KAPUSOK: GROSICS GYULA VAGY GULÁCSI PÉTER?

Grosics Gyula nagy fölénnyel nyerte a kapusok versenyének első körét, a szavazatok 67 százaléka jutott a „Fekete Párducnak”.

A második helyért sokkal nagyobb volt a küzdelem, Gulácsi Péter nem sokkal előzte meg a 108-szoros válogatott Király Gábort. De a végén is az Aranycsapat kapusa diadalmaskodik?

A dorogi születésű sportember a MATEOSZ, a Honvéd és a Tatabánya játékosa volt, később 86 alkalommal állt a magyar válogatott kapujában, egyszer, 1954-ben világbajnoki döntőn is, ott sajnos három gólt is kapott...

JOBB OLDALI KÖZÉPSŐ VÉDŐ: MÁTRAI SÁNDOR VAGY NOVÁK DEZSŐ?

Rudas Ferenc hamar kiesett, a Ferencváros két másik legendája fej fej mellett haladt. Mátrai Sándor a válogatottban futott be nagyobb karriert (és milyen villámgyorsan futott!), Novák Dezső az olimpiák és a büntetők hőse, meglehet, ő az Európa-bajnokságok utolsó védője, aki gólkirályként zárta a tornát. Novák edzőként vezette a Fradit és az olimpiai válogatottat is, de karrierjére nyilvánvalóan árnyékot vet ügynökmúltja, ám ez az árnyék az akkori Fradi szinte teljes kezdőjére odahajolt, még mostani „ellenfelére”, sőt még Czibor Zoltánra is!

A csatárnak és sprinternek indult Mátraiból saját bevallása szerint Sebes Gusztáv faragott hátvédet, és játékos annyira szerette a becsúszó szereléseket, hogy a legenda szerint direkt hagyta a támadókat egy kicsit elszökni, csakhogy egy váratlan becsúszással szerezze meg a labdát. Mátrai a száz métert 10.4 másodperc alatt futotta, a távolugrásban hét méterig jutott, a ma gladiátorai között is megállta volna a helyét. Hogy egy egykori, a földről éppen feltámaszkodó ellenfelét idézzük: „Honnan az ördögből kerültél elő?”.

Érdekes, hogy Novák is szélsőként kezdte a karrierjét, aztán lesérült a Haladás mindkét balhátvédje...

KÖZÉPSŐ VÉDŐ: MÉSZÖLY KÁLMÁN VAGY PÁNCSICS MIKLÓS?

Ahogyan arra számítani lehetett, Mészöly Kálmán nyerte a középső védők versenyét, a voksok több mint felét begyűjtve: 18 ezernél is több szavazó ötvenöt százalékánál a „Szőke Szikla” lett a győztes.

A Vasas legendás alakja szövetségi kapitányként is sikeres volt, az 1982-es vb-re vezette ki a nemzeti csapatot. A döntőben a Ferencváros ikonja, Páncsics Miklós lesz az ellenfele, aki karrierje vége felé a Honvédhoz igazolt, zajos médiaérdeklődés közepette. Páncsics volt az első, aki 10-es osztályzatot kapott a Népsporttól!

A szavazást végül a vártnál szorosabb eredménnyel, de pár száz szavazattal megnyerte a Vasas ikonja.

BAL OLDALI KÖZÉPSŐ VÉDŐ: LANTOS MIHÁLY VAGY SIPOS FERENC?

Ritka alkalom, a harmadik középső védő posztján szakértői gárdánk és olvasóink zöme is Lantos Mihály mellett tett le a garast, még azok nagy része is, akik hiányolták mellőle az Aranycsapat másik remek védőjét, Lóránt Gyulát, de ugyebár ez tipikusan A melyik ujjunkat harapjuk meg? minősített esete, hiszen különböző korokból igyekeztek a szakértők összehozni a keretet.

A nagyon technikás Lantosról emeljük ki, hogy mindkét lábával egyaránt jól rúgott, korábban szerepelt a csatársorban és a középpályán is. A válogatott Sebes-érájában hat gólt szereztek a hátvédek, ebből Lantos egymaga ötöt, az olimpiai aranyéremhez és a világbajnoki ezüsthöz három góllal járult hozzá. Hegyi Tamás mértékadó listáján (A magyar futball legjobb 50 labdarúgója) Sipos Ferencet csak egyetlen védő előzte meg, Mészöly Kálmán, és ő is közvetlenül előtte végzett, a 14. helyen. Siposra a legjellemzőbb a beceneve: „Tüdő”, de mi emeljük ki a szívet, a lelket és az eszet is, no és azt, hogy az NB I-ben 23 gólt szerzett csak szabadrúgásból. Testvére, István is válogatott labdarúgó volt.

