dániel és Zsótér Donát.
– Elismerem, a nevük okkal vetődik fel. Mindkettejüket figyeljük, de úgy láttuk jónak, ha a következő két találkozón az U21-es válogatottban lépnek pályára, abban bízunk, hogy a különbséget ők jelentik majd a Málta és a Törökország elleni Eb-selejtezőn. És ha már az U21-es együttesnél járunk, hadd mondjam el, hogy Dárdai Palkó meghívását is terveztük Michael Boris szövetségi edzővel, a játékos azonban még nem döntötte el, hogy a magyar vagy a német válogatottat szeretné-e erősíteni. Édesapjával, Dárdai Pállal egyeztettem ez ügyben, jeleztem neki, hogy a magyar válogatott semmiképp sem szeretne lemondani Palkóról. Abban maradtunk, a fejlődése érdekében hagyunk neki időt, hiszen egy fiatal játékosnak ez nehéz döntés, ugyanakkor más nem határozhat ebben a kérdésben helyette.
– Willi Orban mellett további hat olyan futballistát vár a következő összetartásra, aki a legutóbbin nem volt jelen. A kíváncsiság hajtja ezen a téren?
– Az is. No meg az, hogy a szóban forgó játékosok megfelelnek a követelményeknek. Gróf Dáviddal, Baráth Botonddal és Holender Filippel már dolgoztam együtt Kispesten, de nem ez a magyarázata a meghívásuknak, sokkal inkább az, hogy huzamosabb ideje jól teljesítenek. Baráth Botond a védelem több pontján bevethető, Holender Filip pedig jóformán minden poszton, akár Joker is lehetne a beceneve... Gyurcsó Ádámot, Németh Krisztiánt és Nagy Dominikot természetesen ismerem korábbról, mindhárman bizonyítottak már címeres mezben, én is szeretném megadni nekik az esélyt erre.
– Nagy Ádámnak a görögök ellen megadta, a középpályás élt vele, azóta remekel Bolognában.
– Ádám a bajnokság első fordulójában csereként jutott szóhoz, de fél óra elteltével kiállították. Az azt követő három mérkőzésen nem játszott, de hogy milyen erős karakter, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy amikor a Roma ellen visszatérhetett a csapatba, kiválóan futballozott. Éppen rég látott édesanyámat látogattam meg Torinóban, amikor a Juventus a Bolognát fogadta, és a kellemest összekötve a hasznossal, élőben néztem meg, mire megy Ádám a sztárok ellen. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy csapata legjobbja volt. Ezek után mi mást remélnék tőle, mint hogy önbizalomtól duzzadva csatlakozzon a kerethez. Nem mellesleg ugyanezt várom a szintén remek formát mutató Szalai Ádámtól és Sallai Rolandtól is. Egyikük sem eshet át a ló túlsó oldalára, de úgy kell hozzáállniuk a görögök és az észtek elleni találkozóhoz, hogy társaikkal karöltve immár bármire képesek! Nem félhetnek senkitől!
– Ön sem tart a jövő pénteki, Görögország elleni mérkőzéstől?
– Ha egyszer legyőztük a görögöket, miért ne fordulhatna elő még egyszer?! Nincs kizárva, hogy a budapesti találkozó előtt ellenfelünk kissé alábecsült minket, ám abban biztos vagyok, hogy fűti a visszavágás vágya, s Athénban mindent elkövet a győzelemért. Pozitívan kell hozzáállnunk a feladathoz.
– Hétfőn edz először a csapat, pénteken már meccset játszik. Ez mekkora nehézséget okoz?
– Úgy lettem szövetségi kapitány, hogy tudtam, felkészülési meccsen nem lesz lehetőségem tesztelni a csapatot, hogy az első négy Nemzetek Ligája-mérkőzésből hármat idegenben vívunk, azt az egy hazait pedig zárt kapuk mögött kell lejátszanunk. Meggyőződésem volt, hogy a magyar válogatott jóval többre képest annál, amit korábban mutatott.
– A görögök legyőzését hogyan élte meg?
– Csodálatos élményként. Láttam a fiúk szemében az örömöt és a büszkeséget. Ugyanazt, amit én éreztem. Már csak azt kellene valahogy elérnem, hogy a meccs előtti idegességet levetkőzzem valahogy. Ötvennégy évesen is úgy élek meg minden kilencven percet, hogy az életem legfontosabb mérkőzése, ha törik, ha szakad, meg kell nyernem. Az egészségemnek ez aligha tesz jót, törekszem is rá, hogy valahogy levegyem a nyomást magamról, de nem egyszerű. Meg aztán ki tudja, milyen lenne egy nyugodt Marco Rossi...
Még Bernd Storck irányította a válogatottat, amikor először felvetődött Willi Orban szerepeltetése. Magyar az édesapja, lengyel az édesanyja, s Kaiserslauternben született a védő, aki egy ideig a német válogatottat vezető Joachim Löw meghívójára várt – később Georges Leekens is próbálta rávenni, hogy magára öltse a piros-fehér-zöld szerelést, de ő csak a napokban hozta meg a végső döntést. |
A VÁLOGATOTT KERET
KAPUSOK: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Gróf Dávid (Budapest Honvéd)
VÉDŐK: Baráth Botond (Budapest Honvéd), Bese Barnabás (Le Havre AC – Franciaország), Fiola Attila (Mol Vidi FC), Kádár Tamás (Dinamo Kijev – Ukrajna), Lang Ádám (CFR Cluj – Románia), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Willi Orban (RB Leipzig – Németország), Vinícius (Mol Vidi FC)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Kalmár Zsolt (DAC – Szlovákia), Kleinheisler László (Asztana – Kazahsztán), Kovács István (Mol Vidi FC), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország), Nagy Dominik (Legia Warszawa – Lengyelország), Nagy Gergő (Budapest Honvéd), Pátkai Máté (Mol Vidi FC)
TÁMADÓK: Eppel Márton (Kajrat Almati – Kazahsztán), Gyurcsó Ádám (Hajduk Split – Horvátország), Holender Filip (Budapest Honvéd), Németh Krisztián (Sporting Kansas City – Egyesült Államok), Sallai Roland (SC Freiburg – Németország), Szalai Ádám (TSG 1899 Hoffenheim – Németország), Varga Roland (Ferencváros)
NEMZETEK LIGÁJA
A C-LIGA PROGRAMJA
2. CSOPORT
Október 12., péntek
20.45, Athén: Görögország–MAGYARORSZÁG
Október 15., hétfő
20.45, Tallinn: Észtország–MAGYARORSZÁG