Tóth II József – aki az utolsó élő tagja volt az 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző magyar labdarúgó-válogatottnak – egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között. 1948 augusztusában mutatkozott be az élvonalban, összesen 297 NB I-es bajnoki mérkőzésen lépett pályára, és 77 gólt szerzett. Az 1958–1959-es idényben bajnokságot nyerő csapat tagja volt. 1961-ben fejezte be az aktív labdarúgást.
Született: 1929. május 16., Mersevát Posztja: jobbszélső, jobbösszekötő Bajnoki mérkőzés/gól: 297/77 (1948–1961) Válogatott mérkőzés/gól: 12/5 (1953–1957) Klubjai játékosként: Csepel SC (1940–1961) Klubjai edzőként: Kaposvári Rákóczi (1964–1967), Pápai Textiles (1967–1970) Sikerei: vb-ezüstérmes (1954), magyar bajnok (1959) Díjai, elismerései: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955), Csepel díszpolgára (2011), Budapest díszpolgára (2014), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015) |
A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és öt gólt szerzett. 1954. május 23-án az angolok elleni, népstadionbeli 7:1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is szerzett. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon részt vevő ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8:3-as és a brazilok elleni 4:2-es győzelemnek is aktív részese volt – a németek ellen gólt is szerzett.
Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára. Szülőfalujában, a Vas megyei Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét.
A Magyar Labdarúgó-szövetség megrendülten értesült Tóth II József haláláról, tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt, és osztozik a családja gyászában. Az MLSZ saját halottjának tekinti az egykori nagyszerű játékost.