Jöhet egy lavór hideg víz

Mondanám is rögtön így péntek déltájban, hőgutától sújtva, hogy ez az, szaktársak, örüljünk végre egy kicsit. Egyrészt nyakunkon a perzselő hétvége, ilyenkor mondogatjuk, hogy tengerre, magyar, ha pedig kevés a pénz, akkor jöhet egy nagy lavór hideg víz, aztán usgyi. Másrészt pedig örüljünk, mert kisorsolták a magyar bajnok ZTE ellenfeléül a BL-selejtezőben az NK Zagrebet. Hurrá! A hideg vizet aligha kell magyarázni, viszont az NK Zagreb miatt érdemes néhány gondolattal előrukkolni. Olybá tűnik, mintha a sors játszadozna velünk, mert állandóan a nyakunkra küldi a horvátokat. Ôk pedig évről évre úgy jönnek Magyarországra BL-selejtezőt játszani, mint annak idején a szandálos NDK-turisták – mintha csak hazajárnának.No, de örüljünk végre egy kicsit, hiszen az NK Zagreb még a mi mércénkkel mérve sem verhetetlen nagy csapat, nem olyan, mint a Dinamo vagy a Hajduk Split. Merthogy – és itt következik az óvatosság – ki ne emlékezne az MTK és a Ferencváros korábbi balszerencsés kiesésére; arra, hogy kékek emberelőnyben futballoztak a Dinamo otthonában, végül nem győztek, majd a hangzatos nyilatkozatok ellenére a Hungária körúton kaptak ki és estek ki; arra, hogy a zöldek a tizenegyespárbajban véreztek el, s oly hihetetlenül bosszantó volt az egész.Nem hagynak bennünket békén a horvátok.Ôk persze bizonyára örülnek nekünk, naná, hogy örülnek, hiszen a mi úgynevezett nagy csapatainkat is szép sorban búcsúztatják, most pedig egyszerűbbnek tűnik a feladatuk, mert egy számukra ismeretlen, Zalaegerszeg nevű klubot kell legyőzniük. Gyanítható, Zala megye fővárosát talán csak azok a horvát atyafiak ismerik igazán, akik mondjuk Hévízen a gyógyvízben áztatják a reumájukat, hogy aztán buszkirándulásra vigyék őket Zalaegerszegre. Sebaj. Jobb is ez így, majd most megtudják, hogy arrafelé "kék az isten”. Induljunk csak ki abból, hogy a Dunaferrnek már egyszer sikerült elűznie a horvát átkot – micsoda meccs volt az, ott Splitben kettő ide, nekik meg a nagy semmi –, és azt se felejtsük el, hogy déli szomszédaink futballja már közel sem a régi fényében tündököl. Van nekik Prosineckijük, Sukerjük, Jarnijuk, Boksicuk, de a sztárok, a már leszállóágban lévő sztárok még véletlenül sem az NK Zagrebben játszanak. Jó, a válogatottjuk nem is olyan régen amolyan B-csapattal sétagaloppban verte legjobbjainkat, meg aztán a horvát fiúk mégiscsak ott voltak a vb-n, mi több, legyőzték az olaszokat, de ez már a múlt. Spongyát rá.A Zalaegerszeg most reményt adhat. A magyar bajnokcsapat olyan, mint egy sziget, körötte háborgó tengerrel, ám ahol jókedvűek az emberek, hidegen hagyja őket az egyre inkább eldurvuló politika, a magyar futball évtizedek óta tartó válsága, ott és most a futball a fontos, Urbán Flórián, Kenesei Krisztián, Egressy Gábor, Kocsárdi Gergely és a többiek, s ez a bajnokcsapat szent és sérthetetlen. Tart mindez addig, amíg a fiúk majd kifutnak az NK Zagreb ellen itthon és Horvátországban. Ott kell aztán megőrizni az itthon kivívott nimbuszt és elismerést, hadd örüljön a nép.Ebben nincs vita – ebben a pokolban addig pedig jöjjön a lavór hideg víz.