Hangzik el a kérdés a Ponyvaregény c. filmtörténeti klasszikusban Jules Winnfieldtől (Samuel L. Jackson) Vincent Vega (John Travolta) felé. És ez jutott eszembe akkor is, amikor azon kezdtem el magamban filozofálni, hogy vajon jó döntés volt-e Pintér Attilát a felnőtt keretet még sosem irányító, bár a Hertha utánpótlás csapataival kétségtelenül sikereket elérő Dárdai Pálra cserélni?
IDEIGLENESEN - tegyük hozzá, hiszen a fiatal szövetségi kapitány mindössze három mérkőzésre vállalta el a feladatot, és ez a lépés az MLSZ részéről zseniális. Hogy miért? Először is, kiszálltak az északír vereség okozta káoszból úgy, hogy teljes egészében Pintér Attilával vitették el a balhét. Hiába mondta a sajtótájékoztatón Csányi Sándor, hogy az MLSZ felelősségét sem lehet elvitatni a dolgok rosszra fordulásában, összességében mégis a volt szövetségi kapitányon csattant az ostor. Másodszor, Dárdai Pál személyében olyan embert hoztak, akit a közvélemény szívesen fogad, akiben reménykedik, akinek pozitív a megítélése. Aki vissza fogja hozni Szalai Ádámot, tán még Huszti Szabolccsal is vált néhány szót. Aki csak ideiglenes, tehát ha nem jönnek az eredmények, minden további nélkül le lehet váltani, mondván "mi megpróbáltuk, jöjjön az újabb kapitány". Aki úgy külföldi, hogy közben magyar. Aki Németországban elismerésre méltó karriert épített fel magának, a Hertha ikonjává vált, akire rábízták a klub teljes utánpótlását. Aki látja, mi a különbség a magyar és a nemzetközi futball között, aki tökéletesen tisztában van azzal, mi kell a sikerhez, és ezt hitelesen tudja képviselni a futballisták felé. Akire igazán felnézhet bármelyik játékos, akinek nem egy futballista korábban a válogatottbeli csapattársa volt. Aki fiatalos hévvel veti bele magát a munkába, aki talán képes arra, amire Egervári Sándor legutóbb nem bizonyult elégnek, hogy mentálisan is felkészítse a társaságot a bukaresti pokolra. Akiben talán pont azért van benne a jó eredmény, mert senki sem várja.
Összegezve - nem tudom, Vincent mit szólna, én mindenesetre bizakodom.