Magyar–olasz csoportdöntő a labdarúgó Nemzetek Ligája A-ligájában, a mérkőzés tétje az, melyik válogatott szerepelhet 2023 júniusában a négyes döntőben. Már döntetlen esetén is a mieink a résztvevők az NL-végjátékban.
Mancini: Örülök annak, hogy Rossival jól teljesít a magyar válogatott |
Szoboszlai: Huszonegy évesen óriási felelősség volt a csapatkapitányi karszalag |
Futballünnep lesz hétfő este a Puskás Arénában. Meglehet, elcsépelt kifejezés, de a mai meccsre tökéletesen illik. Legjobbjaink azzal veselkedtek neki a 3. csoport (Anglia, Magyarország, Németország, Olaszország) találkozóinak, hogy a bennmaradás is óriási bravúr lenne, most pedig ott tartunk, hogy a négyes döntő a tét, de ami még nagyobb eredmény, hogy a legerősebb együtteseket rejtő kalapból várhatjuk a 2024-es Európa-bajnoki selejtező sorsolását. Tehát az elit tagjaként!
Sportról lévén szó, előfordulhat, hogy az ellenfél nyer, de abban biztos vagyok, ha így is lenne, a közönség másként reagál a történtekre, mint 1985-ben, amikor válogatottunk az utolsó vb-selejtezőn a hollandoktól 1–0-s vereséget szenvedett. Előtte, áprilisban az osztrákok bécsi 3–0-s legyőzésével már biztossá tettük helyünket az 1986-os vb mezőnyében, a szurkolók ünnepelni jöttek a Népstadionba, aztán felháborodva kifütyülték a csapatot. Igazságtalanul, teszem hozzá.
A jelenkori együttes az esetleges vereség után sem érdemel füttyszót. Több okból sem. Az Eb-címvédő olasz csapat előrébb áll a ranglistán, s bár nem jutott ki a katari vb-re, annál inkább bizonyítani akarja, az elitben a helye. Nem véletlenül nyilatkozta lapunknak az 1982-es világbajok Antonio Cabrini, hogy reméli, a most felnövő generáció a következő vb-n már résztvevőként szurkolhat az olasz válogatottnak, mert a mai tizenéveseknek is kell a pótolhatatlan élmény.
Igen, ez a kulcskifejezés: pótolhatatlan élmény.
A magyar fiataloknak szinte folyamatosan ebben lehet részük, s ez még akkor is igaz, ha nemzeti csapatunk – az olaszokkal egyetemben – sem a 2018-as, sem a katari vb-re nem jutott ki. A 2016-os és a 2021-es Eb-részvétel bizonyította, mekkora a futball kohéziós ereje. Ne tagadjuk, nemzetegyesítő ereje többszöröse a már-már végletesen globalizált klubfutballénak. Ennek a válogatottnak a fegyelem, a csapatmunka a legnagyobb erénye, amelyben felerősödik az emberi tényezők szerepe. Válogatottunk kiváló szereplése legyen üzenet a napjainkban már korszerű körülmények között dolgozó akadémiáknak: a munkába bele kell tenni azt a pluszt, amelyet pénzzel nem lehet megvásárolni.
S ami elengedhetetlen a pótolhatatlan élményhez.