Nagy Mariann (szemben) mindent megtett, ám tizenhat pontja is kevés volt a sikerhez
Nagy Mariann (szemben) mindent megtett, ám tizenhat pontja is kevés volt a sikerhez
A románok bő keretét tanulmányozva kiderült: csak a brazil Minasban röplabdázó Pirv nem jött el a sztárok közül, míg a többi menő, így az Olaszországban légióskodó kvartett tagjai, Trombitas, Butnaru, Turlea és Corjeutanu is készen állt arra, hogy idegenben is legyőzzék a még diadal nélküli magyar válogatottat. Bizony, nagyon elkélt volna már egy siker, hiszen nem csak egyszerűen az Európa-bajnoki részvétel úszik el, hanem a B-osztályba is kieshet nemzeti csapatunk. Vagyis igen nagy jelentősége volt a szombati, zsírolvasztó forróságban lejátszott mérkőzésnek. Mindenesetre a gyönyörűségtől nem olvadozhattunk, hiszen a vendégek gyorsan hárompontos előnyt faragtak maguknak. Szerencsére sokat is hibáztak, így volt lehetséges, hogy az első technikai időhöz közeledve csak 7:6-ra vezetett az ellenfél. Ezt követően öszszeállt a magyarok játéka: Nagy Mariann védhetetlenül helyezte el bombáit, Pethő ászt nyitott, mint ahogy Pesti is, aki ráadásul centerből is eredményes volt. Noha Turlea rendre megtalálta a rést a sáncon, a mieink keményen tartották magukat. Olyannyira, hogy 22:20-ra is vezettek. Ekkor egy szerencsétlen hálóhiba miatt szépítettek a románok, a játszma végén pedig Popescu minden létező labdát blokkolt. A balszerencsésen elvesztett felvonástól szédülten folytatta válogatottunk a mérkőzést. Több cserét is végrehajtott Garamvölgyi Mátyás szövetségi kapitány: a második szettet eleve Várhegyi kezdte Domokos helyén, később pályára lépett a feladó Kiss Adrienn és a négyesütő Dégi Barbara. Láss csodát, a fiatalokkal felzárkózott a csapat, mi több, Dégi szervái közben (három látványos ászra is futotta a tudományából) 14:12-re fordítottak a mieink. Nem sokkal később visszatért Jáka és Pethő a pihenőből, így Kiss és Dégi újra a cseresarokba vonult. Sajnos Popescu falazásai továbbra is hibára kényszerítették a magyarokat, ám a játszmában végig magabiztos Pethő ásza megnyugvást adott: 22:20. Erre mi történik?! Nagy rontása, majd Pethő nyitásfogadási bakija a vendégeket juttatta szettlabdához. Egy nekünk is jutott, aztán már csak a románok próbálkozhattak, és a negyediket – Pethő rontása révén – behúzták. Sajnos, nagyon hiányoztak a betonkeménységű magyar sáncok az első két játszmában, éppen ezért kellemes csalódásként ért minket Pethő és Várhegyi blokkja, ami átmeneti vezetésük után jól érzékelhetően elbizonytalanította a románokat a harmadik felvonásban. 16:15-ös magyar előny után elvesztették a fonalat Nagyék, és bár Pesti nyitásai alatt 19:19-re még egyenlítettünk, az újabb mély hullámvölgyet már nem lehetett kivédeni. Turlea továbbra is kegyetlen végrehajtóként ténykedett és "természetesen” ő ütötte be a 25., győzelmet jelentő román pontot is. A legnagyobb baj az, hogy a magyar válogatott (a jövő évre maradt két meccs kevés változást hozhat) az Európa-bajnoki B-osztály küszöbére sodródott.
Mestermérleg Garamvölgyi Mátyás: – Több bátorság kellett volna, többet kellett volna vállalni, kockáztatni, extrát mutatni. Főként a nyitásokra gondolok, illetve Turleát is jobban kellett volna tartanunk. Azt kell mondjam, a mérkőzéstapasztalat hiányzik, nem véletlenül kapta össze jobban magát a román csapat a szettek végjátékában. Costinel Stan: – Általában jobban játszottunk a magyaroknál. Túlságosan feszült mérkőzés volt, hiszen ettől függött, hogy kivívjuk-e már most az Európa-bajnoki részvételt. Jó csapat a magyar is, de hozzánk képest még nem eléggé.