Húsz éve viseli Puskás Ferenc nevét a nemzeti stadion

„Integessen, Öcsi bácsi!” – biztatta udvariasan a mellette álló, 75 éves ünnepeltet a volán mögül Baumgartner Zsolt, miközben a forgatókönyvnek megfelelően nyitott sportkocsival végighajtott vele az atlétikai pályán a szurkolók előtt. Puskás Ferenc csak ennyit szólt vissza mogorván: „Integessen a f...om.”

Ez talán az utolsó hamisítatlan puskásos aranyköpés, amely fennmaradt a magyar labdarúgás legismertebb alakjától, akit sokan éppen keresetlen őszintesége, maníroktól mentes megnyilvánulásai miatt is zártak a szívükbe. És talán ezért is bocsánatos bűn, hogy a számos szép gesztus és a magyar–spanyol válogatott mérkőzés 1–1-es végeredménye mellett futballkörökben a sportkocsis jelenet miatt is emlékezetes maradt a húsz évvel ezelőtti ünnepi alkalom, amely során az addigi Népstadion hivatalosan „felvette” Puskás Ferenc nevét. Az anekdota Szöllősi György Puskás Ferenc életútját feldolgozó könyvében is szerepel, és segít megidézni valamit abból az őt körüllengő megnyerő közvetlenségből, természetességből, amelyet feleleveníteni hétfőn különösen időszerűnek tetszett.

Hogy miért? Húsz évvel ezelőtt, 2002. augusztus 21-én nevezték át az 1953-ban megnyitott nemzeti stadiont Puskás Ferenc Stadionra. A jeles névadóra és a jelenlétében rendezett Magyarország–Spanyolország (1–1) díszmérkőzésre emlékezve a korabeli válogatott tagjainak részvételével tartottak díszes ünnepséget a 2019-ben átadott Puskás Arénában. A Sportért Felelős Államtitkárság szervezésében meghirdetett program nyitányaként Gellei Imre akkori szövetségi kapitány mondott ünnepi beszédet A magyar labdarúgás szobránál.

„A spanyol válogatott ellen játszani mindig nagy feladat, a friss világbajnoki negyeddöntős, Iker Casillas, Xavi, Raúl és Fernando Morientes nevével fémjelzett csapat ellen ez fokozottan igaz volt, ám úgy hiszem, a döntetlennel alkalomhoz méltó teljesítményt nyújtottunk, Puskás Ferenc előtt is tisztelegve – hangsúlyozta a manapság az öregfiúk-válogatottat vezető szakember. – Öcsi bácsi nem csak játékával és futballpályafutásával, de színes egyéniségével, jellegzetes humorával is nyomot hagyott környezetében, a közelében tartózkodni is élményt jelentett. Neki nem kellett értenie a futballhoz, mert ő maga volt a futball.”

Gellei Imre megemlékezett a húsz évvel ezelőtti csapat nagy hiányzóiról, a spanyolok ellen csereként Gera Zoltánt váltó, két évvel később elhunyt Fehér Miklósról (az egykori remek támadó édesapja a szervezők meghívására ott volt a hétfői eseményen), valamint a sokak által kedvelt, örökké derűs masszőrről, Eisemann Lászlóról (1954–2015). A magyar válogatott játékosok előtt tisztelgő szobornál elhelyezték a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Puskás Alapítvány koszorúját, majd a Puskás Aréna keleti VIP-termében folytatódott a műsor a további köszöntőbeszédekkel.

„Nem volt kérdés, hogy a legnagyobb, nemzeti stadionunknak Puskás Ferenc nevét kell viselnie – emelte ki Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, aki maga is ott volt a magyar–spanyol mérkőzésre kilátogató húszezer ember között. – Az is egyértelműnek tűnt, hogy az akkori stadion nincsen a névadó legendához méltó állapotban, a 2019-ben felavatott Puskás Arénáról már ez is elmondható. Nem csak a futballban alkotott maradandót, hatásáról sokat elárul, hogy máig a Puskás a legismertebb magyar név a világon.”

A két évtizeddel ezelőtti válogatott játékosai nagy számban megjelentek, jelen volt Böőr Zoltán, Fehér Csaba, Gera Zoltán, Gyepes Gábor, Halmosi Péter, Kenesei Krisztián, Király Gábor, Miriuta László, Sebők Vilmos és Tököli Attila is. A csapat képviseletében a 108-szoros válogatott kapus, Király Gábor állt mikrofonhoz, a Puskás Intézet eseményre összeállított, alkalmi minikiállításának díszletei között. Megemlítette kettejük életútjának furcsa egybeeséseként, hogy Puskás Ferenccel mindketten április 1-jén születtek, és felidézte utolsó, 2005-ös találkozásuk emlékét: „A Real Madrid elleni mérkőzésen történt az eset, és úgy él a fejemben, mint egy film jelenete. A játékoskijáróból ő jött kifelé, én tartottam befelé, a lelátóról beszűrődött a Puskást ünneplő közönség hangja és a kinti világosság, befelé fokozatosan sötétedett az alagút. Abban a furcsa helyzetben találkoztunk, és váltottunk néhány szót, ami különösen sokat jelentett nekem.”

A névadó ünnepség évfordulóján ott volt a Puskás Arénában Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Labdarúgó-szövetség képviseletében pedig mások mellett a beszédében személyes, Puskás Ferenccel kapcsolatos emlékeit felidéző Berzi Sándor alelnök, Vági Márton főtitkár, illetve Marco Rossi, a válogatott szövetségi kapitánya.

„Külföldi vagyok, mégis büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek és a magyar futball legnagyobb legendájára emlékezhetek – mondta az olasz edző. – A válogatott vezetőjeként mondhatom, a csapattal Magyarországot és a magyar futball történetét is méltó módon kell képviselnünk. Sohasem fordulhat elő, hogy szégyent hozzunk az országra.”

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Puskás-ügyek nagykövete az elnevezés egykori hivatalos kezdeményezőjeként mondott beszédében kitért az átnevezésért vívott küzdelem lépéseire. Lapunk kérésére Bozóky Imre, a Magyar Labdarúgó-szövetség akkori elnöke a Berzi Sándor által említett részletet megerősítve elárulta, a magyar–spanyol mérkőzés eredeti időpontja április eleje, a Puskás Ferenc 75. születésnapjához legközelebbi játéknap lett volna, ám a spanyol szövetség a megállapodás ellenére az utolsó pillanatban visszatáncolt, és a világbajnokságra készülő válogatottnak utóbb egy Hollandia elleni mérkőzést kötött le. A spanyolok azonban fontosnak gondolták megadni a tiszteletet Puskás Ferencnek, ezért a kissé megkésett, nyári találkozó ötletére nyitottak voltak, sőt fellépési díjat sem kértek érte, csupán a kinti televíziós közvetítési jogokra tartottak számot.

És ha már televíziós közvetítés: a Puskás Arénában hétfőn levetítették a 2002-es mérkőzés felvételét, amelynek első kockái némi hiányérzetet hagyhattak, hagyhatnak a nézőben.

Hiába harangozták be annak idején, hogy a kezdőrúgást Puskás Ferenc végzi majd el, a Kútvölgyi kórházból néhány órára kiengedett, legyengült állapotban lévő ünnepelt a stadionban visszalépett a megterhelő feladattól. A játékoskijáró fölötti felirat leleplezésénél azonban még aktívan részt vett, közelről figyelhette a helyükre került betűket: „Puskás Ferenc Stadion”.

VIDEÓS ÖSSZEFOGLALÓNK AZ ESEMÉNYRŐL