Válogatott: Holman nem védekezik eleget; Szalainak nincs alternatívája – szlovákiai interjú Marco Rossival

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a beszélgetés elején elárulta, váratlanul érte, hogy az Év Sportolója Gálán a legjobb edzőnek választották meg. Hozzátette, pontosan tudja, mennyi kiváló tréner dolgozik Magyarországon, nem véletlen, hogy a nemzet olimpiáról olimpiára az éremtáblázat első tíz helyezettje között tud végezni. Ráadásul a labdarúgás mellett több, hagyományos magyar sikersportágnak is eredményes esztendeje volt 2020-ban.

„Märcz Tamás szövetségi kapitány vezetésével a vízilabdázók Európa-bajnoki címet nyertek, így nem számítottam arra, hogy én is lehetnék a legjobb edző Magyarországon. Az, hogy ezt a címet mégis megnyertem, bizonyítja, a futball mennyire népszerű az országban” – idézte Rossit a Sportnet.

Kitért arra is, mennyire megható gesztus volt számára, hogy a díjat jelképesen honfitársától, a Milan és a Juventus korábbi sikeredzőjétől, Fabio Capellótól vehette át, akinek Milanja ellen játékosként még pályára is lépett. Hozzátette, már csak azért is értékelte nagyra a gesztust, mert még mindig nem vette észre, hogy hazájában, Olaszországban túl sokak figyelmét felkeltette volna edzői tevékenységével.

„Kicsit több interjút adok, mint korábban, de egyébként nem változtak a dolgok. Olaszországban inkább az olasz bajnokságra és a válogatottra koncentrálnak. Azokra az edzőkre, akik az országban dolgoznak. Be kell vallanom, Magyarországon sokkal népszerűbb vagyok, mint otthon, vagy bármely másik országban. Olaszországban szinte senki sem ismer fel, míg Magyarországon újra meg újra megállítanak az utcán.”

„Bár csak nyolc mérkőzést játszottunk, ez volt karrierem nyolc legfontosabb meccse– tért át a beszélgetés a magyar válogatott 2020-as évének értékelésére. – Mivel a márciusi rájátszást elhalasztották szeptemberre, volt elég időnk újra kielemezni a játékosokat, átnézni a statisztikákat. Úgy döntöttünk, megújítjuk a válogatottat, még több fiatalt hívtunk meg, és ez az az út, amit követni szeretnénk a jövőben is. Persze a fiatalság önmagában nem elég a válogatottsághoz. A játékosnak kiemelkedően jónak és kiemelkedően motiváltnak is kell lennie. Hiszem, hogy az eddigiek mellé találunk még ígéretes fiatalokat. Elsőként viszont az a feladat, hogy megtartsuk azt a csapatot, amely kvalifikálta magát az Eb-re. Ahhoz, hogy a jelenlegi kereten kívülről jelöljek valakit az Eb-csapatba, valami egészen kivételes dolgot kell bemutatnia az adott játékosnak.”

Talán valami hasonlót, mint Szoboszlai Dominik tette 2020-ban a válogatott kötelékén belül.

„A futballban, csakúgy, mint az élet más területein, mindenhez megfelelő idő kell. De sokszor előfordul, hogy valamiért kicsit sietni kell, hogy még nem egészen kész játékosoknak is pályára kell lépniük. Szoboszlai tizennyolc évesen már bemutatkozott a válogatottban, de ekkor még csak szórványosan játszott a Red Bull Salzburg első csapatában. Láttuk, hogy nagy tehetség, de nem állt készen arra, hogy minden meccset végigjátsszon a válogatottban. Lépésről lépésre kellett beérnie. Nagy tehetség, ehhez pedig rendkívül intelligens és elszánt is. Tisztában van az erősségeivel és a gyengeségeivel egyaránt. Tudja, miben kell még előrébb lépnie, ezért keményen dolgozik. Nemcsak edzésen, hanem az egész életmódjával tesz is érte. Feszegeti a komfortzónáját.”

Rossi hozzátette, szerinte jól döntött Szoboszlai, amikor a Salzburgból továbblépve az RB Leipzig ajánlatát fogadta el, és nem akart egyből a Milan vagy az Arsenal szintjén bizonyítani. A kapitány szerint Szoboszlai példája és „egészséges önbizalma” jót tesz az egész keretnek.

„Folyamatosan hangsúlyozom, hogy a csapatsportokban a legfontosabb, hogy jól szervezettek legyünk, és egymásért dolgozzunk a pályán. Fontos, hogy mindig emlékeztessem őket, hogy mindenünk megvan ahhoz, hogy bármelyik ellenfélnek gyötrelmes perceket okozzunk. Ehhez a mentális felkészültségünkön kellett még fejlesztenünk. A horvátországi és a walesi mérkőzésen is egyértelmű volt, hogy félünk. Az ellenfeleknél szereplő nagy nevek megrémisztettek minket. Ez nem történhetett meg újra. Arra kértük a játékosainkat, dolgozzanak sportpszichológusokkal, akár a klubjaikon belül, akár azokon kívül. Szükségünk volt arra, hogy teljesen megbízzunk önmagunkban.”

Rossi ismét kitért Szalai Ádám helyzetére.

