Értékzavar helyett – Deák Zsigmond jegyzete

KIS PÉNZ, KIS FOCI, nagy pénz, nagy foci – a labdarúgás legnagyobb magyarja, Puskás Ferenc aforizmáját, no meg ennek ellenpontját, a „nem a pénz focizik” kitételt is gyakran idézzük, sőt, a sport(ág) felső kategóriájának üzletivé válásával párhuzamosan egyre gyakrabban. Hosszú távon az előbbi állítás „legyőzi” az utóbbit, ez nem vitás, avagy a szakmai és a pénzügyi sikerek egy idő múlva óhatatlanul egymást erősítik. Erre hoz most plasztikus példát a magyar futballválogatott értékének változását elemző cikkünk.

Vaskos meglepetésről nem számolhatunk be, minden a vázolt logika alapján zajlik, de azért jó leírni, hogy sosem volt még ilyen értékes játékoskerete nemzeti gárdánknak! Tegyük hozzá, hogy ebben az évszázadban, hiszen korábban nem álltak rendelkezésre hasonló adatok, mérések, noha például arányaiban bizonyára az ötvenes évek Aranycsapatát taksálták (volna) a legmagasabbra. Mellbevágó különbség, hogy 2016-ban 29 millió eurós kerettel jutottunk ki 44 év szünet után az Európa-bajnokságra, míg most 165 milliósként nyertük meg veretlenül a selejtezősorozatot, kivívva sorozatban harmadik Eb-részvételünket. Mintegy nyolc év alatt több mint 450 százalékos a növekedés!

Azért emlékezzünk, nem ment minden magától, 2016-ban azt hittük, szétkapkodják csoportelsőként nyolcaddöntőbe kerülő gárdánkat a nyugati elitligák, aztán finoman szólva sem ez történt. Több generációnak kellett egymásra épülnie és bizonyítania, no meg egy állócsillagnak megjelennie Szoboszlai Dominik személyében, hogy a javuló eredményességet a piac is lekövesse. Túl egyszerű lenne most azt mondani, hogy egyedül az ő értékének 75 millió euróra emelkedése áll a folyamat mögött, noha valóban ez a legnagyobb tétel. Ám ott van még 22 társa, akiknek a zöme szintén pozitív tendenciát mutat pénzügyi szempontból, immár egyre szorosabb összefüggésben a pályán látottakkal.

Ha a konkrét számokat megnézzük, azért felejtsük el a patikamérleget, például Gazdag Dániel bizonyára nem négyszer olyan jó csatár, mint Varga Barnabás, ahogy az aktuális adatok mutatják. A lényeg a már említett tendencia, s biztosak lehetünk benne, egy számunkra sikeres kontinensviadal olaj lenne arra a tűzre, amelynél igazán kellemes melegedni. A hazai bokszszövetség egykori elnöke, Csötönyi Sándor mondta mindig, amikor szerinte kevés bunyó szerepelt a sajtóban, hogy ez értékzavar. Nos, örömmel konstatálható, hogy ezúttal erről szó sincs, sőt, egy héten belül a törökök és a koszovóiak, június elején az írek és az izraeliek, majd már az Eb-n minimum a svájciak, a németek és a skótok ellen lehet még feljebb emelni a szintet. S akkor jöhet egy újabb sokat citált mondás: az érték a mérték! Pénzben és sikerben egyaránt.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!