Történelmi reformok előtt a magyar labdarúgás

Telkire szegeződik pénteken a magyar futballrajongók tekintete, hiszen május 9-én tartja éves rendes küldöttgyűlését, egyben tisztújító közgyűlését is az MLSZ. Bár az évi közgyűlések hagyományosan a beszámolók, a pénzügyi jelentések és a következő év terveinek elfogadásáról szólnak, idén talán minden eddiginél nagyobb várakozás előzi meg az eseményt. Nem véletlenül: napirendre kerülhetnek olyan reformjavaslatok, amelyek hosszú évekre alapjaiban meghatározhatják a magyar futball fejlődésének irányát.

Az MLSZ vezetősége az elmúlt hónapokban intenzív szakmai egyeztetéseket folytatott klubvezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal és a sportág különböző szereplőivel. 

A cél egyértelmű: a magyar labdarúgás versenyképességének további növelése, a válogatott stabil Európa- és lehetőleg világbajnoki részvételének elérése, valamint a klubfutball színvonalának és utánpótlás-nevelésének javítása. A kongresszuson bemutatásra váró 2025–2030-as stratégiai tervezet szerint a következő öt évben a minőségi munka, a fiatal magyar játékosok beépítése és a klubok gazdasági stabilitásának megőrzése kerül a fókuszba. 

„Zsoldoscsapatként skatulyáztak be minket, ez a sztereotípia aztán fennmaradt. Holott mi a fiatal játékosainkat nem pusztán betesszük a csapatba, hanem beépítjük.” Havas Máté, a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia igazgatója a klubhonlapnak nyilatkozta a múlt héten, hogy a fiatalok rendkívül időigényes beépítésének nem szabad azt jelentenie, hogy az egyesület a jó pénzügyi feltételekért cserébe csak beteszi a csapatba a fiatal játékost. A rengeteg légiós ellenére ebben az idényben az akadémián nevelkedő játékosok közül szerepet kapott már Ruisz Barnabás, Gyurákovics Erik, Vingler László, Bíró Barnabás, Tóth Rajmund, Bánáti Kevin, Vitális Milán és Décsy Ádám is, közülük többen alapemberek már, a klub pedig hat fordulóval az idényzárás előtt teljesítette a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet által a fiatal játékosok szerepeltetésével kapcsolatban előírt normatívát. Havas Máté szerint hamarosan kialakulhat egy csak saját nevelésű játékosokból álló gerinc, Steven Vanharen sport­igazgató pedig elmondta, „…a felnőttkeretben lévő tíz fiatal játékosra pillantva el tudom képzelni, hogy egyszer majd hetvenöt százalékban saját nevelésű játékosok várják a kezdő sípszót”. Az elmondottak alapján Győrben nem jelent majd gondot, ha magyarokkal, illetve fiatalokkal kell felállni az MLSZ új direktívája alapján. (M. D.)

Megvalósul az „öt magyar játékos” szabálya?

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó, ugyanakkor a legtöbb támogatót maga mögött tudó javaslat szerint az NB I-ben a jövőben minden mérkőzésen legalább öt magyar játékosnak kell egyszerre a pályán lennie, közülük legalább egynek 21 éven alulinak. Ezzel párhuzamosan a klubok jelentős anyagi ösztönzést kapnának, ha nemcsak betartják, hanem túl is teljesítik ezt az elvárást, például több fiatalt szerepeltetnek, vagy saját nevelésű játékosokat építenek be a kezdőcsapatba. Az MLSZ vezetősége szerint ezzel a lépéssel nemcsak a válogatott merítési lehetőségei bővülnének, hanem a magyar játékosok piaci értéke is növekedne, ami hosszú távon a klubok gazdasági helyzetére is pozitív hatással lehet. A témában Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki a felcsúti Puskás–Suzuki-kupa május 5-i döntője után mondta el, bízik benne, hogy az MLSZ végrehajtja azon cselekvési tervét, amely alapján az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz kötné, hogy egy mérkőzésen legalább öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és közülük egy U21-es játékos legyen.

