Papa, most én mesélek: harmadszor is megyünk az Eb-re!

Papa! Képzeld, itt vagyok Plovdivban, akarom mondani, Szófiában… A csapat már a pályán, szól a Himnusz, és amikor egy pillanatra párás lett a tekintetem, eszembe jutottál. Eszembe jutott, hogy annak idején Te mindig megkönnyezted a Himnuszt, amikor pályára léptek a fiúk, és amikor megkérdeztem, papa, te miért sírsz, csak ennyit feleltél: „arany unokám, örülj neki, hogy most már lehet szabadon énekelni, nem mindig volt ez így…”

Más kérdés, hogy a meccsek alatt általában csak a bosszankodás maradt. Ahogy a levegőbe csaptál egy-egy kimaradt helyzetnél és cifrán káromkodtál az utolsó percben kapott gólok (Ibrahimovic neve hallatán már sírva nevettünk) és vereségek után. Aztán amikor lefújták a meccset, magad melléd ültettél vagy amikor még kisebb voltam, az öledbe vettél, és azt mondtad: „Gyere, fiam, majd mesélek neked azokról az időkről, amikor még volt igazi futballcsapatunk.” Emlékszem, ez volt a kedvencem: „Albert egy csel, még egy csel és még egy, Albert viszi, viszi, még mindig viszi, Albert lő és gól!”

Papa, képzeld, most megint van csapatunk, amely akkor is tud küzdeni, ha éppen nem játszik jól és most már mi rúgjuk a gólokat a végén, egymás után másodszor jutunk ki az Eb-re az utolsó percben esett góllal! Ne nevess, papa, lehet, hogy nem hiszed el, de sorozatban a harmadik Európa-bajnokságon fogunk szerepelni! Hogy a te idődben csak kettőn voltunk? Látod, ebben már meg is előztelek. Emlékszel, 2010-ben, amikor elmentél, még Szalai Ádám volt a nagy reménységünk. Sosem felejtem el azt a napot…

Délelőtt még beszéltünk, felköszöntöttelek a születésnapodon, délután pedig éppen a Mainz–Bayern meccset néztem, amin Szalai Ádám gólt szerzett, amikor csörgött a telefon. Akkor tudtam meg, hogy örökre elaludtál a foteledben, miközben éppen kedvenc műsorodat, a Jó ebédhez szól a nótát nézted a tévében. El sem hiszed, mennyi mindenről maradtál le azóta. Szalai például eddigi egyetlen magyarként két Európa-bajnokságon is gólt szerzett. Itt közben felépült egy új Puskás-stadion, az FTC révén most már van egy állandó csoportkörös nemzetközi kupacsapatunk, és jön a harmadik Eb-részvétel.

Hogy milyen volt Szófiában, Berbatovék ellen?

Papa, ez már nem az a bolgár csapat! Mondtam, itt közben történt egy, s más. Most már nekünk vannak Premier League-ben játszó futballistáink, nekik nincs egy sem. A legnagyobb klasszisunk a Liverpoolban futballozik, Szoboszlai Dominikról, a csapatkapitányunkról a szófiai meccs után a bolgárok edzője azt mondta, világklasszis. Pedig most még nem is játszott igazán jól, igaz, mindkét gólunk előtt ő adott középre, még ha a második öngól is volt. Viszont amikor elrontott egy lövést és mellé ment a labda, úgy futott utána, mintha az élete múlna rajta, és ez jellemezte a többieket is. Tudod, azt be kell vallanunk, hogy akármennyire is szerethető most ez a csapat, azért továbbra sem vagyunk tele sztárokkal, és nem bírjuk el azt, hogy sérülés miatt hiányzik a két, ősszel legjobb formában futballozó támadónk (Sallai Roland és Varga Barnabás), hiányzik a Bundesligában szereplő középpályásunk (Schäfer András) és Európa egyik legjobb középső védője (Willi Orbán).