JOBBSZÉLSŐ: KUBALA LÁSZLÓ VAGY SÁNDOR KÁROLY?

Kubala Lászlóról parkot neveztek el Angyalföldön, a Vasas akadémiája is az ő nevét viseli, és Barcelonában senkit nem lep meg, hogy jól szerepelt a játékunkban.

Ám a jobbszélsők királya, az MTK legendás alakja, a 75-szörös válogatott Sándor Károly megelőzheti őt a döntőben.

VÉDEKEZŐ KÖZÉPPÁLYÁS: ORTH GYÖRGY VAGY GERA ZOLTÁN?

Lipcsei Péter kiesett, Gera Zoltán elhúzott, övé az első hely? Ne kapkodjunk még: a nemrégiben visszavonult sokoldalú Gerát aligha kell bemutatni senki sem, maradjunk annyiban, kevés honfitársunkat szavazzák be a közeljövőben az Év csapatába a Premier League-ben...

De Orth Györgyöt sem neveznénk esélytelennek ebben a duellben, és ne feledjük, 1925-ben alig 25 évesen véget vetett karrierje legszebb éveinek egy kegyetlen belépő. Az élvonal háromszoros gólkirálya később Olaszországban és Németországban is légióskodott, 28 évesen visszavonult, 1930-ban már Chilét vezeti a vébén szövetségi kapitányként.

Játékosként (könnyed, elegáns, zseniális, kétlábas, intelligens, gólerős, ezek voltak akkori epitheton ornansai, több külföldi szakértő szerint a két világháború közötti időszak legjobbja) nagy hírnévre tett szert, edzőként ezt is kamatoztatta. A mai fiataloknak szinte hihetetlen, de volt mexikói, kolumbiai és perui kapitány, edzette több francia és olasz klub mellett a Boca Juniorst, a Sporting CP-t és az FC Portót, tehát nemcsak korának legnagyobb „futballművésze” volt, ráadásul minden mezőnybeli poszton (!), hanem edzőként is világhírű. Nem mellesleg hat nyelven beszélő, művelt ember. Várjuk utódai jelentkezését...

KARMESTER: BOZSIK JÓZSEF VAGY DÉTÁRI LAJOS?

Détári Lajos és Nyilasi Tibor, ha nem is sokat, de játszott egymás mellett, és most is közel kerültek egymáshoz – Bozsik Józsefet megszorítania egyiküknek sem sikerült az első körben.

Az Aranycsapat géniusza más pozícióban szerepelt, mint nevezetes utódai, és a Honvéd karmestere nem sokkal előzte meg a Fradi-szurkolók örök kedvencét. De ki lesz a végső győztes?

BALSZÉLSŐ: CZIBOR ZOLTÁN VAGY FARKAS JÁNOS?

Akár hiszik, akár nem, a legtöbb pénzért klubot váltó magyar futballista, Szoboszlai Dominik csak pár szavazattal maradt le Farkas Jánostól, a Vasas ikonjától, aki a társadalom mélyéről emelkedett az ország kedvencei közé, de a szocializmus „vívmányai” miatt soha nem próbálhatta ki magát külföldön (de még Lipcsébe sem engedték volna el, hiába az NDK falanszterében fungált a Lokomotive Leipzig). Farkas kétszer is bekerült a France Football Aranylabda-szavazásán a legjobb tíz közé, Angliában segített szétcincálni az előző két és a következő vb aranyérmesét, Brazíliát, a torna után négy gólt lőtt a franciáknak, és fénykorában Mészöly Kálmánnal együtt a budapesti nagyvilági életet is élvezhette.