„Fontos játékos, mert ő a csapat abszolút vezére. Ezért is ő a kapitányom az első pillanattól kezdve. Karizmatikus egyéniség. Igen, az utóbbi időben sok nehézséggel szembesült. Nem játszik Mainzban, ami természetesen probléma. Hiszek abban, hogy új klubot talál magának. El sem tudjuk képzelni, hogy csak márciusban vagy júniusban, vagy a világbajnoki selejtezők kezdetekor futballozzon újra tétmeccsen. Nagyon fontos számunkra, már csak amiatt is, mert nincs még egy ilyen karakterű középcsatárunk. Idén Németország, Portugália és Franciaország vár ránk az Eb-n, majd Anglia és Lengyelország a vb-selejtezőkön. Mondják meg, kit hívhatnék be a helyére? A honvédos Balogh Norbert magas, de közel sem fedezi olyan jól a labdát. Bobál Gergely nem játszik a portugál Nacionalban, Novothny Soma a Bochumban, ráadásul nincs is tapasztalatuk a válogatottnál. Eppel Márton a Honvédból szintén nincs olyan fizikai állapotban jelenleg, hogy meghívjuk. Csak Szalai Ádám áll a rendelkezésemre.”

Szerencsére a középső középpályás posztján már egészen más a helyzet. Szoboszlai mellett – vagy épp amikor a salzburgi, ma már lipcsei játékos nem állhatott rendelkezésre: helyett – Kalmár Zsolt is képes volt magas szinten szervezni a válogatott játékát.

Rossi felidézte, kulcsszerepe volt abban, hogy meg tudta győzni utóbbi játékost: az RB Leipziget háta mögött hagyva legyen a Dunaszerdahely futballistája. „Nagyon keményen dolgozik, évről évre fejlődik, és abszolút megérdemli a helyét a válogatottban. Már korábban is válogatott kellett volna legyen, de az elődeim csak elvétve hívták meg. Nálam stabil helye van, élvezem azt, amit a pályán elő tud adni. Köszönet jár a klubedzőinek, Peter Hyballának és Bernd Storcknak ezért.”

A kapitány hozzátette, bár Szoboszlaival és Kalmárral is rendkívül elégedett, támadó szellemű mentalitásuk miatt nem valószínű, hogy túl gyakran egyszerre lesznek a pályán. „Tipikus tízesek, de a labda elvesztése után is képesek játékban maradni, fontos munkát végeznek védekezésben is, habár nem ez az elsődleges feladatuk” – jellemezte őket.

A pozsonyi Slovanban futballozó Holman Dáviddal kapcsolatban ugyanezen tulajdonság hiányát rótta fel Rossi.

„Nagyon jól ismerem, és sokszor vitatkoztam is vele. Mondtam neki, min javítson. Amikor nála van a labda, elképesztő játékos, kiváló a támadásokban. De amikor Szoboszlaihoz és Kalmárhoz hasonlítjuk, azt látjuk, sokkal kevesebb védőmunkát lát el. A Slovan meghatározó csapat a saját bajnokságában, uralja a mérkőzéseit, nála van többet a labda, így a nélkül futballozhatnak a játékosai, hogy a támadóknak különösebb szerepet kellene vállalniuk a védekezésben. A válogatottban nem így működnek a dolgok. Be kell látnunk, nem Belgium vagy Franciaország, hanem Magyarország vagyunk, itt minden játékosnak küzdenie kell a labdáért. Nálam Szoboszlai és Kalmár azért van a legjobb tízben, mert ilyen szempontból sokkal összetettebb játékosok, mint Holman.”

Rossi ezt követően arról beszélt, az ő idejében kiegyensúlyozottabb volt a szlovák bajnokság élmezőnye, öt-hat csapat fej fej mellett küzdött a dobogós helyezésekért. Ez véleménye szerint mostanra megváltozott, a DAC és a Slovan egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből, a Zsolna tisztes távolból követve őket a harmadik erő. Ilyen szempontból elgondolkodna Kalmár helyében a váltásban, de „csakis olyan klubot néznék ki, ahol állandó játéklehetőséghez jutnék”.

Arról is beszélt, a Dunaszerdahelyen eltöltött éve saját edzői karrierjében is meghatározó élmény volt. A Honvédnál elért sikerek után Szlovákia volt a második olyan ország, ahol megtapasztalhatta, igenis működőképes a futballról alkotott filozófiája eltérő környezetben.

Kalmár klubtársait, Schäfer Andrást és Vida Mátét a válogatott szempontjából szintén ígéretes játékosnak titulálta, hozzátéve, nagyon reméli, hogy Vida a térdsérülése után hamar formába lendül, mert védekező középpályásokra mindig is nagy szükség van a válogatottnál.

Zárásként arról beszélt, „szilárdan hisz” abban, hogy az Európa-bajnokságon nézők előtt léphet pályára a magyar válogatott a Puskás Arénában, erre a csapatnak szüksége is van, ha bravúrt akar elérni.

„A Nemzetek Ligája első meccsein, például Törökországban, egészen más lett volna a helyzet, ha telt ház lett volna, és mindenki ellenünk szurkol. Egy üres stadionban a játékosok jobban hallják az edzői utasításokat is, általában véve könnyebb a kommunikáció. A telt házas meccseken sokkal fontosabb, hogy meglegyen a pályán az a három-négy vezéregyéniség, aki az edző segítségére tud lenni. Hazai pályán a magyar válogatott mindig is támaszkodhatott a hihetetlen hangulatot teremtő szurkolóira. Az első perctől kezdve énekelnek, a Himnusztól az utolsó sípszóig. Nem véletlen, hogy a csapat szlogenje is a »Csak Együtt!«. Csak együtt érhetünk el igazán nagy sikereket. Ám, ha mindannyian a kötél megfelelő végét húzzuk, minden lehetséges” – zárta gondolatmenetét Marco Rossi.