„Épp ideje volt ennek – fogalmazott Orbán Viktor az M4 Sportnak adott interjújában. – Fontos, hogy a bal kéz tudja, mit csinál a jobb. Az akadémiákról elég nagy számban jönnek ki olyan jól képzett fiatal játékosok, akiket bátran lehet játszatni akár az első osztályban is. Ezt gátolja, hogy jelenleg olcsóbban, könnyebben, kiszámíthatóbban tudnak a klubok külföldieket igazolni, akik így kiszorítják a magyar fiatalokat. Mi sem jártunk az élen ebben a tekintetben. A külső kényszer, hogy be kell engedni a magyar fiatalokat, szükséges! Bízom benne, hogy az MLSZ kikényszeríti a változást.”     

Az NB II-re vonatkozó tervek is szigorúak: itt ugyebár már eddig is az a csapat kapta meg a normatív MLSZ-támogatást, amely kizárólag magyar játékosokat szerepeltet – amivel a szövetség azt szeretné elérni, hogy a magyar futball legnagyobb ígéretei már fiatalon tétmeccseken edződjenek, és ne külföldön vagy az alacsonyabb osztályokban kelljen keresniük a fejlődés lehetőségét –, az új előterjesztés szerint azonban már az edzők is csak magyarok lehetnének a hazai szakemberek presztízsének javítása érdekében. 

Mint arról csütörtöki számunk publicisztikájában is írtunk: az utánpótlás-nevelés terén is jelentős változásokra van esély. A stratégiai tervezet szerint a jövőben kevesebb, de magasabb színvonalú utánpótlásközpont működhet majd, a támogatásokat pedig a minőségi munka, a modern képzési módszerek és a nemzetközi színvonalú infrastruktúra irányába csoportosítanák át. Az MLSZ célja, hogy a tehetségek koncentráltabban, jobb körülmények között fejlődhessenek, és a magyar labdarúgás újra az UEFA-rangsor élmezőnyéhez tartozzon. 

Ha van klub, amelynél nem okozna gondot egyszerre legalább öt magyar labdarúgót pályára küldeni – köztük egy 21 éven alulit –, az egyértelműen a Paksi FC. A Tolna vármegyei csapat története során először 2006 nyarán került fel az NB I-be, a mostani sorozatban a tizenkilencedik idénye a legjobbak között, és következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy csakis magyar futballistákat szerepeltessen. A „károgók” előszeretettel hangoztatják, kizárólag magyar játékosokkal a nemzetközi porondon nincs esély a jó szereplésre, ám valamit elfelejtenek: a Ferencvároson kívül a többi csapat sem halmozza a sikereket, holott a keretükben több légióst is alkalmaznak, ráadásul Böde Dánielék tavaly nyáron egyetlen lépésre voltak a Konferencialiga főtáblájától. Amikor a Paks Lengyel Ferenc irányításával feljutott az NB I-be, a vezetők nem akartak változtatni, együtt tartották a keretet, aztán amikor kiderült, csakis magyar játékosokkal is bent lehet maradni, kitartottak az irányvonal mellett. Szóval, ha a javaslatból valóság lesz, a Paksban nem öt, hanem tizenegy hazai labdarúgó – köztük a húszéves Horváth Kevin – lesz egyszerre a pályán, és mert a klub utánpótlásában jó néhány korosztályos válogatott pallérozódik, aligha jelent majd problémát a szerepeltetésük. (Z. A.)

Budapest ad otthont a 2026-os BL-döntőnek

A közgyűlésen várhatóan elfogadják a játékosügynöki rendszer szigorítását is. Az új szabályozás szerint minden ügynöknek kötelező lesz regisztrálnia az MLSZ adatbázisába, évente meg kell újítania a regisztrációját, és minden üzleti kapcsolatáról részletesen nyilatkoznia kell. A szövetség ezzel az átláthatóságot és a tiszta játékosmozgásokat kívánja elősegíteni, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő kétes átigazolások vagy szerződéses visszaélések.

