Július 18. és 21. között nem a víz az úr, hanem uralói, Európa legkiválóbb kajakosai és kenusai. Sorozatunkban a szegedi Mol 5. síkvízi Eb indulói közül az elmúlt évek nagy regattái alapján tényszerűen is a világ legjobbjának nevezendő magyar válogatott tagjait mutatjuk be szakáganként és számonként. Ezúttal a kajak egyesben lapátolók közül az 1000-es távon induló Storcz Botondot és az 500-as menőt, Vereckei Ákost invitáltuk a Nemzeti Sport kikötőjébe.
Sári Nándor mesteredzőnek nincs könnyű dolga, két dudást kell egy csárdában tartania annak elkerülésével, hogy azok egymásra fújjanak, vagy egymás elől szívják el a levegőt. A 2000-ben az év trénerének választott szakember az idén kiválóan irányította két erős egyéniségű klasszisát: a válogatók után mindkettő megtalálta a számítását és számait, s tette mindezt anélkül, hogy keresztezte volna a másik útját. Vereckei Ákos ötszáz egyesben és ezer párosban, Storcz Botond ezer egyesben és ötszáz párosban startol Szegeden.
Storcz Botond már régóta várja az alkalmat, hogy egyesben újra bizonyíthasson. A szegedi Eb-n ezer méteren alkalma lesz rá
Storcz Botond már régóta várja az alkalmat, hogy egyesben újra bizonyíthasson. A szegedi Eb-n ezer méteren alkalma lesz rá
Storcz szólóban nagy visszatérő lehet, hiszen legutóbb 1997-ben alkotott nagyot, akkor, amikor Vereckeit még nem jegyezték a legjobbak között. ,,Három évvel ezelőtt, a milánói vb-n még én indultam ezer egyesben, de abban nem volt sok köszönet. Azóta egyesben és párosban szereztem olimpiai és világbajnoki címeket, ugyanakkor bevallom, én azóta is várom az alkalmat, hogy K–1-ben újra bizonyíthassak. Tudom, hogy a szegedi teljesítményemen nagyon sok múlik: egyrészt az idei vb-szereplés lehetősége, másrészt az, hogy magam is megtudhatom, érdemes-e egyáltalán e számban az athéni olimpiai részvételért hajtanom.” Ezer egyesben márpedig szabad a pálya és a vízfelület: a norvégok háromszoros olimpiai bajnoka, Knut Holmann visszavonult, a német Lutz Liwowski pedig nem képes évről évre kiemelkedő formában versenyezni: ,,A tavalyi szezon nekem sem sikerült: az Eb-n négyesben csupán ötödikek lettünk, a vb-n aztán javítottunk. A legfontosabb, hogy öt év után újra Európa-bajnoki érmet szerezzek, lehetőleg aranyat, tudniillik ez lenne pályafutásom során a világversenyeken begyűjtött tizedik aranyam” – ismertette magánstatisztikáját a számok világához konyító, másoddiplomás képzésben közgazdásznak tanuló Storcz. Storczért egész Szeged (elvégre a helyi Démász kajakosa) és Budapestről már szerdán Csongrádba utazó családja, Mednyánszki Szilvia és Dorka lánya szorít majd: ,,A hazai közönség, soraiban kislányommal és a menyasszonyommal igazán inspiráló. Az, hogy Szilvi világbajnok kajakos volt, nagy előny: megérti a problémáimat, ám megérzi azt is, mikor nem kell otthon szót ejteni a sportágról.”
