Csank János, korábbi szövetségi kapitányunk a Hollandia–Magyarország világbajnoki selejtező előtt kicsit szakmázva megjegyezte, a rivális jellemzően letámad, nyomás alatt tartja az ellenfelet, amiből nálunk lehet zűr, mert ha mi is gyorsan szeretnénk futballozni, alighanem eladjuk a labdát, ha viszont lassabban játszunk, letámadnak bennünket, és úgy kényszerítenek hibára.
„Az elsődleges szándékunk nyilván az, hogy kontrázunk, és két-három húzásból próbálunk a kapujuk elé érni, erre van sansz, ha nem is sok. Nem szabad elrugdosni a labdát, de építkezni inkább a holland térfélen kellene, hogy az esetleges labdavesztésnél ne legyen esélyük mindjárt a kapunk előtt teremni. Védekezni pedig mindenkinek egyformán kell, nem csak a védőknek, akiket gyakorta ostoroznak. Az az elvem, hogy nem azért védekezünk, hogy ne kapjunk gólt, hanem hogy elvegyük a labdát, s gólt lőjünk. Ez azért pozitívabb megközelítés" – mondta a Nemzeti Sportnak Csank János.