Mi abban az évben éppen egyetlen meccset sem nyertünk, négy döntetlen és nyolc vereség volt a mérlegünk, közte 1–7 a hollandok ellen. Még az újdonsült Szlovénia is legyőzött minket 1–0-ra Szombathelyen, igaz, a szlovénoknak is volt azért egy KEK-győztes, BEK- és UEFA-kupa-döntős Srecko Katanecuk. De akkoriban minden közép-keleti országnak jutott egy-két klasszis a csehszlovák Tomás Skuhravytól a délszláv háború sújtotta Jugoszlávia szupersztárjaiig.
Nagyot fordult azóta a világ: most a bolgárok és a románok irigyelnek minket.
Nagyot fordult azóta a világ: most a bolgárok és a románok irigyelnek minket.
A bolgárokat a 2020-as Eb-pótselejtezőben Szófiában, majd most idehaza az Eb-selejtezőn is könnyedén elintéztük, a románok pedig a mi franciák, németek és angolok elleni Eb- és Nemzetek Ligája-bravúrjainkon ámulhattak az elmúlt években, s miközben azt láthatták, hogy mi az NL A-ligájában a négyes döntőbe jutásért meccselünk az olaszokkal, ők visszacsúsznak a C-ligába. Román szomszédaink az észtek elleni meccsünkre újságírót küldtek az engedélyezett Nagy-Magyarország jelkép apropóján, de a tudósító botrány helyett varázslatos hangulatról, csodálatos stadionról és példás szervezésről, irigylésre méltó futballkultúráról számolt be. Aztán a bolgárok szerb szövetségi kapitánya, Mladen Krsztajics a 3–0-s vereség után tárta szét a karját, mondván, ez a realitás, ennyit tudnak, nincsenek Szoboszlai Dominikjaik és topligákban játszó légiósaik (aki pedig van, mint Janisz Karabelov, ő nálunk játszik Kisvárdán, de a látottak alapján nem biztos, hogy ilyen bolgár importra szorul az NB I.)
S ha még idevesszük, hogy az eggyel korábbi NL-sorozatban a szerbeket is legyőztük, a két vb-selejtezőn négy pontot gyűjtöttünk a lengyelek ellen, vagy azt, hogy amíg 1992-ben a Ferencváros kikapott 4–1-re Pozsonyban a Slovantól, tavaly nyáron pedig éppen 4–1-re nyert ugyanott, elmondható, hogy az egykori szocialista blokkban már csak a vb-bronzérmes horvátok vannak előttünk, ők is elsősorban néhány idősebb sztárjuknak köszönhetően, a hanyatlás előszele már ott is érződik.
Ez hát az irigylésre méltó helyzet: Kelet-Európában most a magyar futball az etalon.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!