Viszont ami a legnagyobb erénye ennek a társaságnak, hogy sosincs egymásra mutogatás és ha valaki hibázik, akkor mindenki azon dolgozik, hogy kijavítsa a hibát. Most például a sikereink fő letéteményese, Marco Rossi szövetségi kapitány is rosszul döntött, hogy emberelőnyben 1–1-nél mindkét sárga lapos játékosunkat a pályán hagyta a második félidőre, mert ilyenkor, ha az egyik csapat már megfogyatkozott, gyakran „kompenzálnak” a játékvezetők. Igaz, a 20 évesen azért kissé még rutintalan és időnként forrófejű Kerkez Milos is fölöslegesen vállalkozott az ellenfél tizenhatosánál egy kockázatos becsúszásra. Egyenlő létszám mellett pedig összehoztak egy tizenegyest az eddig még nyeretlen bolgárok, és így az utolsó pillanatig izgulnunk kellett a továbbjutást jelentő egy pontért, pedig amúgy végigtámadtuk a meccset.

De képzeld, a korábbi fordulókban oda-vissza megvertük a szerbeket! Nem lódítok, papa, tényleg nyertünk, Belgrádban és Budapesten is. Hogy milyen a hangulat a hazai meccseken? Leírhatatlan! A montenegróiak elleni, utolsó Eb-selejtezőre több mint százezren akartak jegyet venni. De tudod mi a hihetetlen? Hogy Bulgáriába is eljöttek több százan, úgy, hogy a hazai drukkerek tüntetése miatt zárt kapuk mögött rendezték a mérkőzést, tehát a Szófiáig utazók nagy része (néhány szerencsés, tiszteletjegyest leszámítva) be sem jutott a stadionba. Volt, aki a bolgárok között tűnt fel a rendőrségi kordonok előtt, mások egy belvárosi kocsmában közös meccsnézés keretében szurkolták ki a továbbjutásunkat. Érkeztek Hamburgból, Grazból, Londonból és Nottinghamből is magyar drukkerek, itt akartak lenni a fiúk közelében, meglesték őket a meccs előtt a szálláshelyükön, velük mentek, amikor sétálni indultak.

Tudod, papa, most olyan csapatunk van, amit minden magyar a magáénak érezhet, éljen a világ bármely pontján. Minden magyar úgy érezheti, hogy azok a srácok, ott a gyepen, értük is küzdenek, értük is lövik a gólt a meccsek hajrájában, őket is képviselik majd az Európa-bajnokságon. Mindenkit, azokat is, akik már csak föntről figyelhetik ezt a csodát.

De most már nem kell könnyezni, papa, esetleg majd az Eb-n, amikor az első meccsen ismét felcsendül, hogy Isten, áldd meg a magyart…

EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ, 9. FORDULÓ
G-CSOPORT
Bulgária–Magyarország 2–2 (1–1)
Szófia, Vaszil Levszki Nemzeti Stadion, zárt kapuk mögött. Vezette: Stefanski (lengyel)
BULGÁRIA: Naumov – V. Popov, A. Petkov, Antov, Nedjalkov – F. Krasztev, Csocsev (Atanaszov, 43.), Gruev – Deszpodov (Ruszev, 83.), Mincsev (Kolev, 72.), Delev (Sz. Ivanov, 83.). Szövetségi kapitány: Ilian Iliev
MAGYARORSZÁG: Dibusz – Botka (Kalmár, 81.), Lang, Szalai A. – Nego (Gazdag, 81.), Nagy Á., Styles, Kerkez – Szoboszlai D., Csoboth K. (Nagy Zs., 59.) – Ádám M. (Németh A., 74.). Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Gólszerző: Delev (24.), Deszpodov (79. – 11-esből), ill. Ádám M. (10.), A. Petkov (90+7. – öngól)
Kiállítva: Antov (36.), ill. Kerkez (57.)

MINDEN, AMIT AZ EB-SELEJTEZŐRŐL TUDNI KELL, ITT!

AZ UTOLSÓ FORDULÓBAN
November 19., vasárnap
15.00: MAGYARORSZÁG–Montenegró, Budapest, Puskás Aréna (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
15.00: Szerbia–Bulgária, Leskovac
Szabadnapos: Litvánia