Dárdai barátai, társkapitány - megoldási javaslatok

AKI IDŐT NYER, PALIT NYER

A magyar futball szegénységi bizonyítványáról árulkodik, hogy a közvélemény és még a szakma is egyetért abban, Dárdai Pálon kívül nem látni megfelelő jelöltet a szövetségi kapitányi posztra. Egyelőre azonban meglehetősen bizonytalannak tűnik, vállalja, vállalhatja-e egyáltalán a folytatást a szakember.

Az elmúlt két napban a Dárdai stábjában is helyet kapó Nyilasi Tibor mondott leginkább konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogyan és mikorra születhet döntés. Nyilasi előbb arról beszélt, hogy Dárdai első körben egyeztet a Hertha vezetőivel, hogy a márciusi, görögök elleni hazai meccsen és a júniusi, finnek elleni idegenbeli találkozón még ő ülhessen a válogatott kispadján – úgy, hogy emellett a berlini klub utánpótlásában is dolgozik. Egy másik beszélgetésben viszont az is elhangzott, hogy a Hertha hamarosan edzőt válthat (Jos Luhukay irányításával a 14. helyen szerénykedik a klub a Bundesligában), a poszt egyik várományosa pedig Dárdai lehet, aki erre a felkérésre aligha tudna nemet mondani. Ebben az esetben nem is lenne miről beszélni. Vagyis, néhány napon belül is sokat változhat a képlet... Hihetetlen, de tény: jelen helyzetben a szombati Köln–Hertha meccs is kihathat a magyar válogatott jövőjére.

És, akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének is meg kell tárgyalnia a kialakult helyzetet, bár az MLSZ annyira kiszolgáltatott helyzetben és időszűkében van (az után, hogy tavaly ilyenkor rossz döntést hozott), hogy szinte bármilyen feltételt is szab Dárdai, azt várhatóan elfogadja. Baj akkor lesz, ha Dárdai nem tud maradni, mert akkor néhány héten belül új kapitányra lesz szükség, akinek első meccsén, márciusban a görögök elleni Eb-selejtezőn rögtön fejest kell ugrania az ismeretlenbe...

Aki időt nyer, Palit nyer – vonhatjuk meg a fentiek konklúzióját. Érdemes azonban egy kicsit jobban elmélyedni abban, milyen kifutásai lehetnek a jelenlegi helyzetnek, illetve milyen megoldási lehetőségeken gondolkodhatna el az MLSZ.

ARANYLABDA DÁRDAINAK – A SZURKOLÓK BÁRMIRE KÉPESEK ÉRTE

VÉGLEG MARAD, VÉGLEG MEGY – A KÉT VÉGLET

A két véglet közül jelen helyzetben csak az egyik opció tűnik reálisnak. Arra ugyanis az eddigi nyilatkozatok alapján minimális esélyt látunk (és a további pályafutása szempontjából nem is feltétlenül lenne szerencsés), hogy Dárdai végleg hátat fordít Berlinnek, és a válogatottat választja.

A másik opció azonban nagyon is elképzelhető: a Hertha rövidre zárja a sztorit, nem járul hozzá a szakember további kettős munkavállalásához, így a tréner a jövőben csakis berlini feladatára koncentrál – ahogy azt a héten Michael Preetz klubmenedzser előrevetítette.

TÁRSKAPITÁNY, SZAKMAI IGAZGATÓ – MARAD, SEGÍTSÉGGEL

A képlet akkor bonyolódik, ha Dárdai maradhat, de nem az Eb-selejtezők végéig. Számunkra az lenne a legoptimálisabb, ha befejezhetné a sorozatot (mondjuk úgy, hogy közben Berlinben fizetetlen szabadságra küldenék), bár amennyiben kijutnánk a kontinenstornára, akkor kezdődhetne elölről a sakkozás.

Ha a Hertha újabb két meccsre ad csak engedélyt, akkor az MLSZ-re vár a feladat – megoldást kell találni, hogy a két meccs után ne kelljen ismét kapitánykereséssel tölteni a nyarat.

Ebben az esetben magunk részéről két opciót tudunk elképzelni. Az egyik, hogy Dárdai mellé kineveznek egy szakmai igazgatót, aki később hosszabb távon is összefoghatja a szövetségen belül a szakmai munkát, adott esetben a korosztályos válogatottakat is koordinálhatja, és ha szükség lenne rá, az ősszel meccselni is tudna, megvan hozzá a kellő rutinja. Nagy kérdés viszont, hogy ki tölthetné be ezt a pozíciót, hiszen a hazai szakemberek Pintér Attila bukásával elveszítették maradék bizalmukat is (ezt Csányi Sándor MLSZ-elnök is elismerte), márpedig ezt a posztot csak olyan szakember tölthetné be, aki kívülről-belülről ismeri a futballunkat, és Dárdaival is együtt tudna dolgozni. Jelen helyzetben a már említett Nyilasi Tibor és esetleg Garami József felelne meg a követelményeknek (esetleg László Csaba is szóba jöhetne, ám neki nincs kötődése Dárdaihoz), de ez az út kizárólag az egyik átmeneti megoldásból a másikba vezetne.

