KEDVEZŐ STATISZTIKÁK – A SZÁMOK ALAPJÁN A MAGYAR ÉS A SZERB VÁLOGATOTT A CSOPORT KÉT FAVORITJA
Kezdjük az elemzést a magyar válogatott számára kedvező statisztikákkal! Összevetettük az InStat Sport fontosabb, a Nemzetek Ligája-mérkőzések során mért adatait az Eb-selejtező G-csoportjába kisorsolt, a továbbjutásra leginkább esélyes magyar, szerb, montenegrói és bolgár válogatott között. Az összesített statisztikák a mieinkre nézve még úgy is nagyon kedvezőek, hogy Szoboszlai Dominikék az A-ligában sokkal erősebb csapatokkal játszottak (angolokkal, olaszokkal, németekkel), mint a B-ben a szerbek (a norvégokkal, a svédekkel és a szlovénokkal) és a montenegróiak (a románokkal, a finnekkel és a bosnyákokkal) vagy a C-ben a bolgárok (az északmacedónokkal, a grúzokkal és a gibraltáriakkal).
A magyar, szerb, montenegrói, bolgár négyesből a Nemzetek Ligájában Marco Rossi szövetségi kapitány együttese érte el a legjobb találati arányt a kapura lövéseknél, 59 százalékkal, a szerbek 55, a bolgárok 43, a montenegróiak pedig csak 34 százalékban találták el a kaput a lövéseikből. A szerb után (6 lövés/meccs) a magyar válogatotté volt a legtöbb kísérlet (5.7), s ebben a négyesben a szerbek után (7) a legtöbb gólhelyzet kialakításában (5.7), sőt a helyzetek minőségét jelző xG-mutatóban is másodikak vagyunk. 1.34 volt átlagosan meccsenként a helyzeteink minősége alapján elvárható góljaink száma – aminek tökéletesen meg is feleltünk az 1.33-as mérkőzésenkénti gólátlagunkkal. A vizsgált válogatottak közül csak a szerb tudta túlszárnyalni a góljai számát a helyzetek alapján elvárhatóhoz képest.
Passzpontosságban is a másodikak vagyunk a szerbek mögött, a bolgárokkal holtversenyben (83-83 százalék), szintén másodikok vagyunk a szerbek mögött a gólhelyzetet teremtő sikeres kulcspasszok számában (5.6–3.2), a beadások hatékonyságában viszont elsők (37 százalékkal, másodikok a szerbek 34-gyel).
Aztán van néhány adat, amelyen azért kiütközik, hogy a mieink lényegesebb erősebb csoportban voltak, mint a leendő ellenfelek, de egyúttal az is látszik, melyek azok a mutatók, melyekben feltétlenül javulnunk kellene a selejtezőkre.
A mérkőzésenként megnyert párharcok, illetve külön a légi párharcok számában például utolsók vagyunk a vizsgált négyesben. Ezek a mutatók nyilván jobbak lesznek, ha majd nem a legutóbbi Európa-bajnok és Eb-ezüstérmes lesz az ellenfél, viszont azzal már korábban is akadt gondunk, gyengébb ellenfelekkel szemben is, hogy a felépített támadásokból viszonylag ritkán tudunk kapura lőni, lövéseink nagyobb része rögzített játékhelyzetek (szögletek, szabadrúgások) révén alakul ki. A magyar válogatott felépített akcióból kevesebbszer lőtt kapura (3.5/ meccs), mint a szerbek (6), a montenegróiak (5) vagy a bolgárok (5.8), viszont rögzített helyzetekből mindegyiküknél többször.
