Kijevi jelszó: élni muszáj! – interjú az Eb-ezüstérmes Rácz Lászlóval

– Hallom, Kijevben van. A hírek orosz dróntámadásokról, robbantásokról, háborús áldozatokról szólnak – milyen az élet most az ukrán fővárosban?
– Sajnos az elmúlt napokban súlyosbodott a helyzet, most már nemcsak éjszaka, de nappal is egyre gyakrabban előfordulnak légiriadók. Ilyenkor jelez a telefon, bemondják a rádióban és az utcai hangosbeszélőkben is, hogy mindenki keressen menedéket, igyekezzen óvóhelyre. Minap színházban voltunk, a darab felénél megszakadt az előadás, felszólították a közönséget, hogy siessen le a legközelebbi metróállomásra. Fél órát vártunk ott, aztán amikor véget ért a vörös riasztás, visszatértünk a színházba, szépen leültünk a helyünkre, és folytatódott a darab.

– Miként viseli a kizökkent háborús mindennapokat?
– Én még viszonylag nyugodtan, de szegény feleségem nehezen, pánikba esik, rögtön szalad, ha megszólal a riadó. Nem tudni, mi lesz, meddig tart ez az állapot. A múlt héten a szomszédságunkban találat ért egy négyemeletes lakóházat, áldozata is volt a támadásnak. A robbantásokat halljuk rendszeresen, néha a drónok lelövését is. De élni muszáj. A város működik, az utakon sok az autó, csúcsforgalomban nagy a dugó, kinyitnak az üzletek, látja, a színházban is zajlanak az előadások.

– Legutóbb májusban, a Dinamo Kijev KEK-győzelmének negyvenedik évfordulója alkalmából adott interjút lapunknak, akkor a Dercenben működő Munkácsi Futball Akadémia szakmai felügyelőjeként dolgozott. Kijevben mivel foglalkozik?
– A Dinamo Kijev első csapatánál alkalmaznak játékosmegfigyelőként, mérkőzésekre járok, szakmai tanácsaimmal segítem a klubot. A derceni akadémia magyarországi finanszírozása leállt, sokakkal együtt én is eljöttem onnan, ha jól tudom, három korosztály, az U14-es, az U15-ös és az U16-os maradt meg csupán. Az intézmény igyekszik fenntartani magát, némi bevételt jelent a kiépült sportlétesítmények kiadása edzőtáborozásra. Én Kijevben kerestem munkalehetőséget, szeretem a várost, itt töltöttem fiatal játékoséveimet, és örülök annak, hogy játékosmegfigyelőként együtt dolgozhatok néhány korábbi csapattársammal is, így Olekszandr Zavarovval és Volodimir Bezszonovval.

– Miként zajlik a futballélet a háború árnyékában?
– A bajnokságok a lehetőségekhez igazodva mennek tovább, a mérkőzéseken azonban biztonsági megfontolásból a nézőszám mindig korlátozva van. 

Eltelik fél óra, egy óra, másfél óra, és ha jeleznek, hogy elmúlt a veszély, folytatódik a találkozó. Ha túlságosan sokat kell várni, olyan is előfordul, hogy másik napra halasztják.

– Szeptember 25-én Magyarország–Ukrajna Nemzetek Ligája-mérkőzést rendeznek Budapesten. Ott lesz a Puskás Arénában?
– A tervek szerint igen. A kárpátaljai öregfiúk-válogatott tagjaként érkezem, Ivan Duran, a Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség elnöke szólt Ungvárról, hogy számít rám. A menetrend szerint játszunk majd egy mérkőzést Budapesten, az ellenfélről nincsen információm, és természetesen a válogatott mérkőzést is megnézzük a helyszínen. Aztán a Nagyszombatban rendezendő október ötödikei ukrán–magyar Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt is lesz meccsem, akkor az ukrán öregfiúk-válogatottal állunk majd ki a szlovák öregfiúk ellen.

– Hatvanöt évesen ilyen jó erőben van?
– Tizenöt-húsz percet játszom ilyenkor, aztán átadom a helyem a fiatalabbaknak. Annyi azonban még megy. Ha tehetem, reggelenként sétálok a szomszédos kijevi parkban, igyekszem karbantartani magam.

– A Dinamo Kijev-öregfiúk csapatkapitányaként is aktív?
– Az a társaság már egy ideje nem játszott, viszont az ukrán öregfiúk-válogatottal rendszeresen fellépünk hírverő mérkőzéseken. Az ellenfelek jellemzően katonák, akik a háborús stressz szorításából arra az egy napra kikapcsolódhatnak, a játékból ösztönzést meríthetnek. Ugyanígy vannak ezzel a nézők is, sokszor négy-ötezer ember is összeverődik egy-egy ilyen alkalomra, és nagy szeretettel, hálával köszöntenek bennünket. Odalépnek hozzánk egy-egy aláírásra, közös fényképre, és meghatottan mondják, nem hitték volna, hogy valaha élőben találkozhatnak velünk. Ez nagyon jólesik, érezni, milyen különleges alkalmat jelent a közönségnek egy-egy ilyen mérkőzés. A jótékonysági találkozók bevételéből sok esetben az ukrán hadsereget támogatják.

– Mit várnak Ukrajnában a budapesti Nemzetek Ligája-mérkőzéstől?
– A napokban többekkel beszéltem Andrea Maldera szövetségi kapitány stábjából, és mindannyian elmondták, nagyon nehéz meccsre készülnek a magyarok ellen.

– Ön jól ismeri mindkét csapatot. Miként látja az erőviszonyokat?
– Ami a legfontosabb különbség a két válogatott között, hogy a magyaroknál Marco Rossi szövetségi kapitány már nyolc éve építi a csapatot, kialakult a struktúra, a fejlődés tetten érhető, míg az ukránoknál éppen változások zajlanak. Az elveszített világbajnoki selejtező után kapitányváltás történt, az új olasz edző munkája pedig csak néhány hónapja kezdődött.

– Milyen az ukrán közhangulat 2026 szeptemberében egy magyarok elleni válogatott mérkőzés előtt?
– Nem érzékelem, hogy bárki többet látna ebbe egyszerű futballeseménynél, vagy politikát akarna belekeverni. Ilyen értelemben ugyanúgy készülnek Ukrajnában a magyarok elleni mérkőzésekre, mint mondjuk a grúzok elleni párharcra.

– Sajátos helyzetben van az ukrán válogatott, hiszen a háború miatt a hazai mérkőzéseit is jó ideje külföldön kénytelen játszani. A szurkolók utazása, mozgástere szintén korlátozott – kikre lehet számítani az ukrán szektorokban Budapesten és Nagyszombatban?
– Aki tud, általában igyekszik elmenni a Lengyelországban vagy Szlovákiában rendezett hazai mérkőzésekre, és feltételezhetően Budapestre is indulnak szurkolók Ukrajnából. Ugyanakkor a sajátos körülmények miatt mostanság jelentős számban a külföldön élő ukránok vesznek részt a válogatott mérkőzésein, a többiek meg tévében vagy interneten követik.

– Egy fontos kérdés hátravan.
– Kitalálom: hogy kinek drukkolok.

– Pontosan.
– Nem tudnék egyértelműen válaszolni, hiszen nyilvánvalóan kötődöm a magyarokhoz, de Ukrajnában élek. Érdekes meccs lesz, az biztos. Maradjunk annyiban: az esélyeket tekintve a magyaroknak adok hatvan százalékot, az ukránoknak negyvenet.