Legyintgetés helyett – Deák Zsigmond jegyzete

Nagy kedvenceim azok a kommentek, de akár „hivatalos” sajtóvélemények is, amelyek úgy legyintenek minden egyes magyar sporteredményre, egész vagy félsikerre, mintha csak a kert végében álló pottyantós budi környékén hessegetnék a legyeket. Stílszerűen szólva nekik a sz... sem elég büdös. Valószínűleg hasonlóan „építő jellegű” a hozzáállásuk az élet minden területéhez, ettől még pillanatnyi lelkiállapotom szerint vagy szánom őket, vagy keserűen felhorgadok. Saját mentális egészségem megőrzése érdekében nyilván mindig az előbbit kellene alkalmaznom, s közben mormolnom a Kelly hősei című ikonikus filmből a Donald Su­therland alakította Csodabogár híres mondatát: „Ne bombázz negatív hullámokkal, Moriarty!”

Itt van most nekünk a labdarúgó Nemzetek Ligája, összesen hat meccs összesen kilenc világ- és öt Európa-bajnoki cím gazdáival, a németekkel, az olaszokkal és az angolokkal. A majdani eredmények ismerete nélkül is történelmi idők történelmi lehetősége, ilyen sűrűn ilyen erős csapatokkal még sosem játszott a magyar válogatott. S még mielőtt elkezdenénk magolni a pofozógép szerepét, azt is szögezzük le, legmagasabban jegyzett játékosaink, bundesligásaink ilyen jó formában sem voltak még soha így együtt. A lipcsei trió (Gulácsi, Orbán, Szoboszlai) Német Kupát nyert és bajnoki negyedik helye BL-indulást ért, Sallai a Freiburggal kupadöntős és hatodik, Schäfer az Union Berlinnel ötödik lett, így mindketten az Európa-ligában vitézkedhetnek. S ami fontos, egyikük sem epizodistaként.

Szoboszlai Dominik mindössze huszonegy évesen bizonyította tehetségét ezen a szinten is, azok után, hogy beilleszkedését hosszú sérülés hátráltatta. Amikor Salzburgból Lipcsébe igazolt, az említett negatív hullámosok már kölcsönben látták alsóbb osztályban, ehhez képest, noha szereplését ő maga sem érezte tökéletesnek, megvetette a lábát az egyik legjobb német gárdában. „Szeretnék még inkább meghatározó játékos lenni és több lehetőséget kapni” – mondta most a Nemzeti Sportnak, s bizony, ez a saját, a klubja és a válogatott közös érdeke. Ne feledjük, noha a tavalyi Eb-vitézkedésben sérülése miatt nem vehetett részt, ő lőtt ki minket a kontinensviadalra. Ezúttal itt a lehetősége nemzeti mezben is a legjobbak ellen bizonyítani: „Az utóbbi években fejlődtünk annyit, hogy egyetlen válogatott sem legyinthet ránk” – fogalmazott. Más se le­gyintgessen, ha kérhetem.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!