Meccsenkénti átlag | Magyarország | Szerbia | Montenegró | Bulgária |
Lövés/kaput eltaláló | 10/5.7, 59% | 11/6, 55% | 9/3.2, 34% | 11/4.8, 43% |
Gólhelyzet | 5.7 | 7 | 4.7 | 4.5 |
xG/mecsenkénti gólátlag | 1.34/1.33 | 1.75/2.1 | 0.99/1 | 0.86/1.66 |
Passz/pontos | 402/333, 83% | 613/530, 86% | 377/291, 77% | 487/404, 83% |
Beadás/pontos | 11/3.8, 37% | 16/5.3, 34% | 9/2.5, 29% | 15/3, 20% |
Sikeres kulcspasszok | 3.2 | 5.6 | 2.5 | 2.8 |
Párharcok/megnyert | 135/59, 44% | 122/64, 54% | 140/76, 54% | 163/85, 52% |
Légi párharcok/megnyert | 29/13, 45 % | 40/23, 57% | 42/22, 53% | 53/30, 56% |
Lövések felépített akcióból | 3.5 | 6 | 5 | 5.8 |
Lövések rögzített helyzetből kialakuló akcióból | 2.8 | 2.3 | 1.83 | 2.5 |
A legmagasabb értékeket mindegyik oszlopban kiemeltük.
Forrás: InStat Sport
AGGASZTÓ JELEK, FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK ÉS A SZALAI-FAKTOR
Összegezve a Nemezetek Ligájában elért statisztikai mutatókat elmondhatjuk, a játék legtöbb elemében a szerbekkel együtt az 1–2. helyen vagyunk a leendő Eb-selejtezős csoportunk csapatai között, viszont vannak olyan területek, amelyek adhatnak azért okot némi aggodalomra, amelyeken mindenképpen javítanunk kellene. Erre figyelmeztetett megkeresésünkre az InStat Sport elemzője, Kovács István is.
Kovács István azt is elmondta, hogy a legtöbb lövéssel Sallai Roland próbálkozik a mieink közül, mérkőzésenként átlagosan 2.8 kísérlete van. Így elsősorban tőle remélhetjük, hogy a támadások befejezésénél átveszi majd a válogatottól visszavonuló Szalai Ádám szerepét. A nagy kérdés az lesz, hogy a labda megtartásában, illetve a labda megszerzéséért folytatott támadó párharcokban ki tudja majd helyettesíteni Szalait. A csatár meccsenként 21 támadópárharcot vállalt fel. A többiek kivétel nélkül 15 alatt maradnak, Sallai (13) és Szoboszlai Dominik (9) együtt is csak 22-t. Ez azért lehet kulcskérdés, mert az ellenfél térfelén sikerrel megvívott párharcok nélkül nehezen fogunk tudni nyomást gyakorolni a riválisokra, helyzeteket kialakítani a tizenhatoson belül. |
„Az elmúlt évek egyértelmű tapasztalata, hogy a magyar válogatott azon csapatok ellen tud meggyőzőbb teljesítményt nyújtani, melyekkel szemben kontrajátékra rendezkedhet be. Nos, ez a csoport most nem ilyen lesz – kezdte helyzetértékelését az Eb-selejtező sorsolása után Kovács István. – Az albánok elleni két mérkőzés keserű tapasztalata volt, hogy egy mélyen behúzódó, jól védekező ellenféllel szemben nem tudtunk hatékonyan támadásokat vezetni. Márpedig az Eb-selejtezőkön Montenegró vagy Bulgária ellen hasonló felfogású ellenfélre, hasonlóan szenvedős meccsekre számíthatunk. Marco Rossi időszakában, Montenegró ellen már kaphattunk is ebből ízelítőt, amikor 2–1-es vereséget szenvedtünk. Ráadásul az albánok ellen az a régi problémánk is előjött, hogy amikor építeni próbáljuk a játékot, fizikailag előbb elfáradunk, ahogy mentálisan is, és a hajrában már többet hibázunk, a mérkőzések végén kapjuk a gólokat. Ez a gyengénk nagyon sokáig megvolt a korábbi kapitányi időszakokban, és előjött az albánok ellen is, mindkét meccsen az utolsó negyedórában kaptunk gólt. Ezen a problémán korábban Dárdai Pál tudott segíteni, amikor nyíltan kimondta, hogy a stabil védekezés mindennél fontosabb, és szinte ellenféltől függetlenül a kontrajátékra építette a taktikát.