A másik és általunk az egyik legjobbnak vélt megoldás az lenne – abban az esetben, ha Dárdai nem maradhat a sorozat végéig –, hogy Dárdai ajánlása alapján kineveznek mellé egy társkapitányt, aki a következő két meccsen közösen dirigálna a jelenlegi kapitánnyal, ez alatt megismerné a keretet, a lehetőségeket, majd jövő ősztől már egy személyben vezethetné Dzsudzsákékat, ha a Hertha addigra visszahívja Dárdait. Svédországban a Lars Lagerbäck, Tommy Söderberg kettős a 2000-es évek elején már bizonyította, működőképes a dupla kapitányi modell. Vagyis miért ne próbálhatnánk ki mi is?

DÁRDAI ÉS BARÁTAI; KI JÖHET SZÓBA MELLETTE VAGY HELYETTE?

Akár társkapitányról, akár Dárdai utódjáról beszélünk – ha a Hertha nem járul hozzá a folytatáshoz –, szinte biztosan kijelenthető, az MLSZ, mint mostanában minden fontos kérdésben (lásd utánpótlás-nevelési koncepció, akadémiák felmérése), ki fogja majd kérni Dárdai véleményét.

Ebben az esetben előnyben részesülhetnek Dárdai korábbi csapattársai, edzői, illetve olyan edzők, akiket jól ismer a szakember, Nyugat-Európában szerzett tapasztalatuk, mentalitásuk van. Szinte csak és kizárólag külföldi trénert tudunk elképzelni. A közelmúlt magyar válogatottjai közül Bódog Tamás (RB Leipzig), Lőw Zsolt (RB Salzburg), Petry Zsolt (Hoffenheim) és a pályaedzőként Dárdai mellett is dolgozó Szabics Imre (Sturm Graz) van állásban nyugati klubnál, de egyikük sem vezetőedző, nem valószínű, hogy bennük látná az MLSZ megoldást.

Megnéztük, kik azok a külföldiek, akiket Dárdai jól ismer, és akár ajánlhat is maga helyett, esetleg maga mellé.

A korosztályából, a hozzá hasonlóan fiatalabb, rutintalanabb edzők közül, a volt csapattársak között olyan neveket találunk, mint például a német U18-as válogatottnál pályaedzőként ténykedő Arne Friedrich, a legutóbb a Rostock utánpótláscsapatainál munkálkodó Michael Hartmann vagy a Bochum II-t irányító Dariusz Wosz. Náluk mindenképp rutinosabb az izlandi Eyjólfur Sverrisson, aki 2005 és 2007 között már irányította az izlandi válogatottat, majd azt az U21-es csapatot is, amelyre később épült a mostani, a korábbiaknál jóval erősebb és eredményesebb izlandi válogatott is. Sverrisson jelenleg a Bundesliga második helyén álló Wolfsburg másodedzője, Dieter Hecking segítője.

Rajta kívül a volt csapattársak közül az iráni Ali Daei és a horvát Niko Kovacnak van tapasztalata válogatott irányításában, utóbbi jelenleg is hazája, Horvátország nemzeti együttesét irányítja. Ő aligha hagyná ott Luka Modricékat, ellenben testvére, Robert Kovac, aki jelenleg a segítője, szóba jöhetne. Robert ugyan nem játszott együtt Dárdaival, de Berlinben született, jól ismerhetik egymást.

A norvég Kjetil Rekdalnak van még számottevő edzői tapasztalata azok közül, akikkel Dárdai együtt futballozott. Most a Valerenga vezetőedzője, de korábban irányította a belga Lierse-t és a német Kaiserslauternt is.

A Herthánál a közelmúltban megforduló edzők közül az 51-szeres német válogatott Markus Babbelt (edzőként dolgozott a Stuttgartnál és a Hoffenheimnél is, jelenleg a svájci Luzernt irányítja), Michael Skibbét (számos német klubnál alkalmazták, Rudi Völler mellett a német válogatottnál is dolgozott, most a svájci Grasshoppers vezetőedzője) el tudnánk képzelni magyar szövetségi kapitányként – kár, hogy jelenleg mindkettejüknek van állása. Falko Götz viszont klub nélküli, ő a német élvonalban a Hertha mellett az 1860 Münchent vezette, és volt szövetségi kapitány is Vietnamban.

Végezetül álljon itt egy Dárdaitól független, de alighanem vele is együttműködni képes német jelölt, akit ugyancsak szívesen látnánk, ő Szalai Ádám volt edzője, a 2009 és 2014 között a német Mainzot irányító Thomas Tuchel.

Azt nehéz megmondani, hogy a felsoroltak közül kinek lehetne reális esélye a magyar kispadra, a legjobb persze az lenne, ha Dárdai maradhatna a selejtezők végéig.