Július 18. és 21. között nem a víz az úr, hanem uralói, Európa legkiválóbb kajakosai és kenusai. Sorozatunkban a szegedi Mol 5. síkvízi Eb indulói közül az elmúlt évek nagy regattái alapján tényszerűen is a világ legjobbjának nevezendő magyar válogatott tagjait mutatjuk be szakáganként és számonként. Ezúttal a férfi kajak párosokban lapátolókat (a 200 méteren induló Fehérvári Vincét és Hegedűs Róbertet, az 500-as menő Kammerer Zoltánt és Storcz Botondot, továbbá az 1000-es duó tagjait, Vereckei Ákost és Veréb Krisztiánt) invitáltuk a Nemzeti Sport kikötőjébe.
Fehérvári és Hegedűs nem a háztetőn, annál sokkalta magasabb csúcson bérelt helyet a sprinterek elitjében. Tavaly, Poznanban sorozatban a negyedik világbajnoki címűket gyűjthették volna be párosban, ha – tegyük fel – egyetlenegyet sem húztak volna lapátjukkal az utolsó néhány méteren. Csakhogy nagy igyekezetükben megbillentek, s biztos vezető helyen a vízbe buktak. Fehérvári igyekszik a lehető legpozitívabb hozzáállást tanúsítani, s amondó, "kijárt” már nekik ez a borulás, oly sok jól sikerült szezon van mögöttük. "Semmiféle félsz nem maradt bennünk, Szegeden, a város versenyzőiként mindenképp nyerni akarunk” – erősítette meg Hegedűs. Megszólaltatottunk, a helyi egyetem joghallgatója és a Démász-Szeged kajakosa eztán elárulta, részben hajójuk rossz beállítása okolható a tavalyi egyensúlyvesztésért: "Csak az egyik idei edzésen figyeltünk fel a problémára, s ezt követően milliméterekben mérhető módosítgatással hetekig tologattuk ide-oda az üléseket és a lábtámaszokat.” Gyorsan rögzítsük: korábbi pozíciójuk (mind a hajóban, mind a nemzetközi mezőnyben) szintúgy közelített a tökéleteshez. Fehérvári és Hegedűs hét-hét világbajnoki címével a vb-ket tekintve lassan megközelíti a rekorder, immár nem aktív Csipes Ferencet. "Remélem, mi még ráteszünk egy lapáttal az eddigiekre, bár valószínűsíthető, ez az utolsó közös évünk – zárta mondandóját kissé talányosan Hegedűs…
Az 500-as páros vezérevezőse, Kammerer Zoltán 22 évesen lett kétszeres olimpiai bajnok… Mi tagadás: ha semmit sem csinálna Sydney óta, neve akkor is márványtáblába vésetne. A Győri VE sztárja a tavalyi évben nem is hordatott fel újabb aranyréteget a kajak-szövetségben azóta – valamennyi bajnokunk tiszteletére – felavatott carrarai tömbre. Párosban akkor Storcz Botonddal elvéreztek a hazai válogatón, s négyesben a szerény Eb-szereplés után egy vb-ezüsttel állították helyre renoméjukat. Kammerer azóta egy labdarúgó-pályán szerzett ezüsttel gyarapodott (a BLSZ III-as Istenhegy FC cserejátékosaként), ám kajakban újra aranyra váltana. "A dunavarsányi edzőtáborban a minap a focipálya körül futottam, s az épp ott mecscselő MTK-ból megsérült valaki. Az egyik pályaedző szólt, hogy álljak be, de nem fogadhattam el az invitálást, mert otthon hagytam a stoplisomat… - mesélte kajánul Kammerer. – Amúgy most újra kajakosként vár rám feladat. Ismét motivált vagyok, s ez évben érzem először, mennyit ér a pozitív hozzáállás, s a versenyzésemen lassan, de biztosan tetten érhető rutin. Az elmúlt év valóban pocsék volt: hosszú kihagyás után, nehezen leadható súlyfelesleggel próbálkoztam – az ismert eredménnyel.”
Kammerer Zoltán (jobbra) és Storcz Botond szinte kimeri a vizet maga elôl
Kammerer kertelés nélkül beszélt ez évi elvárásairól, s formája javulásáról: "Az biztos, hogy jobbak vagyunk, mint tavaly, s tapasztaltabbak, mint kétezerben. Az olimpián valójában ész nélkül álltunk oda, s nyertük meg a döntőt. Az ezt követő pofonok, utóbb belegondolva, még jól is jöttek. Most már úgy kell versenyeznünk Botonddal, hogy bebizonyítsuk, érdemes együtt tartani az egységünket, s lehet velünk számolni az athéni csapat építésekor. A hajónk a régi: két-három új kajakot is kaptunk Sydney után, de ragaszkodunk a győztes darabhoz. A legfontosabb persze az, hogy mi is a régiek legyünk, avagy még a korábbinál is jobbak. Ha minden jól megy, Szegeden köztünk és a német Rauche, Wieskötter páros között dől el az elsőség.”
Füleky: búcsú 22 év után
Budapest. Augusztus elsejével, 22 év után távozik a Magyar Kajak-Kenu-szövetség fôtitkári posztjáról Füleky András, aki a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban a magyar versenysportért és utánpótlás-nevelésért felelôs fôosztályvezetôként folytatja munkáját. Az MKKSZ elnöksége Schmidt Gábor korábbi szakfelügyelôt választotta a sportvezetô utódjául.
Veréb Krisztián öt éve hű az 1000 pároshoz: partnereiről ugyanez nem mondható el. Ezúttal azonban hosszabb távra tervez új társával, Vereckei Ákossal, a legjobb egyes versenyzővel. "Ákos pompás kajakos, ám számomra elsősorban nem ezért ideális partner – fejtegette a Honvéd-Westel lapátforgatója. – Egy évben születtünk, hosszú esztendők óta versenyzünk együtt, s bizalmunk kölcsönös egymás iránt. Nem is bánom hát, hogy ezúttal csak ebben az egy számban indulhatok: szerintem egy napon egy versenyre képes igazán koncentrálni az ember. A rajtlistákból is látható, mennyire specializálódott már mindenki a mai mezőnyben.” Ezzel együtt az 1000 párosban senki sem mehet biztosra: "Ez az a szám, ahol sosem lehet eleget tanulni. Egy négyes még kibír egy-egy megingást, a párosban azonban minden hiba végzetes, s a leghosszabb távon mindeközben a koncentráción túl iszonyatos erőbedobásra van szükség.” Veréb olimpiai bronzérem, vb-, valamint Eb-ezüstök büszke tulajdonosa, így kétség nem férhet hozzá, sportolóként mi vágyai netovábbja: "A bronzból már sikerült nemesebb fémet gyártani Bártfai Krisztiánnal, s most a továbblépéshez is adott minden feltétel, garanciát persze senkitől sem kaptunk.” Ha maguk nem is mondták ki, ezennel rögzítsük: noha Veréb és Vereckei korántsem gyakorló alkimista, tudásuk mégis biztosítékul szolgálhat arra, hogy előbb-utóbb párosban is megtalálják az arany receptjét.