Az átlagosan egy vagy egy alatti xG-mutatónk is azt támasztja alá, hogy felépített támadásokból ritkán tudunk a tizenhatoson belül helyzetbe kerülni, ha ritkán mégis, akkor kontrákból vagy rögzített játékhelyzetekből, szögletekből, szabadrúgásokból következő beadások révén, egyébként pedig távoli lövésekre szorítkozunk. A teljes Rossi-érát nézve a 63 gólunk több mint fele rögzített játékhelyzetből (24) és kontrából (12) született. A vb-selejtezőkön még az Andorra elleni hazai meccsen sem jutottunk el felépített támadásból kaput eltaláló lövésig, és mindössze három olyan felépített akciónk volt azon a meccsen, amely tizenhatoson belüli lövéssel zárult. Ennél Montenegró és Bulgária ellen vélhetően többre lesz szükség. ”
Az elemző kifejtette, a legjobb csapatok a játékosaik egyéni képességeire és az egyéni képességekből következő, összetett csapatjátékra tudják építeni a futballjukat. Viszont azok a válogatottak, amelyeknél nincs annyi kimagasló képességű labdarúgó, leegyszerűsítik a játékot. A védekezést, az ellenfél játékának elrontását helyezik előtérbe, és próbálják az egy-két jobb játékosuknak minél többször eljuttatni a labdát. Erre említette példaként a walesi válogatottat, amelynél a csapatjáték labdaszerzés után abban merül ki, hogy próbálják eljuttatni a labdát Gareth Bale-nek vagy Aaron Ramseynek, de hasonló volt a helyzet korábban az izlandi vagy éppen az Eb-győztes görög válogatott esetében.
„Az egyszerű játék is lehet nagyszerű. Marco Rossi ezt már bizonyította a Honvédnál, és ez működött a válogatottnál is: labdaszerzés után felívelés Szalai Ádámhoz, aki igyekezett megtartani a labdát, hogy aztán vissza tudja játszani a felérő társaknak vagy szabadrúgásokat harcolt ki, amelyekből aztán tudtunk helyzeteket kialakítani – mutatott rá a magyar támadójáték lényegére Kovács István. – Nem véletlen, hogy a Nemzetek Ligája A-, B- és C-ligáját figyelembe véve is Szalai Ádámé volt a legtöbb támadópárharc (113). Nagy kérdés, hogy hiányában az Eb-selejtezőkön ki fogja ezt a szerepet ellátni. Persze lehet csatár nélkül is játszani, a Pintér Attila-féle Győr bajnokságot is tudott nyerni 2013-ban középcsatár nélküli játékkal, csak éppen az albánok ellen látszott, amikor nem volt Szalai Ádám (a csatár a Montenegró elleni, 2019-es vesztes meccsen sem játszott – a szerk.), hogy ha taktikát váltunk és próbálnak többen belépni a támadások építésébe, akkor az a stabil védekezés rovására mehet. A magam részéről jobban örültem volna olyan nyugat-európai ellenfélnek, amely ellen jobban lehet építeni a kontrajátékra. Az Eb-selejtezőknek az lesz a nagy kihívása, hogy a behúzódó, a területet jobban átengedő ellenfelekkel szemben is tudjunk eredményes futballt bemutatni. Olyan ellenféllel szemben, amely könnyű sorsolásnak tekint minket, ilyen lehet Szerbia, működhet a korábbi taktika, viszont azon csapatok ellen, amelyek tartanak tőlünk, ezért behúzódnak, nyögvenyelős meccsek jöhetnek. ”
EB-SELEJTEZŐ, G-CSOPORT
A MIEINK PROGRAMJA
2023. március 27., 20.45: Magyarország–Bulgária
Június 17., 18.00: Montenegró–Magyarország
Június 20., 20.45: Magyarország–Litvánia
Szeptember 7., 20.45: Szerbia–Magyarország
Október 14., 20.45: Magyarország–Szerbia
Október 17., 20.45: Litvánia–Magyarország
November 16., 20.45: Bulgária–Magyarország
November 19., 15.00: Magyarország–Montenegró