1. A FINNEKÉ EURÓPA LEGMENŐBB FOCIKABALÁJA. És efelől kétség sincs. Az élő állatok kabalaként alkalmazása a futballvilágban sem újdonság – hogy mást ne mondjunk, az Eintracht Frankfurt stadionjában Attila, a sas szárnyal; az 1. FC Kölnnél pedig Hennes, a bakkecske (2008 óta VIII. Hennes) nézi a meccseket –, no de a finneknek egy káprázatosan szép, ráadásul vadon élő kabalájuk van, amely a válogatott becenevét is adja. A becenév az igény szerint nagyon fenyegetően kiejthető Huuhkajat, a huuhkaja pedig egy Bubi nevű uhut (Bubo bubo) takar.

A finnek ezt követően megnyerték a találkozót, a játékosok pedig kabalaállatuknak fogadták a kommentátor által Bubinak elnevezett uhut. Azóta az uhu a válogatott jelképe, a Huuhkajat (uhuk) a nemzeti csapat beceneve, Bubi pedig egyhangú szavazással a 2007-es év helsinki polgára lett. Aztán ideiglenesen kiköltözött, mert egy, a stadionban tartott rockkoncert túl sok volt neki.

„Sokkal többet tett a finn labdarúgás népszerűsítéséért, mint a válogatott nulla-nullás meccsei” – hangzott az indoklás. Bubi uhu még az ornitológusok teljes elismerését is kivívta.

„Rendes körülmények között elképzelhetetlen lenne, hogy egy uhu ilyen tömeg előtt mutatkozzon – de a városi életmódhoz hozzászokott uhuk új jelenségnek számítanak Európában” – kommentálta az elhíresült jelenést Raimo Seppälä, a Helsinki Környéki Ornitológiai Társulat tagja.

2. SOSE JUTNAK KI. Finnország még nem szerepelt labdarúgó Európa-bajnokságon vagy világbajnokságon, nem véletlenül tekintették nagy esélynek a létszámemelést a 2016-os kontinenstorna előtt. A finn szövetséget 1907-ben alapították, 1908 óta FIFA-tag – nincs még egy ilyen régen FIFA-taggá vált szövetség a kontinensen, amely még nem tudott válogatottat kijuttatni vb-re vagy Eb-re.

3. MINDIG CSAK A SVÉDEK. A finn válogatott nem meglepő módon Svédországgal játszotta legtöbb meccsét – a mérkőzések közel ötöde finn–svéd presztízsmeccs volt, 86 ilyenre került eddig sor. Finnország első hivatalos mérkőzését (még orosz nagyhercegségként) Svédország ellen játszotta 1911-ben, és vesztette el 5:2-re. A csapat legnagyobb győzelmei nyolcgólosak (10:2 Észtország, 8–0 San Marino ellen), legnagyobb veresége 13 gólos (Németország ellen 0:13).

4. CSAK KÉTSZER POZITÍVBAN. A finn válogatott története során csupán kétszer ért el pozitív mérleget vb- vagy Eb-selejtezősorozatban. A 2010-es vb-selejtezőkön 5–3–2-es mérleggel zárt, ám így is nyolc ponttal maradt le a csoportelső németektől, és néggyel a második oroszoktól. A 2008-as Eb-selejtezők remek 6–6–2-es mérlege csupán 4. helyet ért Lengyelország, Portugália és Szerbia mögött.

5. A MAGYAR „ÁTOK.” Finnország az 1980-as Eb-selejtezőkön és az 1998-as vb-selejtezőkön került a legközelebb a kijutáshoz, illetve a továbbjutáshoz. 1980-ban a finnek kezében volt a saját továbblépésük a 6. csoportban, ehhez a mieink és a szovjetek ellen három pontot kellett volna szerezniük. Nem jött össze: a finnek Debrecenben kikaptak, Moszkvában ikszeltek, és egy ponttal lemaradtak a csoportelső görögök mögött. Az 1998-as vb-selejtezőn a 3. csoport utolsó mérkőzésén a finnek otthon játszottak ellenünk a továbbjutásért: egy győzelem, és pótselejtezőn találják magukat. Sokáig úgy tűnt, meg is lesz a csoport második helye, de Antti Sumiala góljára a 91. percben a finn védelem egészen elképesztő bakisorozattal döntötte romba a reményeket. A gólt a FIFA-nál (ők se tudják, miért) Sebők Vilmosnak írták be, ám Sebők után még három finn hozzáért a labdához, mielőtt az bepattant volna a szerencsétlen Moilanen kapusról.

