Hogyan is álljon Magyarország labdarúgó-válogatottja az Európa-bajnoki selejtező első, Bulgária elleni mérkőzéséhez? Elvileg a legnagyobb gondot az okozhatja, hogy ellenfeleink (Bulgária, Szerbia, Montenegró, Litvánia) választhatják azt a harcmodort, amit mi alkalmaztunk a „nagyok” ellen.
Nevezetesen azzal, hogy a csoport egyik esélyeseként a magyar válogatottra vár a kezdeményezés, a labdabirtokláson alapuló támadások felépítése, ez a fajta taktika pedig összetettebb, mint kontratámadásokat vezetni. Mi több, megkockáztatom, némileg szokatlan is.
Marco Rossi szövetségi kapitány a vasárnapi sajtótájékoztatón fején találta a szöget, amikor azt mondta, attól, hogy megvertük Angliát, Németországot és döntetlent játszottunk Franciaországgal, még nem vagyunk az ő szintjükön. Magyarán: Bulgária úgy állhat a mérkőzéshez, hogy papíron gyengébb ellenfélként meglepetést szerezhet, ráadásul a hazai pályán Montenegrótól elszenvedett 1–0-s vereség után még azt is mondhatjuk, nincs veszítenivalója.
A sajtótájékoztatón felvetődött a kérdés, hogyan viselik a játékosok, hogy akár valamennyi csoportmérkőzésen három pontot vár a közvélemény. A csapatkapitány Szoboszlai Dominik úgy reagált, levenné a terhet a többiekről, magára venné az ezzel járó nyomást. Hozzátette, bízik társai stressztűrő képességében is.
De hogy is állunk ezzel a nyomással?
Tény, a versenysport velejárója, hogy különböző reakciókat vált ki a sportolókból. Van, aki túlizgulja a mérkőzést, van, aki jól kezeli a helyzetet – egy biztos, mindenkit befolyásol valamilyen formában. Sokat számít a sportág pillanatnyi pozíciója, a közelmúlt eredményei: siker vagy kudarc után kell-e nekivágni az újabb sorozatnak. Nos, csapatunknak nincs kudarcélménye, a Nemzetek Ligája legmagasabb osztálya harmadik csoportjában Olaszország mögött a második helyen végzett. A jelenlegi generáció új úton jár, azt sem kell hallgatnia, hogy bezzeg Puskás Ferencék, bezzeg Albert Flóriánék idejében…
Jó lenne persze a nagy elődök útjára lépni, ám a realitás alapján más célokat kell megfogalmazni. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem kerülhetünk nehéz helyzetbe, ám labdarúgóinkra nem az önbizalomhiányból fakadó fejetlen játék a jellemző. Persze hozhatja úgy az élet, hogy ponto(ka)t veszítünk, de válogatottunk élesebb helyzetben – 2020-ban egymeccses Eb-pótselejtezőn – Szófiában 3–1-re győzött.
Nyomja a teher az ellenfelet!
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!