KÉT FIATALEMBER a népszerű kő-papír-olló játékkal dönti el, ki rúgja a büntetőt – nincs ezzel semmi gond, hiszen valahogy el kell dönteni... Bizonyára vannak olyanok (a reagálások alapján kisebbségben), akik ezt a nézetet vallják. Én egy másikat. Ugyanis a két fiatalember nem a kinyúlt nyakú pólóját viselte a játszótéren, hanem a magyar labdarúgó-válogatott meggypiros mezét a Puskás Arénában. Ráadásul negyvenezer helyszíni és több százezer tévénéző előtt, őket azért tiszteljük meg azzal, hogy felkészülési meccs ide vagy oda, mellőzzük a bohóckodást.
Szoboszlai elárulta, miért kő-papír-ollóval döntöttek a tizenegyesről |
Rossi elmondta Szoboszlainak, nincs több kő-papír-olló |
Sallai Roland: Máskor nem így fogunk dönteni a tizenegyesről |
Kérdezem én, hogy ugyanezek a fiatalemberek klubszinten, német csapatuk hivatalos mérkőzésén szintén így döntenének egy tizenegyes rúgásáról hasonszőrű csapattársaikkal? Valaha egyáltalán eszükbe jutott ilyesmi? Nyilván soha, ott az edzés is komoly, nemhogy a meccs! Ezek után szerintük milyen mintát mutatnak annak a rengeteg gyereknek, aki részben miattuk volt ott a lelátón, s aki példaképnek tartja őket? Azt, hogy legyünk lazák? Kétlem, hogy ebbe egyáltalán belegondoltak, főképp, mert ifjú koruk dacára mindketten vérprofik, tehetségük mellett ezért is jutottak ilyen magas szintre. S nem azért, mert könnyedén veszik az életet, a karrierjüket.
Akkor mégis mi történhetett? Pillanatnyi elmezavar? A „valahogy el kell dönteni” érve nem áll meg, hiszen ezt már megtette helyettük a szövetségi kapitány a büntető végrehajtójának előzetes kijelölésével. Természetesen volt és lesz is a labdarúgás történetében, amikor szakmai, lelki, bármilyen más ok miatt változtatni kell ezen az összecsapás menetének függvényében, akkor ott a csapatkapitány, döntse el ő. Ha pedig egyikük az, ne bízza a sorsra, vállalja a felelősséget, azért viseli a megkülönböztető karszalagot. Lehet, 22 évesen ezt még nehéz átgondolni mélyebb aspektusaiban, tanulságnak mindenesetre megteszi az, ami történt. Aki megnyerte a játékot, kihagyta a büntetőt, sokak szerint ezzel a futball szelleme igazságot szolgáltatott. Szerintem viszont a leírtak akkor is jogosak, ha gól lett volna a lövésből, az akció és a mérkőzés végeredménye ebből a szempontból nem számít. Szerencsére a szakvezető is így gondolta, mert az eset után percekkel lecserélte mindkettőjüket. S most már örökre megtanulják, amit a szívük mélyén bizonyára pontosan éreznek, tudnak: ez nem játszótér.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!