Ugyanakkor ezek a javaslatok még nem biztos, hogy napirendre kerülnek, illetve úgy tudjuk, ezekről dönteni nem a közgyűlés, hanem az elnökség hatáskörébe tartozik. Így valószínűleg az új elnökség első teendői között lesz az, hogy határozzon az esetleges reformokról. Ez a testület is most áll össze, ugyanis a kongresszuson a szokásos szakmai és pénzügyi beszámolók, valamint a 2025–2030-as stratégia elfogadása mellett a tisztújításra is sor kerül, új elnökséget is választanak, és az elnöki poszt sorsa is eldől.

A jelenlegi elnök, Csányi Sándor 2010 óta vezeti a magyar labdarúgást, és nincs kihívója, így minden jel arra mutat, hogy újabb ciklusra kap bizalmat a küldöttektől. Irányítása alatt az MLSZ jelentős átalakuláson ment keresztül, s a most elfogadásra váró stratégiai dokumentum is az ő nevéhez kötődik. Negyedik ciklusában Budapest otthont ad majd a 2026-os Bajnokok Ligája-döntőnek, és abban bízunk, hogy teljesül a szurkolók negyven éve dédelgetett vágya is, az 1986 utáni első világbajnoki szereplés. 

Új nevek: Lőw Zsolt is bekerülhet az elnökségbe

A közgyűlésen tehát nem várható meglepetés az elnöki poszton, ugyanakkor az elnökség összetétele átalakulhat.

A szövetség honlapján közzétett dokumentumok szerint három új név is feltűnik az elnökségi tagok között.

A legnagyobb érdeklődés talán Lőw Zsolt szerepvállalását övezi, aki az RB Leipzig megbízott vezetőedzőjeként már nemzetközi tapasztalatokat is szerzett, és jelenleg is tagja az MLSZ szakmai bizottságának. Lőw új lendületet hozhat az elnökség munkájába, és elképzelhető, hogy egyszerre tölti be a szakmai bizottsági és az elnökségi tagságot is. Mellette Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvényszék sajtószóvivője, valamint Juhász László, a Boston Consulting Group budapesti irodájának vezetője is bekerülhet a testületbe. Az elnökség létszáma így kilencről tíz tagra nőhet, mivel Berzi Sándor és Anthony Radev nem folytatja munkáját a szövetség vezetőségében.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) közgyűlésén az NB II jövője is szóba kerülhet. A másodosztályt érintő tervezet szerint a 2025–2026-os évadtól kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok. Első olvasatra drasztikus változásnak tűnhet, azonban szinte nem is változhat semmi, hiszen jelenleg mindössze egy külföldi szakvezető dolgozik a Merkantil Bank Ligában, a szerb Alekszandar Jovics a Haladásban töltött időszaka után 2024 decemberében vette át a Szeged irányítását. Az elmúlt három idényt vizsgálva sem tapasztalhatjuk azt, hogy a határon túli szakemberek elárasztották volna a másodosztályt. Alekszandar Jovics elődje honfitársa, Alekszandar Sztevanovics volt, aki hetven meccsen irányította az együttest, s ugyancsak Szegeden a német Michael Boris is ült a kispadon. A szlovák Michal Hipp harminc szombathelyi mérkőzésén 42 pontot gyűjtött össze, a spanyol Antonio Munoz pedig Győrben szerzett harmincegy bajnokin 49 pontot. Rajtuk kívül még a kispesti Djordje Kambernek (aki magyar állampolgár is) jutott 2023 novemberében két bajnoki, de a megbízott szakvezető nem szerzett pontot csapatával. (S. N.)

A LEGFONTOSABB FUTBALLESEMÉNYEK CSÁNYI SÁNDOR ELNÖKSÉGE ALATT BUDAPESTEN