A tabellákon felbukkan néhány olyan országnév, amelyet a XX. század történelmének sötét viharai miatt magyaráznunk kell vagy a mai fiataloknak, vagy éppen azoknak, akiknek az új nevek csengenek furcsán.
Oliver Kahn - német állampolgár, de volt nyugatnémet is
Oliver Kahn - német állampolgár, de volt nyugatnémet is
Németország: e név alatt három államalakulat nemzeti tizenegyét (stílszerűen: Nationalelf-jét) értjük. Az első a II. világháború előtti, vagyis az 1934-es és ’38-as vébén indult egységes német válogatott. A második a kettészakított Németország nyugati felét képviselő, NSzK-ként emlegetett ország együttese, amely 1954 és 1990 között szerepelt a világszemléken. (Hogy hogyan, arról a két évszám is árulkodik…) A harmadik az újraegyesített német állam csapata, amely 1994 óta vesz részt a vb-ken. A mai történelem- és jogtudomány álláspontja ezen államokat egymás jogutódainak tekinti, ez a sportban sincs másképp – nem véletlen, hogy napjaink Németországának hivatalos neve változatlanul NSzK, azaz Német Szövetségi Köztársaság. Az NDK (a fiatalabbak kedvéért: Német Demokratikus Köztársaság), vagyis az egykori Kelet-Németország egy vébén vett részt, szereplését nem számítjuk hozzá a német eredménylistához. (Különösen érdekes lenne ez annak fényében, hogy az ominózus 1974-es vb-n megütközött egymással a két német csapat…)
Szovjetunió/Oroszország: bár a szovjet birodalom nemcsak az orosz föderációt, hanem rengeteg egyéb utódállamot hagyott maga után, sporttörténetileg Oroszország számít a Szovjetunió jogutódának. Az 1994-es vb selejtezőcsoportjainak kisorsolása után esett végleg szét az akkor már FÁK-nak, azaz Független Államok Szövetségének hívott szovjet állam, ezért a FIFA a selejtezőkön az orosz válogatottnak, mint kijelölt jogutódnak adta meg a lehetőséget a szereplésre. A két állam eredménysorát a jogutódlás okán ezért együttesen kell számolnunk.
Csehszlovákia: ez az állam is megszűnt 1993-ban, de a FIFA itt – szemben a szovjet-orosz esettel – nem jelölt ki hivatalos jogutódot, így egy közös csapat játszotta végig a ’94-es vb selejtezőit. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha a cseh és szlovák vegyes gárda kijut a vébére, majd megnyeri azt, így címvédőként indulhat a ’98-as viadalon, azt is megnyeri, címvédőként játszik 2002-ben is… A végén még újra kellett volna egyesíteni Csehországot és Szlovákiát. Mindenesetre a két utódállam tiszta lappal indul, egyikőjük sem viszi tovább az előd eredményeit – ha kijutnak egyszer egy világbajnokságra.
Jugoszlávia: itt nem volt gond, az utódállamok egyikét, a régi tagállamok közül Szerbiát és Montenegrót magába foglaló alakulatot szintén Jugoszláviának hívták a felbomlás után, így ezen állam lett a hivatalos jogutód, amely viszi tovább előde eredményeit. Az ország új neve 2003-tól Szerbia és Montenegró.
Holland India: ez az elnevezés a mai Indonéziát takarja. Szegények csak egyetlen vb-meccset játszottak, egyedüliként a mezőnyben – az 1938-as, egyenes kieséses rendszerű torna első fordulójában búcsúztak. A Sárosi Gyurka által vezérelt magyar csapat rúgott nekik egy hatost, azóta közelébe sem kerülnek a vébéknek…
Zaire: az ország mai neve Kongói Demokratikus Köztársaság.