Vereckei Ákos parádés hajráját bizonyára Szegeden is megcsodálhatjuk majd
Vereckei Ákos kajak egyesben öt éve vizsgázik jelesre, mi több, az utóbbi években a vízen szinte ki is oktatja riválisait (a sydneyi negyedik helyet ne firtassuk: ott az időjárás kaphatott volna elégtelent). Hullámvölgybe természetesen máskor is kerül, ám erről ritkán értesülünk: ,,Pedig épp most keveredtem ki egy rosszabb sorozatból. A tavasz folyamán elég gyenge időeredményeim voltak. Egy ideig az erős szembeszélre fogtam, aztán továbbra sem javultam a pályaevezések során, s valóban zavarni kezdett az ügy. A múlt héten aztán egy, pontosabban nagyon sok csapásra megváltozott minden: életem legjobbját lapátoltam Varsányban egyesben és párosban is. Mi tagadás, az önbizalmat nem ártott ismét megerősíteni.” A Honvéd-Westel olimpiai bajnoka huszonöt éves korára szinte mindent megnyert, amit e sportágban lehet, ám értékítélete mit sem csorbult: számára a kontinensbajnoki cím is kihívást jelent. "Én akkor is teljes erővel küzdenék Szegeden, ha a vidékbajnokságért folyna a versengés. Nekem ne mondja senki, hogy nem készül külön az Eb-re, csupán a vb előtti gyakorlásnak tartja az eseményt. Egy komoly magyar, német vagy spanyol kajakos nem engedheti meg magának, hogy esélyesként elverjék, mondván, ő nem erre a viadalra készült. Én már most azon sakkozok, miként nyerhetek. Párosban például a svédekkel kerültünk egy előfutamba, s ha őket megverjük, máris finalisták vagyunk Veréb Krisztiánnal. Egyesben vannak mindig a legtöbben, ott középdöntő mindenképp vár rám, ám szólóban szeretek fokozatosan lendületbe jönni.”
Az NS szakértôje: Gyulai Zsolt
,,Az ezres verseny mezônyében kevés olyan nagy egyéniség található, mint Storcz Botond. Remélem, 1997-es formáját hozza, és nagy sokára újra nyer egyesben is. Segíthet neki a hazai közönség, s feldobhatja a tudat, hogy ismét egyedül állhat a dobogóra. Vereckei Ákost legutóbb a második válogatóként kiírt országos bajnokságon láttam versenyezni. Kis különbséggel ért be elsôként a célba, s ez is csak az általam szintúgy sokszor tapasztalt, örök igazságot erôsítette meg: a kötelezô s szinte tét nélküli gyôzelmeket a legnehezebb hozni. Ákos persze világklasszis, s az Eb-n, illetve a világbajnokságon lesz majd igazán elemében. Kétszázon Fehérvári Vincéért szoríthatunk. A dobogó az ô esetében is elvárás, ám Vince sem fiatalodik, egyesben pedig sok erôs ifjú próbálkozik. Ha szólóban esetleg nem nyerne, ô párosban és négyesben biztosan bepótolja az elmaradt aranyat.” Gyulay Zsolt (1964) kétszeres olimpiai bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, hatszoros világbajnok, harminchatszoros magyar bajnok kajakos.
Legendás hajrája is ezt erősíti: tudják, Vereckei fél távnál még hátul kullog, aztán hajós Schumacherként hihetetlen előzgetésbe kezd, mígnem simán győz. Technikájáról több teória napvilágot látott. Sokak szerint izmai nem savasodnak be, ezért a végén is képes a ritmusváltásra (barátja, Horváth Gábor nemes egyszerűséggel időugrásnak hívja az attrakciót), más megközelítésben nem gyorsít, csupán két, századmásodpercre azonos kétszázötvenet teljesít, miközben a többiek a végére lelassulnak. Vereckei amondó: "Tízszer ötven méterre is feloszthatnánk a fél kilométert, s úgy is nézegethetnénk a részidőket, ám nincs értelme, mert a természetben, hullámzó, nagyban különböző minőségű vízen versenyzünk. Vagyis nekem nincs egy bizonyos taktikám, úgy mondanám, alkalmazkodó a versenystílusom. A mezőnnyel együtt haladok, felmérem a többiek tudását, s annyit adok ki magamból a győzelemhez, amennyi kell. Ezt itthon nehezen tudom gyakorolni, ezért örülök annak, hogy az idén Borhi Zsombor feljavult. Régen kergettek már meg annyira, mint akkor, amikor ő megszorongatott a második válogatón. Az Eb-n persze nem vágyom hasonlóra. Tavaly felbukkant fő riválisom, Rijahov szerencsére nem jöhet Szegedre, tudniillik hazája, Üzbegisztán Ázsiához tartozik.”