Kedden Azerbajdzsán labdarúgó-válogatottunk ellenfele Bakiban az őszi világbajnoki selejtező jegyében. Az ellenfél nem mondható félelmetesnek, a 2024 júniusában a kispadjára leülő szövetségi kapitánnyal, a portugál Fernando Santosszal kilenc mérkőzéséből egyet sem nyert meg, legutóbb Lettországgal végzett 0–0-ra idegenben. A két nemzeti együttes eddigi hét találkozóján – ebből hat tétmérkőzés volt – csak magyar siker született.
A kötelező győzelem reményében lép pályára tehát válogatottunk, annak ellenére, hogy messze már a 2022 szeptembere és 2024 júniusa közötti tizennégy meccset felölelő veretlenségi sorozat. Marco Rossi csapata legutóbbi öt találkozóján egy döntetlen mellett négy vereséget szenvedett, gólkülönbsége 2–13, az idén három vereség a mérlege, egy rúgott gólra nyolcat kapott. A svédek a Puskás Arénában a múlt pénteken 2–0-ra győztek, a meccset nem tesszük ki az ablakba, az ellenfél „sokadik” támadója, Anthony Elanga nem csupán gólt szerzett, rendre faképnél hagyta védőinket. Mégis, inkább az a bosszantó, hogy kimaradtak a helyzeteink, a sérült Varga Barnabás hiányában – modern kifejezéssel élve – hamis kilencessel álltunk fel, s noha megvoltak a helyzeteink – mondjuk úgy –, kicsit hamis volt a játék is… Legyünk tárgyilagosak, Sallai Roland lehetőségeinél a szerencse sem állt mellettünk, de reálisan ismerjük el: a Rossi-érában Fortuna számos alkalommal fogta a kezünket. S noha a szakvezető úgy látta, a rúgott gólokat leszámítva a játékkal nem volt baj, némiképpen árulkodó, hogy a lecserélt Szoboszlai Dominik dühöngve ült le a kispadra.
No de hagyjuk a múltat, szeptemberben már Írországgal játszunk idegenben, majd Portugália jön a Puskás Arénába. Noha szóba került, hogy válogatottunk a mérkőzések alakulásától függően a háromvédős rendszerről átállhat a négyvédős szisztémára, vélhetően ezzel nem kísérletezik a szövetségi kapitány, azért sem, mert Kerkez Milos az azeriek ellen sem lép pályára.
Játékerőben a kaukázusiak jóval elmaradnak az írektől és a portugáloktól, tehát nem modellezik a csoportban legjobb ellenfeleinket, Bakiban mégis úgy kellene lejönni a pályáról, hogy visszataláltunk régi önmagunkhoz.
Pontosítok: az önbecsülésünkhöz, mert a szurkolók leginkább ezt értékelik a válogatottnál.