A „rongylábú”, nagylelkű és nagyszívű, de hirtelen haragú Czibor Zoltánt senki sem tudta kiszámítani, gyanúnk szerint ő maga sem tudta mindig, mi lesz a következő lépése. Sajnos visszavonulása után ő sem szolgálhatta a futballt, de legalább volt neki pár szép éve – már idehaza – a halála előtt. Volt miről mesélnie: Puskás Ferenc örök barátja és örök ellenlábasa (a kommunista hatalom Czibort próbálta meg ráállítani a szájának és szívének soha nem parancsoló „Öcsire”) egyszerű komáromi mozdonyvezetőből a nagy Honvéd és a Barcelona csillaga lett, az Aranycsapat titkos fegyvere, posztjának megújítója (nem is értették akkoriban, miért csavarog annyit a pályán). Az akkoriban bűvösnek számító harmincas években lépve játszott még az FC Baselben és az Austria Wienben, majd picit Észak-Amerikában is.

Legjellemzőbb rá, hogy hogyan került a Honvédba: megérezvén a Fradi előtt álló sötét jövő, maga kérte a Csepel vezetőségét, hogy igazolják át, majd amikor egy katonai behívóval utánanyúlt a Honvéd, a szélső jelentkezett az ex-MTK-nál, az akkori Budapesti Bástyánál, és Hidegkuti Nándorék el is érték az Államvédelmi Hatóságnál, hogy vegyék fel Czibort tiszti iskolájukba, és igazolják át a csapathoz. A honvédelmi miniszter Farkas Mihály végül mégis nyert: nyílt paranccsal átvezényelte Czibort a Honvédhoz. Czibor arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a huzavonát, csak annyit mondott, csibészes mosolyával: „Miért, miért?... Nem szerettem parancsra menni, és mindig dribliztem”.

JOBBÖSSZEKÖTŐ: KOCSIS SÁNDOR VAGY GÖRÖCS JÁNOS?

„Nem vállaltunk nagy kockázatot akkor, amikor kijelentettük: ezen a poszton csakis Kocsis Sándor lehet a győztes” – mondta szakértőnk az első kör után.

De így lesz-e a végső szavazás után is? Göröcs János is futballisten volt, az idősebb újpesti drukkerek párás szemmel emlegetik csodálatos megoldásait, de „Kocka” elsősége sokak szerint borítékolható.
A Barcelona egykori támadója az 1954-es vb gólkirálya volt, két gól a brazilok, kettő Uruguay ellen – világklasszis volt. Egyértelműnek tűnik, vagy borul a papírforma, mint az 1954-es világbajnoki döntőben?

KÖZÉPCSATÁR: ALBERT FLÓRIÁN VAGY HIDEGKUTI NÁNDOR?

Labdarúgásunk gazdagságát jelzi, hogy a gólzsák Bene Ferenc igazából labdába sem rúgott Albert Flórián és Hidegkuti Nándor mellett.

Mi tagadás, igencsak jó csatár legyen a stoplisain az, aki felveszi a harcot a Ferencváros és a magyar futball egyetlen aranylabdásával, a korszak magyar szupersztárjával, az 1962-es vb gólkirályával, és azzal a támadóval, aki az Aranycsapat eszeként harmincon felül is világklasszisként teljesített, és még az 1958-as vébén is szolgálta a nemzeti csapatukat.

Az „Öreg” karrierjének elejét a II. világháború, a végét 1956 és Puskásék külföldön maradása tette csonkává, olaszországi edzői karrierjére ráment magánéletbeli boldogsága – kései kárpótlásként bekerül minden idők legjobb tizenegyébe Albert előtt?

BALÖSSZEKÖTŐ: PUSKÁS FERENC VAGY SCHLOSSER IMRE?

Ki nem Puskás Ferencre szavazott? A valaha volt legjobb magyar futballista címre is messzemenően esélyes legenda a voksok 91 százalékát gyűjtötte be, a következő kört is minden bizonnyal nagy fölénnyel nyeri majd. A Honvéd és a Real Madrid gólkirálya, aki világszerte ismertté Magyarországot, jelentős fölénnyel nyerte meg az első kört.

Kedden, az Európa-bajnokságra készülő mai magyar válogatott új, idegenbeli fehér mezével egy időben mutatjuk be, hogy önök szerint melyik lenne a legjobb magyar tizenegy.

A legjobb csapatba kerültek nevei rákerülnek az új, fehér válogatott mezekre, és az Adidas bekeretezve elküldi azt a játékosnak, vagy ha már elhunyt, annak örököseinek.