6. JARI KIRÁLY. Semmi kétség afelől, hogy Jari Litmanen a finn futballtörténet legnagyobb alakja: az Ajaxszal BL-győztes támadó a nemzeti csapat válogatottsági (137) és gólrekordere (32). Az ország futballjáért tett szolgálataiért nemcsak legendás státusba került, még szobrot is kapott – elsőként a finn csapatsportágak játékosai közül, tehát még jégkorongozó sem részesült ebben a megtiszteltetésben! Érdekesség, hogy míg a magyar válogatottnak csak egy százszoros válogatottja volt, a finneknek négy is – Litmanen mellett Sami Hyypiä, Jonatan Johansson (105-105) és Ari Hjelm (100). Litmanen beceneve egyszerűen csak „A Király.” Senki nem is fenyegeti a koronáját.

7. REMEKLÉS IDEGENBEN. Finnország legutóbbi három idegenbeli mérkőzését megnyerte, a legutóbbi ötön veretlen, ráadásul a legutóbbi tízből csak Franciaországtól kapott ki, pedig Spanyolországban is járt (és ikszelt). Ötös veretlenségi szériája már többször is volt a válogatottnak idegenben, hatos még nem.

8. KÉT KAPITÁNY, 131 VÁLOGATOTTSÁG. A két válogatott szövetségi kapitánya együtt 131 válogatottsággal büszkélkedik játékosként, Dárdai Pál 61-gyel, Mika-Matti Peteri (azaz Mixu) Paatelainen pedig 70-nel. Ketten együtt huszonhárom válogatott gólt tudnak felmutatni (Dárdai ötöt, Paatelainen tizennyolcat). Dárdai szerepelt a finn válogatott, Paatelainen pedig a magyar nemzeti csapat ellen, ám egymással nem kerültek szembe a pályán válogatott meccsen.

9. EZ A TIZENÖTÖDIK. Tizenötödször találkozik a két válogatott hivatalos mérkőzésen, az örökmérleg alaposan Magyarország javára billen: 9–3–2, a gólkülönbség 43–11. Tétmérkőzésen 3–2–1 a mieink mérlege a finnek ellen.

Az első meccsre 1922 júliusában került sor, és a finnek alaposan megijesztették a mieinket. Dr. Mamusich Mihály korabeli tudósítása szerint: „A finnek váratlanul erős ellenfélnek bizonyultak. Északiaknál szokatlanul gyors futballt játszanak, csatársoruk pedig olyan ügyesen kombinált, hogy a védelmünket néha nagyon zavarba hozták.” A finnek 0:1 után egyenlítettek, ám Fogl Károly tizenegyesét követően megtörtek, és végül 5:1-re kikaptak az MTK-játékosok nélkül túrázó magyar csapattól. A finnek eddig egyszer győztek Magyarországon – 2014. március 5-én, Pintér Attila első meccsén (1–2). A márciusi mérkőzés magyar kezdőjéből most hatan nincsenek is a válogatott keretben!

10. FINN ITT, MAGYAR OTT. A finn nemzeti csapatnak egy ízben volt magyar szövetségi kapitánya: Obitz Gábor, a Ferencváros egykori kitűnő játékosa 1939-ben dolgozott a finneknél, majd a II. világháború kitörése miatt hazatért. Van magyar bajnok finn edző is, Martti Kuusela a kispestiek legutóbbi bajnoki címét hozó szezonban (1992–93) vezette a csapatot, ezzel az első külföldi edző lett az NB I 1935 óta íródó történetében, aki aranyérmet szerzett (a hőskorban az angol Jimmy Hogan halmozta a bajnoki címeket az MTK-val). Kuusela az 1921–1922-es bajnokság óta egyben az első aranyérmes „légiós edző” lett, nevezett évadban az angol Herbert Burgess nyert az MTK-val.

EB 2016, SELEJTEZŐK
AZ F-CSOPORT NOVEMBERI JÁTÉKNAPJÁNAK PROGRAMJA
November 14.
Magyarország–Finnország, 20.45
Görögország–Feröer, 20.45
Románia–Észak-Írország, 20.45